A legmenőbb fiatal magyar színésznők #14

Név: Vecsei Kinga Réta Született: 1994. január 11. Miben láthattuk? Szerdai gyerek

Vecsei Kinga Réta még húszéves sem volt, amikor eljátszotta a Szerdai gyerek című mozifilm főhősét, Maját, a karcos modorú leányanyát, aki erős ellenszélben igyekszik beindítani a mosodabizniszét. A filmet az A listás Karlovy Vary-i filmfesztiválon mutatták be, ahol megkapta a szekciója fődíját, és később nagyon szép kört futott be a világ egyéb fesztiváljain. Vecsei azóta csak egyszer állt a kamera elé: az Eszter című elvont kisfilmben Döbrösi Laurával együtt dilizett különböző ikonikus budapesti helyszíneken. A MOME textilszakán végzett, jelmez- és látványtervezőként dolgozik a Vígszínház, a Nemzeti és a Radnóti előadásaiban. Bátyja, Vecsei 'Hasi' Miklós (Egynyári kaland) az egyik legfelkapottabb fiatal magyar színész, alapítója a Sztalker Csoport nevű színházi formációnak, amelynek Kinga az egyetlen női tagja.

„Első nagyjátékfilmem főszerepére egy a felnőttkor küszöbén álló lányt kerestem. Nem érdekelt, teljesen amatőr-e, vagy történetesen színinövendék. Az első fotón, amelyet Kingáról láttam (Trokán Nóra készítette, Wéber Kata barátnőm bukkant rá a Facebookon), a kamerába néz.

Most is pontosan emlékszem erre az erős tekintetre, mely komoly személyiséget, mély saját történetet sejtetett. Fogalmam sem volt arról, hogy ennek a saját történetnek van-e bármi köze az általam megírt karakteréhez – csakhamar kiderült, hogy nagyjából épp az ellenkezője. Sebaj. Úgy éreztem, pont ezt az arcot, ezt a tekintetet kerestem. Elkezdtünk dolgozni.

Igyekeztünk megkonstruálni a filmbéli lány mozgását, tartását, beszédmódját. De az igazi feladat az volt, hogy miközben a valódi Kingától oly nagyon különböző karaktert építettünk ezekkel az eszközökkel, ő mégis oda tudja tenni a saját személyes tapasztalatait, érzéseit, jelenlétét a karakter mögé.

Hozzászoktam ahhoz, hogy a sarkában vagyok. Hogy minden mondatot apróra átbeszélünk, hogy ügyelek minden mozdulatára, hiszen amatőrszereplővel dolgozom. Elkezdődött a forgatás, és ez így maradt. Természetesnek is gondoltam ezt. Aztán a második héten egy nap azon kaptam magam, hogy bár már délután van, és három jelenet felvételén túl vagyunk, reggel óta egy-egy apró instrukciótól eltekintve nem is beszéltünk egymással. A keresésére indultam.

Épp a következő jelenet világítása zajlott. Kinga a díszlet sarkában állt. Nem a saját arcát viselte, hanem a filmbéli Majáét. Aztán megint Kingát láttam. Belenézett a kezében tartott forgatókönyvbe, majd felpillantott, ismét Majaként. Egy mondatot próbálgatott újra meg újra. Nem mentem közelebb. Láttam, hogy egy komoly, elmélyült színésznő dolgozik ott a sarokban.” - Horváth Lili, a Szerdai gyerek rendezője

Melyik a legkorábbi emléked gyerekkorodból?

Kétéves vagyok, Hollandiában lakunk - a szüleim ott diplomáztak -, és tudom, hogy hova dugtam el a gumicukromat a többiek elől anyuék szobájában. Akkor még nem hatan voltunk testvérek, csak hárman.

Jellemző volt rád gyerekkorodban, hogy akartál valamit, ami csak a tiéd?

