Bemutatták Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész új, Korszakhatáron címet viselő esszékötetét szerdán Budapesten, a Terror Háza Múzeumban – írta az MTI. A kötet Schmidt 2018. és 2022. között megjelent írásainak válogatása.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az eseményen arról beszélt, álláspontja szerint káros és helytelen az ideológiai előfeltételezéseket a reálpolitikai szempontok elé emelni. Úgy vélte, akárcsak a kommunizmus hatásai, az új ideológiák – köztük a wokeizmus, az LMBTQ és a BLM (Black Lives Matter) – hatásai is károsak lesznek.

Kína szerepéről szólva Schmidt Mária azt mondta, hogy a távol-keleti ország sorozatos megújulási képességet mutat és jelentősebb innovációs kapacitással rendelkezik, mint az Egyesült Államok, ahol a polgárok számára egyre kevésbé biztosított az érdemalapú előrejutás.

A nyugat-európai elitet bírálva kijelentette, hogy az ottani akadémiai és politikai közegben tapasztalt „tabusítás” arra „hajaz”, amit a közép-európai országok, köztük Magyarország az 1970-es évek második felében élt meg, aminek következtében (mára) „intellektuálisan teljesen kiüresedett Európa”.

A feminizmus kapcsán Schmidt Mária arról értekezett, hogy a nők megnyerték a 20. századot, mert minden célkitűzésüket megvalósították, ugyanakkor elveszíthetik a 21. századot. A történész tapasztalatának nevezte, hogy akik „megnyernek egy csatát, azok nem tudnak leállni”. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik mások mellett a szexuális kisebbségekre is.

Az ukrajnai háborúra térve Schmidt Mária azt mondta: aggodalommal tölti el, hogy „nem érti” az Egyesült Államok stratégiai célját a konfliktusban, Európa eközben pedig olyan döntéseket hoz – mondta a szankciós politikára utalva –, amelyek „súlyosan”, de lehet, hogy „végzetesen” fogják érinteni a kontinenst.

Schmidt Mária úgy vélekedett, hogy a háborúból Kína fog profitálni, eközben „Németország megszűnt létezni”, mert a német politikában az ideológia uralkodik a reálpolitika helyett.

A csaknem 450 oldalas kötet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.