Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Ha valaki ismeri a Fehér Ház működésének minden titkát, élvezi a rá irányuló figyelmet, és kiváló kommunikációs készséggel bír, az Bill Clinton volt amerikai elnök. Az pedig bónusz, hogy kedveli James Patterson fordulatos krimijeit, és 1999-ben lefényképezték, amint a termékeny amerikai író aktuális könyvével a kezében száll ki az elnöki helikopterből. Így igazán nem meglepetés, hogy Az elnök eltűnt című, kiberterroristával, csinos bérgyilkosnővel, gyorsan pörgő eseményekkel színezett – magyarul is megjelent – könyvben Clinton és Patterson társszerzők. Az viszont rendkívüli, hogy a borítón a volt amerikai elnök neve szerepel felül, Pattersonéval azonos méretben, ezzel ugyanis a lektűrgyáros író még egyik társszerzőjét sem tisztelte meg.
A kritikusok a szokásukhoz híven gyilkos gúnnyal fogadták a 71 éves Patterson legújabb könyvét. Megismételve, hogy – mint a fontos árusítási helyére utalva repülőtéri regényként emlegetett műfaj többi alkotása – egyszerű eszközökkel akar szórakoztatni, lekötni az olvasó figyelmét. Nem késztet túlzott gondolkodásra bonyolult mondatokkal, aprólékosan felépített karakterekkel vagy – magyar hasonlattal élve – jókaiasan részletes táj- és helyleírásokkal. Elismerik ugyanakkor, hogy Patterson profin építi be történeteibe az éppen aktuális trendeket, közszájon forgó hívószavakat, ám amit kínál, az irodalmi gyorséttermi menü, kipróbált ízekkel, nem pedig szellemi jóllakottságot nyújtó lakoma.
James Patterson dedikál. Könnyű kézzel
AFP / Slaven Vlasic
A Financial Times londoni gazdasági napilap kritikusa emlékeztet arra, hogy Patterson nevével csak az idei második félévben 14 könyv jelenik meg: krimi éppúgy, mint romantikus vagy ifjúsági regény, gyerekkönyv és horrorsztori, nem is beszélve a tényleg gyors fogyasztásra ajánlott, kevesebb mint 150 oldalas, Bookshots gyűjtőnév alá terelt, laza kézzel megírt történetekről. A módszer egyvalamiben kétségtelenül eredményes. Patterson eddig világszerte 375 millió könyvet adott el, volt év, amikor többet keresett, mint a Harry Potter-történetek megálmodója, a brit J. K. Rowling, vagyona a becslések szerint meghaladja az egymilliárd dollárt.
Olvassa el azért azt is, hogy eközben a legtermékenyebb magyar író mekkora vagyonnal rendelkezik:
Az ember, akinek 700 könyve jelent meg..., bocs, nem is, most már 701
Több mint negyven éve jelennek meg regényei a legkülönbözőbb műfajokban, állítása szerint csak magyar nyelven 12 millió kötete fogyott el, de sem az írók, sem a tudományos közösség nem tekinti tagjának. Őt már ez nem zavarja, csak ontja 74 évesen is az újabb köteteket. Úgy véli, a mennyiség nem feltétlenül megy a minőség rovására.
Patterson nem arról álmodott, hogy világhírű, termékeny és bámulatosan gazdag író lesz. 1947-ben New York államban, Newburghben, egy tipikus amerikai kisvárosban született. Az apja biztosítási ügynökként, az anyja tanárnőként dolgozott, s Patterson a három húgával együtt, jó tanulóként és lelkes baseballjátékosként nőtt fel, de nem volt könyvmoly. Máig emlegeti, hogy az apja érzelmileg távol tartotta magát tőlük, röviddel a halála előtt ölelték meg egymást először.
Éppen elvégezte a középiskolát, amikor Boston közelébe költöztek, ahol Patterson – egyetemi tandíját előteremtendő – egy pszichiátriai kórházban vállalt éjszakai műszakot. Itt kapott rá az olvasásra, a kedvencei közé tartozott James Joyce-tól az Ulysses és Gabriel García Márqueztől a Száz év magány, de olvasott Dosztojevszkijt és Tolsztojt is. Ekkor már bujkált benne az írói vágy, ám tudta, hogy ezekhez hasonló irodalmi műveket képtelen lenne papírra vetni. Amikor viszont a kezébe került Frederick Forsythtól A Sakál napja, illetve William Peter Blattytől Az ördögűző, úgy vélte, ilyet ő is tudna írni.
