Alaptörvény-ellenes, hogy egy per alatt, menet közben változtatták meg a műkincsek visszaadásáról szóló jogszabályt

A vonatkozó törvény a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú műkincsekkel kapcsolatos eljárást úgy módosította, hogy megfordította a bizonyítási kötelezettséget, a kormány pedig ennek alapján lényegében menet közben változtatta meg az eljárási szabályokat.

2019-ig a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, amelynek a végrehajtásáról a rendelet szólt, ezt mondta: ha a kiadni kért műtárgy „állami tulajdonjogának fennállása minden kétséget kizáró módon nem igazolható, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eljárás eredményeként térítésmentesen ki kell adni annak a személynek, aki az adott, kulturális javak körébe tartozó tárgyra vonatkozó tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti.” Ennek a helyébe lépett a következő mondat: „Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására … abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az igénylő tulajdonjogát kétséget kizáróan bizonyítja.”

A Kúria fordult az Alkotmánybírósághoz, mert egy előtte folyó felülvizsgálati ügyben Alaptörvény-ellenességet érzett egy alkalmazandó jogszabályban. A pert id.Batthyány Iván jogutódai indították a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe tartozó két táblakép kiadásáért, de jogerősen vesztettek. