Mi a kapcsolat a libák és a zsidók között?

"A tömött liba és a libamáj eredendően zsidó étel. A zsidók a disznózsír helyett használták, és általuk lett elterjedt" – adta meg a választ az első kérdésre Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija. A Nyitott zsinagógák-program keretében négy budapesti és két vidéki zsidó templom is megnyitja kapuit, ennek apropójából jártunk végig úgynevezett rejtett zsinagógákat Köves Slomó rabbi vezetésével.

"Mindig keressük a lehetőséget, hogy miként lehetne közelebb hozni a zsidó közösséget a társadalom többségéhez. Hogyan lehetne megismertetni a közösség mindennapjait, kultúráját, és azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon jó lehetőség. A Nyitott zsinagóga nevű program azt próbálja ellensúlyozni, hogy a zsidók bezárkózóak. Az a meggyőződésünk, hogy az előítéletek ellen a legjobb eszköz, ha minél inkább megmutatjuk magunkat. Az emberek arról szoktak mindenfélét gondolni, amit nem ismernek."

Nagyjából százezer zsidó él ma Magyarországon, nagy részük Budapesten. A rabbi szerint elég kevés fizikai atrocitás éri őket, az antiszemitizmus főleg verbálisan és politikailag nyilvánul meg velük szemben. A zsidó vallás jobb megismerését szolgálják a zsinagógákban felállított "Kérdezd a rabbit" standok, ahol a cikk elején is említett, a zsidósággal kapcsolatos kulturális, vallási, történelmi vagy életvitelt érintő kérdéseket lehet feltenni.

Ehhez kapcsolódóan még annyit, hogy a zsidó vallás engedélyezi az abortuszt, ha az anya élete veszélybe kerül, illetve még néhány olyan esetben, amikor súlyos fogyatékot állapítanak meg a babánál, a Down-szindróma nem tartozik közéjük. Érdekes volt a tudományról is beszélgetni egy rabbival. A Tóra például sokkal inkább egy történetet mesél el és útmutatást ad az életben, mint válaszokat a tudomány által is feltett kérdésekre.

Rejtett zsinagógák Budapesten

A legtöbb, még ma is zsinagógaként működő épületet főleg lakóházakban alakították ki, nehogy túl feltűnőek legyenek. A Vasvári Pál utcai zsinagóga egyike azoknak a rejtett zsinagógáknak, melyekből több is található a fővárosban. Az imaház nem rongálódott meg jelentősen a holokauszt idején, az idő azonban kikezdte az épületet. Lassan 180 éve, ha nem is folytatólagosan, de mindennap van közösségi élet. A lakásokban rabbik és növendékeik laknak, illetve néhány lakás még önkormányzati tulajdon.

Kattintson galériánkért!

Fülöp Máté

A Károly körúti zsinagóga egykor a Kereskedelmi és Hitelbank épülete volt, ma a Keren Or (jelentése fénysugár) Központ imaházaként működik, és a legújabb zsinagóga Budapesten. A zsinagógáknak sok olyan eleme van, amik a jeruzsálemi szentélyre emlékeztetnek. Az imaházak központi része a Tóraszekrény, melyek Európában kelet felé néznek. Egy-egy Tóra tekercs hossza 40-50 méter lehet, megírása körülbelül egy évig tart és egy tekercs ára nagyjából 50-60 ezer dollár értékű.

A harmadik ilyen rejtett zsinagóga, amit megnéztünk, a Várnegyedben található, pontosabban egy lakóház belsejében. A bejáratnál sírkövek találhatóak, az ott lakók mindennap elmennek mellettük. Ez az egyetlen a megtekintett zsinagógák között, melyet nem használnak imaházként.

Az egyik legaktívabb zsinagóga Budapesten a Magyar Televízió tulajdona és Óbudán található. A 18. században építették, az 50-es években államosították, majd a Magyar Televízió V. stúdiójaként funkcionált. Többek közt a Süsü, a sárkányt is itt forgatták, és Vágó István is vezetett itt fizikaversenyt. Az EMIH 2010 óta bérli az épületet.

A Múzeumok Éjszakája "Nyitott Zsinagógák" program elemként négy budapesti zsinagóga között buszjárat fog közlekedni. Mindegyik járat a Kelen Or Központ (1052 Budapest, Károly krt. 20.) elől fog indulni este tíztől óránként hajnali egyig. A programok körülbelül két órásak, és érdemes előre feliratkozni a posta@zsido.com címen. Minden egyes helyszínen a férfiak fejfedőt, kipát kapnak, a hölgyeknek pedig a szemérmes öltözködés ajánlott.