A 75 éves amerikai énekes, dalszerző, zenész és költő nem számított nagy esélyesnek, ő az első amerikai díjazott 1993 óta, amikor Toni Morrison vehette át az irodalmi Nobel-díjat. Dylan a 13. amerikai (más összesítések szerint 11., attól függ, hogy a születési helyet vagy az állampolgárságot nézzük), aki irodalmi Nobelt kapott, olyan nevekhez csatlakozott, mint William Faulkner, Ernest Hemingway vagy John Steinbeck.

A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint azért kapta a díjat, mert "az amerikai dal hagyományaiból megteremtette a költői önkifejezés új formáit".

AFP / Roger-Viollet / Jean-Pierre Couderc

Dylan 1941. május 24-én született, Robert Allen Zimmerman néven, a minnesotai Duluth városában. Zeneiségét nagyban befolyásolta az ötvenes évek blues- és country-színtere, majd a rock and roll születése. Már középiskolában több zenekara volt, de a minneapolisi Minnesotai Egyetemre beiratkozva folytatta tovább a zenélést.

Névválasztásairól azt írta később az életrajzi könyvében: "Mihelyt eljöttem otthonról, a Robert Allen nevet kezdtem használni…Úgy hangzott, mint egy skót király neve, igazán szerettem." Aztán a Downbeat magazinban rábukkant egy szaxofonosra, akit David Allynnek hívtak. Tetszett neki, ahogy Allyn a vezetéknevét írta. Később olvasott Dylan Thomas művei közül néhányat, és választott Robert Allyn és Robert Dylan között: „Nem tudtam dönteni – a D sokkal erősebbnek hangzott”. Végül a Bob mellett döntött, mert a könnyűzenében akkoriban egy rakás Bobby volt (Bobby Vee, Bobby Vinton, Bobby Rydell).

Kezdetben Minneapolisban, a helyi folkos körökben mozgott, de 1961-ben New Yorkba utazott, ahol az egyik fellépése után éltető kritikát írt a New York Times, ami arra sarkallta a kor híres producerét, John Hammondot, hogy megnézze magának az énekest. Még az év októberében leszerződtette Dylant a Columbia Recordshoz.

AFP

Első lemezét 21 éves korában, 1962-ben jelentette meg a Columbia Records, Bob Dylan címen. Következő albumain már megjelent politikai érdeklődése, a második lemezén található Blowin' in the Wind a hatvanas évek egyik himnuszává vált.

1965-ben ért a csúcsra, a Highway 61 Revisited című lemezét a poptörténet legsikeresebb alkotásai közt tartják számon – a Rolling Stone magazin 500-as listáján minden idők 4. legjobb albumának választották, de a lemez, és talán a Dylan-életmű legnagyobb slágere, a Like a Rolling Stone minden idők legjobb dala lett a magazin nívós listája szerint.

"Bob Dylan vagy, ha hosszú évekig alkotói hullámvölgyben botorkálsz. Hiába vagy zseni, rossz lemezeket készítesz. Elhagyott a múzsa? Bob Dylan vagy, ha egyszer csak, amikor már nem tartozol a fiatal tehetségek (sőt, már a középkorúak) közé (sem), újra megtalál az ihlet. Talán már senki sem gondolta volna" – írtuk Dylan 75. születésnapjára készült cikkünkben.

Dylan kétszer járt Magyarországon, 1991-ben a Kisstadionban, 2003-ban pedig a Sportarénában lépett fel.

Bob Dylan vagy

Szinte bármi lehetsz, ha Bob Dylan vagy. Szinte akármi is vagy, Bob Dylan vagy.

Ahogy az előző években, úgy idén is a díjra esélyesek közé sorolták Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert, akiket a Ladbrokes fogadóiroda a 10 legesélyesebb közé sorolt.

A fogadóirodák szerint az első három helyen egyébként az évek óta tuti nyertesnek számító japán Murakami Haruki, a szír Adunis, valamint az amerikai Philip Roth állt az átadó előtti héten, de az elmúlt napokban már átvette a vezetést a kenyai Ngugi wa Thiong'o.

Irodalmi Nobel-díjat eddig egyetlen magyar nyert, a Sorstalanság írója, Kertész Imre 2002-ben részesült a kitüntetésben.

Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!