Most már óvatosabb a kiadó az Anne Frank-könyvvel

Rosemary Sullivan könyve – amely Nyomozás Anne Frank ügyében – Az árulás igaz története címmel magyarul is megjelent – „85 százalékos bizonyossággal” állítja, hogy a nácik elől rejtőzködő Anne Frank és családja amszterdami búvóhelyét egy zsidó jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején.

A kötet egy már nyugdíjba vonult FBI-ügynök, Vince Pankoke és a köré szerveződött mintegy húsz, történészekből, kriminológusokból és adatszakértőkből álló nemzetközi kutatócsoport nyomozása alapján íródott, első kiadása január 18-án jelent meg.

Az írás szerint Arnold van den Bergh a németek által létrehozott amszterdami Zsidó Tanács tagja volt, jegyzőként műalkotások náciknak való kényszerértékesítése ügyében járt el. Sullivan szerint van den Bergh bejutott olyan helyekre, ahol zsidók rejtőzködtek. Vélhetően ő vezette el a nácikat 1944. augusztus 4-én a Frank család rejtekhelyére, hogy családját megmentse a deportálás elől.

David Barnouw, a 2003-ban megjelent Who Betrayed Anne Frank? (Ki árulta el Anne Frankot?) című könyv holland szerzője azonban azt mondja, nincs erről meggyőződve. Több történész is megjegyezte, nincs bizonyíték arra, hogy a Zsidó Tanácsnak feljegyzései lettek volna azokról a címekről, ahol a zsidók elrejtőztek.

John D. Goldsmith, a bázeli székhelyű Anne Frank Alapítvány vezetője a könyv első kiadásának megjelenését követően azt nyilatkozta: a könyv „tele van hibákkal”.

FBI-ügynök kontra történészek: megy a vita Anne Frank elárulása körül

Szakértők kétlik, hogy Anne Frankot és családját egy zsidó jegyző árulta volna el. Történészek kételkednek abban, hogy egy zsidó jegyző árulta volna el Anne Frankot és családját a náciknak, mint ahogyan azt Rosemary Sullivan The Betrayal of Anne Frank (Anne Frank elárulása) című könyvében megállapította.

Ronald Leopold, az Anne Frank Ház igazgatója a könyv megjelenését követően dicsérte a nyomozást, de ő is azon a véleményen volt, hogy az eredményeket nem szabad tényként kezelni. Szerinte a bizonyítékok további vizsgálatára van szükség az elmélet hitelességének megerősítéséhez. Az amszterdami Anne Frank Ház 2016-ban tette közzé saját kutatását, mely szerint a Frank család rejtekhelyét valószínűleg nem árulták el a megszállóknak, hanem egy razzián véletlenül találtak rájuk.

A könyv alapját jelentő kutatás vezetője, Pieter van Twisk azt mondta, dolgozik a kritikákra adható válaszon és hozzátette: a kutatócsoport soha nem állította, hogy bizonyítottan felfedték volna az igazságot a Frank család rejtekhelyének megtalálásáról.

A könyv holland kiadója, az Ambo Anthos hétfőn közölte: elhalasztották a döntést a második kiadásról mindaddig, amíg nem kapnak válaszokat a kutatócsoporttól a felvetődött kérdésekre.

Noha számos nyomozás zajlott már, kettő közülük a holland rendőrségen, még mindig megoldatlan a rejtély, hogy pontosan ki vezette a nácikat a Frank család rejtekéül szolgáló melléképületbe. Anne édesapja, az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, ki volt az, de elméletét sohasem hozta nyilvánosságra.

Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Miután 1940 májusában a németek Hollandiát is lerohanták és megszállták, Anne és családja bujkálni kényszerült, mindaddig, amíg fel nem fedezték őket 1944. augusztus 4-én. Annét és nővérét a bergen-belseni táborba szállították, mindketten ott haltak meg. Édesanyjukat Auschwitzban gyilkolták meg. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy családját koncentrációs táborokban ölték meg. Anne naplóját az egyik bújtatótól kapta meg, megjegyzéseket fűzött hozzá, majd 1947-ben kiadta. A naplót 2009-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, a világ tíz legolvasottabb könyve közé tartozik.

Mégis hogy mosolyoghat egy nő Auschwitzban?

Az akkor 20 éves Helena Citronról zavarba ejtő fotó készült Auschwitzban. A helyszínről és a körülményekről csak a jellegezetes csíkos ruhája árulkodik, de még ez is megtévesztő, mert a derekát körbe ölelő övtől az egész már-már utcai viseletnek tűnik. De ennél is érthetetlenebb az a boldogság, amelyet Helena arca sugároz.