Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Harmadik nekifutásra nyerte el végső formáját Leonardo da Vinci egyik leghíresebb munkája, a Hölgy hermelinnel című festmény. Ezt egy francia szakember állapította meg, aki az kép festékrétegeit vizsgálta meg.
A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről egészen mostanáig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo (1452-1519) először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított.
A Leonardo-szakértők szenzációsnak nevezték a felfedezést, mert az új kérdéseket vet fel a festmény történetével kapcsolatban.
Az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázolja. A fehér hermelinként emlegetett herceg volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása alatt.
Cotte a fénytechnikával foglalkozó Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója. Egy fényvisszaverődésre épülő új technikát fejlesztett ki, amelynek segítségével elemezni és rekonstruálni lehet, hogy "mik történtek" a festékrétegek között egy kép születésekor.
A felfedezésnek köszönhetően új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét, és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot.
Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata – adta hírül a BBC News.
A Hölgy hermelinnel című portré a krakkói Czartoryski Alapítvány tulajdona, és általában a krakkói nemzeti múzeumban látható. Az intézmény felújítása miatt azonban most a szomszédos királyi palotában állították ki. Az 55-ször 40 centiméteres alkotás volt az egyik sztárja a londoni National Gallery Leonardo da Vinci: Festő a milánói udvarban című 2011-es kiállításának.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.