A klasszikus jövője: kérjük, kapcsolják be mobiltelefonjaikat!

A komolyzenei koncertek rituáléja a XIX. század óta nem sokat változott. A hallgatóságnak teljes csendben kell végigülnie a hangversenyeket; felkelni, kijárkálni, enni-inni, nevetgélni vagy dudorászni tilos. A trend most megváltozhat, egyre több helyen igyekeznek ugyanis a húszas-harmincas éveikben járó fiatalok számára is vonzóvá varázsolni a koncerteket.

  • Lindner András Lindner András
A klasszikus jövője: kérjük, kapcsolják be mobiltelefonjaikat!

Tíz-húsz éven belül a koncertek időtartama és a prezentáció módja is változni fog. Már manapság is látni a jeleket: egyre több az egyórás, szünet nélküli hangverseny, és nőtt az érdeklődés a multimédiás programok iránt is. „Unalmasak a ráadásokkal megtűzdelt hagyományos koncertek, vonzóbbak a művekről mesélő karizmatikus konferansziékkal bevezetett esték” – tapasztalja Jeremy Denk amerikai zongoraművész.

A londoni Southbank Centre koncertterem élen jár a sikeres közönségcsalogatásban. „Virtuális zenekar” című projektjük már a jövő hangversenyei felé mutat irányt: az érdeklődő előbb egy virtuálisvalóság-szemüveg és egy fejhallgató segítségével ízlelheti meg, mekkora élmény a zenekarban ülve részese lenni például az amerikai Gustav Holst The Planets (A bolygók) című grandiózus darabja előadásának, majd a Philharmonia Zenekar tolmácsolásában élőben is meghallgathatja a kompozíciót. Hamarosan tért hódíthatnak a night club stílusú klasszikus zenei programok is, ha velük becsábítható lesz az ifjúság. A kényelmes fotelokban, finom italok fogyasztása közbeni komolyzene-hallgatás során még a halk csevegés is megengedett. A lazább stílusnak azonban hátulütője, hogy a sztárzenészek – egyelőre? – kerülik az ilyen programokat.

Scoringnotes

Vannak, akik arra kérik a koncertre érkezőket, hozzák magukkal a mobiljukat vagy a tabletjüket, hogy egy applikáció segítségével szinkronban követhessék a zenét. Ily módon az elkalandozó figyelmüket is leköthetik. Hogy a zenei élményeket a szem is fokozhatja, azt a Miami Szimfonikusok művészeti igazgatója, Michael Tilson Thomas kísérlete is bizonyította. Amikor Bartók Brácsaversenyét játszották, a darab utolsó másfél percében látványosan ráerősítettek a szólistára irányított reflektorfényre, és a színtelítettségen is változtattak – a koncertet záró frenetikus taps bizonyosan az újítást is honorálta.

A korszerű technológiák az előadókat is segítik. A francia Newzik cég iPad-applikációja például lehetővé teszi a digitális kottaolvasást, a kottába írt bejegyzések megosztását és a lapozást, a nagy képernyők pedig nem igényelnek hátsó megvilágítást. Mindez forradalmasíthatja a játékot – pár évtized sem kell már hozzá, hogy lábpedál helyett a gondolat erejével „lapozzunk”. Egy timpanistát pedig, akinek több száz ütemet kell várnia a belépéséig, a zenét végigkövető technika figyelmeztet majd, amikor ő következik.

Ugyanakkor az előadói piac telítődik, mert egyre több profi muzsikus kerül ki a zenészképzőkből, ami a gázsik csökkenését hozhatja magával. Egyre több zenész lesz kénytelen ezért a nagyvárosokon kívül fellépési lehetőségeket keresni. De ha csökkennek a gázsik, olcsóbbak lesznek-e a hegedűk, klarinétok? A 3D-s nyomtatásra szakosodott amerikai Formlabs cég emberei már most kísérleteznek néhány tíz dolláros hegedűk nyomtatásával, de az igazán jó minőségű mesterinstrumentumok sokszorosítása még szerintük is nemzedéknyi távolságra van. Húsz évbe is beletelhet, amíg olyan erős, merev anyagot találnak, ami megközelíti a fa vagy a karbonszál minőségét.

François Ozon a HVG-nek: A szexi nagymamámnak is köze van a filmemhez

François Ozon a HVG-nek: A szexi nagymamámnak is köze van a filmemhez

Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.