A kanadai Margaret Atwood és a nigériai-brit Bernardine Evaristo megosztva vehette át hétfő este Londonban az idei Booker-díjat.
A legrangosabb brit irodalmi elismerést a szabályok szerint nem lehetne megosztva odaítélni, de a zsűri közölte, hogy egyszerűen nem tudott dönteni a két szerző művei között.
Margaret Atwood és Bernardine Evaristo így a Booker-díjjal járó 50 ezer font (19 millió forint) pénzjutalmon is egyenlő arányban osztozik. A 79 esztendős Atwood, a Booker-díj eddigi legidősebb kitüntetettje A szolgálólány meséje című regényének nemrégiben megjelent folytatásával, a The Testaments című kötettel érdemelte ki a díjat.
A The Testaments, amelynek története 15 évvel az eredeti regény vége után kezdődik, szeptemberi megjelenése után az első héten 100 ezer példányban kelt el a brit piacon. Margaret Atwood korábbi regényei közül ötöt jelöltek Booker-díjra, köztük 33 évvel ezelőtt A szolgálólány meséjét is. A vak bérgyilkos című regényével a kanadai írónő 2000-ben el is nyerte a rangos elismerést.
A Londonban élő 60 éves Bernardine Evaristo nyolcadik regényéért, a Girl, Woman, Other című alkotásért részesült a Booker-díjban. Ő az első fekete női Booker-díjnyertes az irodalmi kitüntetés fél évszázados eddigi történetében.
AFP / Tolga Akmen
Eddig csak kétszer, 1974-ben és 1992-ben ítélték oda megosztva a Booker-díjat, de a szabályokat később úgy módosították, hogy a díjat nem szabad megosztani, és minden évben ki kell adni. A BBC beszámolója szerint az idei díj megosztásáról szóló döntést komoly vita előzte meg.
Amikor Peter Florence, a zsűri elnöke közölte Gaby Wooddal, a Booker-díj alapítványának irodalmi igazgatójával, hogy a döntnökök nem tudnak dűlőre jutni, és két díjat akarnak kiadni, Wood először határozottan visszautasította a felvetést. Florence azonban a BBC-nek elmondta: minél többet beszéltek a zsűri tagjai a két műről, annál inkább arra a meggyőződésre jutottak, hogy mindkettőt díjazni akarják.
Amikor másodszor is közölték ezt a szándékukat Gabby Wooddal, Wood felhívta a Booker-díj alapítványának elnökét, Helena Kennedy bárónőt, a brit parlament felső kamarájának, a Lordok Házának tagját, aki először szintén mereven elzárkózott a díj megosztásától. A zsűri ekkor ismét összeült, még szavazással is próbálkozott, de ez sem hozott döntést. Florence elmondása szerint ezután ismét felhívták az alapítvány elnökét, aki a zsűri hajthatatlanságát látva "végül belátta, hogy nincs mit tenni".
Margaret Atwood és Bernardine Evaristo mellett a Booker idei rövid listáján szerepelt még Salman Rushdie, aki Quichotte című könyvével került a díjesélyesek közé. Rushdie Az éjfél gyermekei című regényével 1981-ben elnyerte a Booker-díjat, a díj alapításának 40. évfordulóján, 2008-ban pedig az addigi Booker-díjasok legjobbjának választották.
A Booker-díj idei rövid listáján az egyetlen amerikai szerző az Illinois-ból származó, Edinburghban élő Lucy Ellmann, aki egy mondatban írta meg Ducks, Newburyport című ezeroldalas regényét.
Az esélyesek között volt az idén a nigériai származású, Amerikában élő Chigozie Obioma az An Orchestra of Minorities, valamint Elif Shafak brit-török író 10 Minutes 38 Seconds in This Strange World című regényével.
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek neve ellenére (book: könyv) semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. A díjat 2002-től a Man Group befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport támogatta. A főszponzor helyét 2019 júniusától a kaliforniai székhelyű Crankstart jótékonysági alapítvány vette át.
A kitüntetést korábban Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték, és azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek meg kell jelennie az Egyesült Királyságban.
