Tetszett a cikk?

Megélt az éterben 48 évet, 2500 folytatást, kiszolgált minden kurzust. Amikor indult, még "ellenforradalmárokat" akasztottak, mire véget ért 2007. május 21-én, Gyurcsányék próbálták átverni az egészségügyi reformot.

A populáris sémák utat nyitnak a nép szívébe. Igen hatékonyan alkalmazta ezeket a polgári világból örökölt sémákat a magyar pártállam is. A borzasztóan népszerű kurzusfilmek, az Állami áruház, a Janika, a Rákóczi hadnagya, a Mágnás Miska stb. után 1959. június 30-án megszületett a náluk is hatékonyabb rádiós sorozat, a Szabó család. A forradalom utáni megtorlások időszaka volt ez. Javában akasztgattak még.

A Szabó család nem szappanoperának, hanem bűnügyi sorozatnak indult, és elsődleges feladata annak illusztrálása volt, hogy minden rendes ember az „ellenforradalom” ellen van, és minden gazember az „ellenforradalomban” garázdálkodott. Szabó bácsi köztörvényes bűncselekményt leleplező hősként és a bűnözők áldozataként lép be a történetbe, s hamarosan kiderül, hogy mindenki, akinek a bűncselekményhez köze van, rejtőzködő 56-os bűnös.

A züllött ellenforradalmár brigantik még meg is akarják ölni Szabó bácsit, de a halál rendes rendőrök még idejében elfogják valamennyit. Szabó Icu imádott osztályfőnökét '56-os vádakkal kirúgják. Az egész család hatalmas erőbedobással azon dolgozik, hogy bizonyítsa, egy ilyen rendes ember nem lehetett ellenforradalmár. Ki is derül, hogy a rendes ember nem üldözte, hanem kimentette az ávósnak tűnő Halász Ferit az „ellenforradalmárok” karmai közül.


A Rádióújság úgy harangozta be a sorozatot, mint amelyben az öntudatos mintaproletár, Szabó bácsi az abszolút főszereplő, a maradi, szószátyár, nevelésre szoruló Szabó néni mellékszereplő csupán. Ő az első részben még meg sem szólalt. A konszolidáció azonban a Szabó családot is pacifikálja, és Szabó néni kerül a középpontba, aki ideológiailag fejletlen ugyan és Marx helyett az Istenben hisz, de nagyon szilárdan áll a kádári hatalom mellett, miként – természetesen – mindenki, akinek fontos a béke, a család, a biztonság.

Vele üzen Kádár Moszkvának: „tartsa sokáig meg a jó Isten Hruscsov elvtársat, akiben hihetetlen életerő és emberszeretet lakozik, és minden megmozdulásából érezni, hogy törődik a kisemberek véleményével”. Ezt 1965. január 26-án búgja Szabó néni a magyar nép fülébe, három hónappal azután, hogy Hruscsovot, Kádár legfőbb mentorát leváltották, és lényegében házi őrizetbe helyezték.

Major Anna, a Szabó családot fél évszázadon át szolgáló dramaturg mesélte el a sorozatról szakdolgozatot író Voloncs Laurának, hogy a Szabó család szövegét a Magyar Rádió mindenkori elnöke ellenőrizte előzetesen, a felvett anyagot az alelnök hallgatta meg és hagyta jóvá. „Az adott rész által felvetett összes témát egyeztetnie kellett az illetékes szerkesztőségekkel. Ha a huliganizmus állt az epizód középpontjában, az Ifjúsági Osztály vezetőjének is hozzá kellett járulnia a felvételhez, ha a mezőgazdaságról tettek említést, a Mezőgazdasági Rovat vezetőjének is jóvá kellett hagynia a műsort, ha sportról volt szó, Szepesi György olvasta el az anyagot.”
Amikor Szabóék Bandi fiát kölcsönösségi alapon Olaszországban vendégül látta volna talján kollégája, a Magyar Nemzeti Bank elnöke személyesen tiltotta le Bandi utazását, mivel az ilyesfajta kölcsönösség forintkiajánlásnak minősült.

A hatvanas években a Szabó család elképesztően népszerű volt. 1964-ben, amikor a társadalom nagyobb része még televízió nélkül élt, a megkérdezettek 43%-a mindig, 38%-a időnként meghallgatta a Szabó családot.

A sorozatot sok kritika érte. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont tartalomelemzői például megállapították, hogy „a Szabó család elsősorban és döntően azoknak tetszik, tetszhet, akik éppen annyira a valóság felszínén mozognak, és éppen annyira nincs szándékukban sem a dolgok lényegének megértése, mint a Szabó család tagjainak. Ők valóban önigazolást kaphatnak és megerősítést abban a hitükben és gyakorlatukban, hogy a valóság ilyen egyszerű és a látszat alapján megismerhető. A felszínesség és az előítéletes gondolkodás elválaszthatatlan egymástól. Így a Szabó család a dolgok előítéletes és felszínes megítélését tükrözi, és erősíti a közvéleményben.” (D. Hoffmann Márta—Vásárhelyi Mária: Élet a Lapály utcában, Jel-Kép, 1982/2.) Az ilyesféle kritikákat László Endre, a sorozat rendezője később ízlésterrornak minősítette.


Szabó néni – Gobbi Hilda – 1988-ban meghalt, s nélküle a Szabó család már nem volt az igazi. A műsor addigra egyébként is elfáradt, de csak két évtizeddel később merték megszüntetni. Addig is folytatódott a politikai felhasználása.

A Horn-kormány idején a Külügyminisztérium fizette le 400 ezer forinttal a Szabó családot, hogy kampányoljanak a NATO-csatlakozás mellett. Kampányolt is hevesen jó néhány családtag.
Az első Orbán-kormány idején így jellemezték az 1999-es év első adásait a Magyar Narancsban: „A sztrájkoló vasutasok gyilkosoknak neveztettek, a kormányprogram dramatizálva fel lett olvasva, a rohadt korrupt (demszkysta) budapesti metrófúrók lobbyja le lett leplezve, majd megint a kedélyes kormánypropaganda és így tovább.

”És még csak ezután jött az a párbeszéd, amelyben Hitler-barnával, a Mussolini-feketével, a nyilas-zölddel és a komcsi-vörössel lett párhuzamba állítva az SZDSZ kékje. 2007-ben, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején már az ellenzéki Fidesz által (is) elfogadott elnökjelölt, Such György állt a közrádió élén, ezért az utolsó adásban az egészségügyi reform vajúdása idején nyugodtan kijelenthette a nyugdíjba vonuló Szabó Icu doktornő az utolsó adásban, hogy „ami az egészségügyben most történik, abban már nem akarok részt venni”.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Tragédia a Lapály utcában - Szabóéknak vége

Tudta-e, hogy a Szabó családot eredetileg csak néhány részesre tervezték? És azt, hogy az első száz adásig nem is hozták nyilvánosságra a szereposztást? Vagy hogy egyszer egy mezőgazdasági minisztériumi rendelet miatt maradt el az adás? Sztorik a világ egyik leghosszabb, ám végnapjait élő szappanoperájáról.