Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Kilencvenöt éves korában meghalt John Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai történész, író.
Szívelégtelenségben hunyt el hétfő hajnalban a pennsylvaniai Phoenixville-ben lévő otthonában – közölte mostohafia, Charles Segal.
John Lukacs 1924-ben született Budapesten Lukács János Albert néven. A Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem történész szakán tanult, a második világháború idején zsidó származása miatt munkaszolgálatra küldték, a német megszállás idején viszont sikerült elkerülnie a deportálást, és Budapesten vészelte át az ostromot.
A második világháború után, 1946-ban huszonkét évesen emigrált, tanulmányait előbb a Cambridge-i Egyetemen folytatta, 1947 óta viszont az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában élt.
A HVG-nek 2015-ben adott interjújában azt vallotta, míg Magyarországot az anyjának érzi, addig Amerikát a feleségének. "Itthon érzem magam. De Amerika az otthonom" – mondta.
Túry Gergely
1994-es nyugdíjazásáig a pennsylvaniai Chestnut Hill College történelem tanszékén tanított, de vendégprofesszora volt a Columbiának, a Princetonnak és a Johns Hopkins Egyetemnek is.
Több mint 30 könyve jelent meg, fő érdeklődési, kutatási területe a második világháború (A történelmi Hitler; Hitler és Sztálin: 1941. június; A párviadal), emellett filozófiai, önéletrajzi műveket is írt, de jelent meg könyve a századfordulós Budapestről is Budapest, 1900: A város és kultúrája címmel. Műveinek nagy része a rendszerváltás óta magyarul is olvasható.
Munkásságát a magyar állam több kitüntetéssel ismerte el (Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, Magyar Örökség-díj, Széchenyi-nagydíj). 2001-ben az első Orbán-kormány idején újjáalapított Corvin-lánc első kitüntetettjei között is szerepelt.
Elkötelezett liberális demokrata és egyben antikommunista volt, az 1950-es években viszont felszólalt az amerikai McCarthy-bizottság módszerei ellen is, valamint a hidegháborús hisztériát is többször kritizálta, mondván az Egyesült Államok is fenntartotta azt, de a hidegháború vége utáni amerikai katonai intervenciókat is kritikával illette.
Többször beszélt a populizmusról is, mint a demokráciát fenyegető veszélyről.
Saját nézeteit konzervatív helyett "reakciósként" definiálta, mondván egy reakciós eredendően szkeptikus a haladással kapcsolatban, míg a konzervatívok ma már valójában extrém módon progresszisták. Lukacs meghatározása szerint a reakciós viszont megérti saját korának határait, patrióta, de nem nacionalista, és azt gondolja, hogy néha vissza kell tekerni az idő kerekét.
Magyar politikával ritkán foglalkozott, 2014-ben azonban a paksi szerződés miatt nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, akivel korábban ismerték egymást, a nyílt levélben pedig arra figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy Magyarországnak árthat az oroszokhoz közeledés, szerinte ugyanis a Kelet és a Nyugat között a Nyugatot kellene választani, noha Orbán mindig is szkeptikus volt a Nyugattal szemben.
Orbán akkor azt válaszolta, hogy a Nyugathoz tartozás már megvalósult, de a nyugati identitás mellett a Kelettel kell kapcsolatokat építeni.
MTI / Koszticsák Szilárd
John Lukacs elkötelezett európai volt, a HVG-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy bár az Európai Unió ma még csak gazdasági szerkezet, egyszer majd Svájchoz hasonló lesz, az emberek pedig azt fogják mondani, hogy "én európai vagyok".
Lukacs két-három évente járt Magyarországon, 2015-ben mégis azt mondta, a kora miatt az volt az utolsó látogatása.