Nagyon nem. Ahogy megszületett az első kistesóm, beálltam anya mellé segítőnek. Nagymamám mesélte, hogy mikor Marék felsírt éjjel, mentem hozzá, hogy „sír a kisbabám”. Tulajdonképpen azóta anyuka szeretnék lenni, ez azóta egyértelmű vágy és első számú cél.

Melyik tulajdonságodat gyűlölöd a legjobban?

A magamra erőltetett megfelelési kényszert, ami olykor rám tör. Gyakran elég kicsinek érzem magam és pontosan tudom, hogy ezt saját magamnak csinálom.

Kit szeretnél eljátszani egy életrajzi filmben?

A Szerdai gyerek után, mindenképp valami extrémebb életutat bejárt karaktert. Érdekelnek a szélsőséges figurák, hogy hogyan tud egy ember gyilkossá válni vagy éppen szentté.

Ki a kedvenc szented?

Assisi Szent Ferenc és Assisi Szent Klára, és az ő be nem teljesült szerelmük. Ferenc pap lett, Klára meg apáca, pedig szerették egymást. A családban mindenki nagyon temperamentumos, hősszerelmesek vagyunk, nekem is mindig a szerelem volt a mérvadó. Ha álmodhatnék, Klárát talán eljátszanám.

Melyik teljesítményedre vagy a legbüszkébb?

Erre nem tudom, hogyan lehet jól válaszolni. Ha egy egyszerű dolgot kiemelhetek, az talán az otthonteremtés. Mindig megtalálom azt az apró kelléket, amitől otthonos lesz egy hely.

Mitől tartasz a leginkább?

Szentimentálisnak hangozhat, de őszintén attól, hogy az emberek elvesztik a szerelembe vetett hitet. Nagyon félek, hogy általános nézet lesz, hogy nincs örök szerelem. Jönnek ezzel a két-három évig tartó hormonális vagy biológiai szerelemmel, de én nem akarok olyan világban élni, ahol a szerelem nem tarthat örökké.

Mi a visszatérő álmod?

Van egy, amit életemben többször is álmodtam: a régi lakásunkban vagyunk az egész családdal, vendégek vannak nálunk, nekem földbe gyökerezik a lábam a nappali közepén, és farkasok jönnek felém. Nem tudok kiabálni, közelednek a farkasok, és a felnőttek beszélgetnek tovább a konyhában.

Ha visszamehetnél az időben, hova és mikorra mennél?

Abba az időszakba mennék vissza, amikor még picik vagyunk a tesóimmal, anyu ölében ülünk és apu épp egy nagy plüss Rózsaszín párduccal adja elő a Piroska és a farkast. Vagy visszamennék 16 éves koromba, és sok mindent másképp csinálnék.

Mibe csúsztál ott bele?

Elfelejtettem 16 évesnek lenni. Egy rettenetes unalmas időszak volt, amiből aztán a Szerdai gyerek húzott ki.

Melyik dalt szeretnéd, hogy szóljon az esküvődön?

Hindi Zahrának a Beautiful Tangója, mert arra a számra táncoltunk először a szerelmemmel.

És a temetéseden?

Valami nagyon boldog, valami olyan, amitől mindenki elmosolyodna ott a temetésen, hogy ez még nem a vég. Például KT Tunstallnek van az a nagyon pörgős a Suddenly I See című száma, azt kiskoromban szerettem, arról anyuéknak biztos beugrana az az időszak.

Mikor voltál a legboldogabb életedben?

Egy júniusi nap, tudom az órát, a percet, mikor a bőrömön éreztem a boldogságot, mert mellettem volt, aki a legfontosabb nekem. Írtam is magamnak egy levelet nehezebb időkre arról a hangulatról, amiben akkor voltam.

Mit csináltál eddig ma?

Nagyon vicces éjszakám volt. Apukám és a húgom között feküdtem az ágyban, mert náluk kötöttem ki este és kértem, hogy aludjunk együtt. Ebből az lett, hogy egyikünk sem tudott aludni, és úgy keltem reggel, hogy ez a karom le volt zsibbadva.

