Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Láthattunk már mozgássérültekről szóló filmet, de ilyet aligha – Till Attila új filmje, a Tiszta szívvel visszaadja az akcióvígjátékok renoméját, méghozzá úgy, hogy valami igazabbat mutat meg a kerekesszékesek világáról. Nevet rajtuk és velük, miközben az elkerülhetetlen csalódásaikat, dühüket sem hallgatja el. A Tiszta szívvel leginkább egy képregényhez hasonlít: videoklipszerű, drámai és könnyed egyszerre, nem veszi magát túl komolyan, mégis megérint.

A Tiszta szívvel utáni első jogos kérdés alighanem minden nézőben az lesz, hogy eddig miért nem forgatott senki mozgássérültekről igazi mozgássérültekkel játékfilmet? Mert ugyan az Életrevalók, a Hasta La Vista, vagy épp a Szkafander és Pillangó jogosan aratott sikert a mozikban, a Tiszta szívvel valami igazabbat és humorosabbat mutat be erről a saját törvényei szerint működő világról. Máshogy ülnek a poénok, máshogy ütnek a mélypontok a főszereplők történetében, akik a saját életútjukat is bevallottan belevitték a jelenetekbe.

Ahogy az egyik első vetítés után az egyik főszereplő, Fenyvesi Zoltán kérdésünkre fogalmaz: „a Tiszta szívvel szerintem emberibb a többi hasonlóan kerekesszékesekről szóló filmnél. A mindennapi megpróbáltatások jobban megjelennek benne. Például, hogy nem ülhetünk sokat, hogy nem tudunk csak úgy bejutni egy szórakozóhelyre. Nekem a forgatókönyvet olvasva az volt az érzésem, hogy Tilla nagyon eltalált valamit erről a világról. Ráadásul több hasonlóság volt a filmbéli Zoli és köztem: én sem tartom az édesapámmal a kapcsolatot, én is születésemtől fogva mozgássérült vagyok.”

Fenyvesi Zoltán
©

Szabad és kell is rajtuk és velük nevetni

A két amatőr főszereplő, Fenyvesi Zoltán és Fekete Ádám először játszott nagyjátékfilmben, ráadásul mindjárt úgy avatják be a nézőt a mozgássérültek különleges univerzumába, hogy klisék és érzelgősség helyett, a történet szerint hidegvérű gyilkosoknak állnak a bérgyilkos Rupaszov (Thuróczy Szabolcs) mellé. A Tiszta szívvel trükkje azonban az, hogy nem veszi túl komolyan az akciófilm zsánerét, és a hősökön és a filmben felbukkanó antihősök kisstílűségén, a magyar közegben mindig nevetségesnek ható gengszterkedésen is jóízűeket élcelődik.

Azt például elég érdekes lenne megnézni majd az első hét vetítésein, hogy mikor nevet fel először felszabadultan egy moziterem a film alatt. Mert mintha még lenne valamiféle gát az emberekben, hogy a mozgássérülteken nem szabad nevetni. Ha a Tiszta szívvel-nek sikerül felszakítani ezt a gátat legalább a másfél órás játékidőre, akkor a filmnek már félig nyert ügye van.

Balról: Fekete Ádám, Thuróczy Szabolcs és Fenyvesi Zoltán a Tiszta szívvel-ben
©

Azonban akkor sem kell csalódnunk, ha nem ebből a szempontból nézzük a Tiszta szívvel-t: a film egy a magyar filmgyártásban elég mostohán vagy inkább sehogy sem kezelt műfaj, a könnyedebb akcióvígjátékok renoméját állítja vissza. Mindezt úgy, hogy szerencsére nincsenek felesleges jópofáskodások, a forgatókönyvbe erőltetett lapos poénok, és az akciójelenetek láttán sem „a bezzeg az amerikai filmekben ezt jobban csinálják” lesz az első gondolata a nézőnek.

Ez a típusú műfajok közötti ugrándozás a magyar filmgyártásban Gigor Attilának ment eddig a legjobban (ezért is várjuk nagyon kíváncsian tőle a Kút című filmet idén) A nyomozóval, de már Tilla is bizonyította, hogy szereti a mozaikszerű történetmesélést. A Pánikban párhuzamosan futó történetekből rendezett egy szórakoztató drámát, most a Tiszta szívvel-ben eggyel egyszerűbb megoldást választott. Egyetlen hőst  követ, akiben ott tombol a címadó József Attila-vers dühe: „Húsz esztendőm hatalom, / húsz esztendőm eladom. // Hogyha nem kell senkinek, / hát az ördög veszi meg. / Tiszta szívvel betörök, / ha kell, embert is ölök.”

