A Google Kulturális Intézetének első magyar vonatkozású kiállításában az 1956-os forradalom és a magyarországi rendszerváltás eseményeit az OSA Archívum korabeli fotóival és videóival mutatják be. A gyűjtemény a Google a kelet-európai rendszerváltások 25. évfordulóját ünneplő Fall of Communism projektjének része, amely a magyar mellett a lengyel, a csehszlovák, a román és a keletnémet rendszerek bukását is külön kiállításban mutatja be.

Az OSA korábban már mindkét eseményről kiterjedt dokumentációt végzett, például kiadták a Nagy Imre-per vágatlan, 52 órás felvételét, illetve közösségi gyűjtés keretében horribilis mennyiségű anyagot halmoztak fel a rendszerváltás korából.

Az archívummal a Google először az 1944-ben a budapesti zsidók számára kényszerlakhelyként kijelölt „csillagos házakat” összegyűjtő projektje kapcsán vette fel a kapcsolatot. Ennek eredményei fel is kerültek az akkoriban indult virtuális galériájukba.

Mivel a mostani rövid, vázlatszerű kiállítás inkább az eseményeket kevésbé ismerő nemzetközi közönség számára készült, magyarként igazi meglepetéssel nem fog szolgálni a megtekintése, bár a készítők láthatóan tartózkodtak a legikonikusabb, legelcsépeltebb momentumok bemutatásától.

Láthatunk azért például az 56-os menekültek befogadását ünneplő amerikai és az 1957-ben „helyreálló” rendet természeti allegóriával bemutató magyar propagandafilmet, majd  III/III-as jelentésrészletet a gyanús Nagy Imre-megemlékezésekről, valamint rendőrök által vegzált Mécs Imrét és fiatal, még fideszes Fodor Gábort.

A kuriózumok közé tartozik ezen kívül egy kézzel rajzolt Budapest-térkép az 1956-os forradalom október-novemberi csapatmozgásairól és harcok helyszíneiről, a névtelen áldozatok emlékére készült eredeti kopjafa a 301-es parcellában, valamint részletek a Szabad Európa Rádió gyűjteményéből.

A rendszerváltás évének eseményeiből inkább csak az újratemetés és annak előkészületei jelennek meg, bár magáról a ceremóniáról furcsa módon csak egy tömegfotót látunk. A korból származó anyagokról feltűnően hiányoznak az azóta, vagy a közelmúltban fontosabb szerepet betöltő politikusok, aminek akár koncepcionális okai is lehetnének, a kiállítás kurátorai szerint viszont ez nem volt szempont az anyag összeállításakor.

Gwen Jones és Szilágyi Csaba elmondásuk szerint azért döntöttek úgy, hogy 1956-ot és 1989-et együtt mutatják be, mert a forradalomról való gondolkodásunkat ma a rendszerváltás és Nagy Imre újratemetése által kijelölt emlékezetpolitikai keret határozza meg.

A kurátorok szerint „56 89 szerves része”: a forradalomról való beszéd tabujának megtörése a rendszerváltás egyik meghatározó ideológiai tényezője volt. A szakemberek korábban „89: volt-e?” címmel készítették el a rendszerváltással kapcsolatos gyűjtésüket, mondván: „89-cel kapcsolatban sok a tisztázatlan kérdés, az egymást kizáró értelmezés, kihagy az emlékezetünk, és olykor alapvető vagy felületes ismereteink sincsenek az események megértéséhez”.