Aztán átjöttünk ide a húgommal reggel hétkor, elkezdtük nézni a Truman show-t a Netflixen, miközben ő hányingerrel küszködött. Utána jött egy lány, Dorka, akivel beszélgettünk a MOME-s felvételiről, most meg itt vagy te, és rizstejes-kókuszvirágcukros borzadályt iszunk.

Melyik film változtatta meg az életedet?

Rengeteg filmet említhetnék. De mégis az első élményem gyerekkoromból a Napfivér, holdnővér. Úgy gondolom, abban minden benne van, és akárhányszor megnézem, utána napokig azt érzem, hogy most valamit nem jól csinálunk. Woody Allen filmjei pedig a humorom alakulásában segítettek.

Melyik a kedvenced tőle?

A Hollywoodi történet.

Hol etted a legjobbat életedben?

Oroszországban, pilmenyit. Ez egy töltött húsos kis batyu, olyasmi, mint a ravioli. Vajjal és ecettel eszik, de mi egy kis tejfölt is rakunk rá.

Mondj valami meglepő, de igaz dolgot magadról!

Nagyon jól vezetek.

Miben szeretnél tehetséges lenni?

Nagyon sok mindenben. Szívesen olvasnék nagyon gyorsan. És nagy álmom, hogy több nyelven tudjak beszélni.

Van beceneved?

Zsebi, mindenki így hív. Életemben először a Szerdai gyerek forgatásán kezdtek el Kingának hívni, a végén már megszoktam. Hatan vagyunk testvérek, mindenkinek beceneve van, és mindig így szólítottak minket: Dodó, Joci, Marék, Zsebi, Hasi és Badó.

Mikor voltál a leggyávább életedben?

Gyerekkoromban az iskolában olykor nehéz volt vállalni, hogy nekem van egy örökbe fogadott cigány, mozgássérült testvérem. Akkor éreztem magam a leggyávábbnak, mikor egyszer bántottak miatta és nem álltam ki mellette. De ma már rá vagyok a legeslegbüszkébb. Ha ő nem lenne, mind az öten más emberek lennénk.

Mi volt a legfájdalmasabb dolog, amit valaki mondott neked?

Egyszer egy vitában azt mondta nekem valaki, akit nagyon szeretek, hogy végtelenül önző vagyok. Ez a fejembe égett.

Mi a leginkább elviselhetetlen benned hosszú távon?

Gyakran beleesek abba a hibába, hogy egyáltalán nem a lényegre koncentrálok, hanem leakadok egy mellékes dolgon, és azon problémázok. Ezzel saját magamat is nagyon idegesítem.

Reménykedsz abban, hogy van valami a halál után?

Én hiszek benne. Nagyon fájdalmas veszteség volt, amikor meghalt a keresztmamám, de amikor rá gondoltam, olyan erősen éreztem a jelenlétét, hogy már nem is volt kérdés.

Melyik számot hallgatod a legtöbbet mostanában?

Alice Phoebe Lou és a KlangKuenstler nevű DJ közös számát, a Man On The Moont, ami benne van az egyik előadásunkban a Pesti Színházban, aminek én vagyok a látványtervezője. Jó emlékhez kötődik.

Melyik könyvet adtad a legtöbbször ajándékba?

Vicces, de a tesóm verseskötetét, az Égszilánk a matracont.

Melyik volt életed legjobb koncertje?

Amikor egy rockbandának az énekese állítólag nekem énekelt.

Kaptál már olyan kritikát, ami tényleg fájt?

Miközben én Karlovy Varyban a fellegekben jártam, addig itthon megjelent egy kritika a Szerdai gyerekről, aminek az volt a címe, hogy „Szép ez a lány, de marha unalmas”. Gondold el, ennyi kerül ki rólad a netre életedben először!

Cikksorozatunkban az 1990 után született magyar színésznők közül választottuk ki azt a húszat, aki eddig a leginkább észrevetette magát mozifilmekben, tévésorozatokban és kisfilmekben, illetve a közeljövőben várható a berobbanása. A sorozat korábbi részeit itt találja.