A New York-i Manhattan Főiskolán irodalmat tanult, majd a Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetemen ugyanebből mesterszakos diplomát szerzett, s mindkét helyen summa cum laude végzett. A Vanderbilten doktorira is beiratkozott, ám egy év után otthagyta, mert a sorozási sorhúzáson kellően magas számhoz jutott, ezzel biztossá vált, hogy már nem hívják be a vietnami háborúba, s így nem kell egyetemi tanulmányi kibúvó. A J. Walter Thompson (JWT) hirdetési ügynökségnél helyezkedett el szövegíróként, és 1976-ban megjelent az első könyve, a The Thomas Berryman Number, amelynek főhőse egy bérgyilkos volt. Bár korábban 31 kiadó utasította el a regényt, az az amerikai krimiírók szövetségétől elnyerte a legjobb első könyv díját.
Patterson azonban továbbra sem lett főállású író, mert magánéleti tragédia érte: agydaganatot diagnosztizáltak barátnőjénél, aki kétévi betegeskedés után meghalt. Patterson a munkába temetkezett, s előbb a JWT legfiatalabb kreatív igazgatója, majd az észak-amerikai üzletág főnöke lett, hatékony reklámkampányokat szervezett.
Közben persze írt is, de a siker egészen addig elkerülte, amíg az 1992-ben megjelent A pók hálójában című krimijében meg nem teremtette a megözvegyült afroamerikai nyomozó és bűnügyi pszichológus, Alex Cross alakját, akit évekkel később a filmvásznon – A gyűjtő című regény feldolgozásában is – Morgan Freeman keltett életre. Patterson 1996-ban adta fel a JWT vezetését és kezdte felépíteni írói gyárát kiadóján, a Little, Brown cégen belül, ahol idővel külön stáb kezdett foglalkozni vele.
A marketing terén szerzett tapasztalatát bőségesen kamatoztatta a regényírásban, és arról a Harvard Egyetemen kurzust is tartottak. A pók hálójában címlapját átterveztette, és a könyvet, a szakmában újdonságként, agresszív tévéreklámmal támogatta meg, azt sugallva, hogy az olvasók Thomas Harris A bárányok hallgatnak című krimijének méltó utódját vehetik a kezükbe. A kiadóját erről ugyanúgy meg kellett győznie, mint arról, hogy évente egynél több könyvet, s mind számosabb műfajban jelentessenek meg, majd társszerzőket kérjenek fel. Az első közös munkába a golfpartnerét és barátját, Peter de Jonge újságírót vonta be, könyvük 1996-ban jelent meg. Patterson azóta mintegy két tucat társszerzővel dolgozott, gyakran írói ambíciójú civileket karolt fel, akadt, aki manhattani portásból lett a szekundánsa.
A világ legjobban kereső írói
Forbes
Stratégiai piaci lépéseket is tett. Amikor az eladási adatokból azt olvasta ki, hogy az USA nyugati partján nem annyira népszerű, mint a keletin, útjára indította a négy San Franciscó-i barátnő amatőr nyomozásait követő Női Gyilkosság Klub (Women's Murder Club) sorozatát. Amikor a skandináv krimikkel akart versenyre kelni, társszerzőnek nyerte meg a műfaj egyik sikeres képviselőjét, a svéd Liza Marklundot. Bár ügyel arra, hogy nyaranta kiadjon legalább egy önálló könyvet, tudatosan építette fel a sorozatait. Az Alex Cross-széria már 25 regényt számlál, és az idén a 11. olyan könyv jelent meg, amelynek a főszereplője az ír–amerikai, özvegy, tíz örökbe fogadott gyereket nevelő Michael Bennett New York-i nyomozó. A fiatalok körében pedig a Maximum Ride-sorozat népszerű.
Stephen King szörnyen rossz írónak nevezte Pattersont, amit a lektűrgyáros nem vett a szívére, s nem győzi dicsérni a krimi- és horrorkirályt. Abban sem lát kivetnivalót, hogy társszerzőkkel dolgozik, példaként említette Lennont és McCartney-t, illetve a musicalszerző Rodgerst és Hammersteint. A New York államban és a floridai Palm Beachen is tágas házzal rendelkező Patterson munkamániás. Reggel fél hatkor kel, sétál egyet norvég származású feleségével – egy fiuk született –, akivel általában együtt ebédel, vacsorázik és tévézik. Ideje többi részét írással tölti, amihez ceruzát és füzetet használ.
Általában tucatnyi témán dolgozik egyszerre, ha társszerzőt von be, akkor 50–70 oldalban vázolja és elküldi neki az ötleteit. A kidolgozott fejezeteket kéthetente kapja meg, átszerkeszti, majd addig folytatódik az együttműködés, amíg el nem készül a könyv. A társszerzők nem jogdíjat kapnak, hanem fizetést és prémiumot, mintha alkalmazottak lennének. És még az sem biztos, hogy a felépített márkanév eltűnik, ha Patterson meghal. Követendő példa lehet Robert Ludlum, aki bár elhunyt 2001-ben, hőseinek – mindenekelőtt a többször filmre vitt Jason Bourne-nek – újabb kalandjait az örökösök felkérésére nyolc szerző írja tovább.
NAGY GÁBOR
A cikk a HVG 2018/28. számában jelent meg.
