Ijjas Tamás költő január elején írta ki Facebook-oldalára, hogy egy évig ingyen vállalja fiatal pályakezdő írók, költők mentorálását. Azóta több mint 60 író, költő és kritikus jelezte, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez.

A mentorok között van Térey János, Fehér Renátó, Kálmán C. György, Krusovszky Dénes, Marno János, Závada Péter és a Pannon Lapoknál történt kirúgások miatt tiltakozó Czinki Ferenc is. A teljes lista itt.

Ijjas Tamás, a mentorprogram kitalálója

Facebook / Ijjas Tamás

A leendő mentorált 17 és 30 közötti, kötettel nem rendelkező pályakezdő, akinek pályázati anyagát (10 oldalnyi verset vagy szépprózát) 2017. január 31-ig kell eljuttatnia az általa kiválasztott mentornak. A mentorok február 8-án közlik döntésüket a pályázókkal.

Ijjas kezdeményezése nem előzménynélküli, de az előtörténet korántsem olyan pozitív kicsengésű, mint az akciója. Posztjában azt is írta: “ha valaki belelátja a kezdeményezésembe, hogy ez egyfajta személyes kiállás is a tehetséggondozás spontán államosítása ellen, akkor jelezném, ez nem véletlen egybeesés.”

A 400 milliós helyőrség

Történt ugyanis, hogy a Magyar Közlöny december 20-ai számában megjelent kormányrendelet szerint az NGM és az Emmi összesen 400 millió forinttal támogatja meg a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMGT) “Előretolt Helyőrség Íróakadémia” elnevezésű programját.

Az Orbán János Dénes vezetésével és Szőcs Géza korábbi kulturális államtitkár hathatós támogatásával  2015 végén létrejött KMGT korábban is kapott már egy jókora állami támogatást, egészen pontosan 150 milliót.

Összehasonlításul, hogy ez a majd félmilliárd (illetve a 150 millió) milyen hatalmas pénzt jelent az irodalmi életben: a József Attila Kör (JAK) önbevallása szerint ők évi 760 ezer forintból gazdálkodnak. Ez kb. a működési költségük 10 százalékát fedezi. Mondani se kell, más írószövetségek sincsenek jobban eleresztve.

Tiltakozásul az aránytalan támogatás miatt, a JAK 400 forintot adományozott a kormány által kitömött KMGT-nek.

Rejtély, mire költik a pénzt

A szakma szerint nemcsak az a probléma a KMGT-vel, hogy aránytalanul sok támogatást kapott más irodalmi orgánumokhoz képest. A KMTG honlapja szerint a szervezet célja “az anyaországi és határon túli magyar tehetségek (irodalom, képzőművészet, zene, előadóművészet terén) felkutatása és szakmai kiteljesedésük elősegítése”.

Ehhez képest többen is arra hívták fel a figyelmet: teljesen átláthatatlan, hogy a KMGT mire és hogyan költi el ezt a hatalmas összeget. Krusovszky Dénes a Magyar Narancsban arról írt, hogy az íróakadémia nyári tábora zártkörű volt, és arról  mindössze a KMGT-hez köthető Irodalmi Jelen számolt be. Ugyanakkor a korábban beígért “helyőrséges” rangos könyvsorozatból sem lett semmi.

A legszebb first lady

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatói névsora is érdekesen alakult. Krusovszky szerint többen is a kormánypárti Magyar Időkhez köthetőek, viszont egyikük sem sorolható a kortárs irodalom élvonalába.

Krusovszky Dénes

MTI / Czimbal Gyula

Orbán János Dénes maga is többször publikált a lapban. Egy cikkében azt írta Hillary Clinton és Donald Trump versengéséről, hogy “a hatalom ilyen ocsmány rögeszméjét kortárs politikusban (ez lenne Clinton – a szerk.) még nem tapasztaltam,

míg Trump mindvégig laza volt és görcsök nélküli. Trump, ez a rejtői figura csinálta a show-t. A rovott múltú kujon, a feministák rémálma, aki ellentéte mindennek, ami polkorrekt, azért győzött, mert nem próbált többnek látszani, mint aki.”

Orbánt Melania Trump is megihlette: "ilyen szép first ladyje még sosem volt Amerikának, csupa pajzán gondolat támad a férfiemberben. Ezt most már bátran ki is jelentheti, mert a beteges polkorrektség korszakának szimbolikusan (és reméljük nem csak szimbolikusan) vége.”

A KMGT vezetőjén kívül Nagy Koppány Zsolt is rendszeres szerzője a Magyar Időknek.

Gerinc vagy megélhetés

A KMGT működésére jellemző az is, hogy a mentorok és a diákok számára kiírt pályázat előbb indult meg, minthogy kiderült a nyertesek névsora. Krusovszky szerint a KMGT esete nagyon hasonló a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia működéséhez: egy nagyon szűk érdekcsoport részesül a hatalmas állami pénzekből, miközben a kulturális szcéna többi szereplője szép csendben éhenhal. “Vessük össze egy pillanatnyi néma csönd erejéig mondjuk azt a tényt, hogy elkészült a Hild-villa Fekete Györgyék részére, azzal, hogy a Szépírók Társasága nem tudja többé kiadni a maga szerény díjait, mert nincs miből" – jegyzi meg az író.

Krusovszky úgy véli, az íróknak lassan azzal az Aczél-érából ismerős dilemmával kell szembenézniük, hogy

“a gerincét vagy az írói megélhetését veszíti el inkább”.