 

Képregény, de nem Marvel-módra

Ez az elkeseredettség mozgatja a főhőst, az apa nélkül felnövő Zolit (Fenyvesi Zoltán), aki a történet szerint nem véletlenül a képregényrajzolásban fejezi ki a legjobban magát, barátjával, Barbával együtt (Fekete Ádám). Maga a film ugyanis leginkább egy képregényre hasonlít, nem kidolgozott, csak felvillantott érzelmekkel, különös képességekkel felruházott hősökkel, klipszerű jelenetekkel (ezen Kalotás Csaba filmzenéje nagyon sokat erősít). „Vigyetek bele egy kis személyességet” – kapják a kritikai megjegyzést képregényükre a fiúk a filmben, és mintha ezt az utasítást fogadták volna meg a legjobban a forgatás alatt.

Azt már az egyik első vetítés utáni árulta el a stáb, mennyire így volt: hogy ne legyenek annyira papírszagúak a párbeszédek, az amatőr és profi színészek is szabadon variálhattak a szövegükkel, persze ha ez nem változtatott a szöveg jelentésén. Ezt Fenyvesi Zoltán is megerősíti nekünk: „az volt a lényeg, hogy magunkat is adjuk. Nyilván nem dokumentumfilm jelleggel, de picit kacérkodva a saját énünkkel.”

Valószínűleg ennek a módszernek köszönhető, hogy a párbeszédek csak ritkán hangzanak hamiskásan. Thuróczy Szabolcstól persze nem meglepetés, hogy nem feszeng a kamera előtt a két fiú számára egyfajta mentort és apafigurát jelentő Rupaszov karakterében, de a két „amatőr” is simán felnő mellé, mint ahogy a szerb maffiózóként feltűnő Vitanovics Dusán is simán hozza a film legszórakoztatóbb egymondatosait.

Vitanovics Dusán a szerb maffiozó szerepében
©

A Tiszta szívvel képregényszerűsége alatt persze nem a Marvel-féle effektparádét kell érteni, hiszen a film egyáltalán nem a látvány szintjén, hanem kevésbé harsány rétegekben működik. Van, akit biztosan idegesíteni fog ez az apró mozzanatokból összeálló történetmesélés, ahogy az érzelmesebb pillanatokra még a túlcsordulás előtt pont egy erőszakos jelenetsort vágnak. De aki szereti, ha hagyják, hogy a szereplők élettörténetét, motivációit saját maga építse fel, nem fog csalódni a kerekesszékes bérgyilkosok sztorijában.

Egy kis punk hiszti

Egy helyen azonban mégis megbicsaklik sajnos a történet, amit még az ügyesen felvezetett végső csavar sem feledtet. Valahogy túl könnyedén mond igent a két fiú az alvilági életre, még akkor is, ha értjük, hogy veszítenivalójuk látszólag nincs. Szinte azonnal beleugranak Rupaszov bérgyilkos munkáiba, úgyhogy a valódi dühüket akkor még nem értjük, és ezt a lyukat sajnos a nézőnek kell betömnie.

Ezt leszámítva azonban abszolút érthető, amit Tilla még korábban nyilatkozott nekünk a filmről. „A filmben olyan elesett emberek a főszereplők, akikben a versben megjelenő elkeseredettség, düh benne van. Akiknek egyrészt tökmindegy, akár embert is ölnek, másrészt meg itt inkább egy punk hisztériáról van szó, egy kis begyorsulásról, egy őrületről.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Pokoli meleg van Ausztráliában

Pokoli meleg van Ausztráliában

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Hamarosan ön is vehet egyet Putyin limuzinjából

Leégett egy lakás a Budai Várban

Leégett egy lakás a Budai Várban

Több mint 150-en sérültek meg közúti balesetekben a hétvégén

Több mint 150-en sérültek meg közúti balesetekben a hétvégén

Személyvonat és nyerges vontató ütközött össze Kunszentmártonnál

Személyvonat és nyerges vontató ütközött össze Kunszentmártonnál

„Elfogadod a rendszert, ahol Ceaușescu végtére is jó emberré válik”

„Elfogadod a rendszert, ahol Ceaușescu végtére is jó emberré válik”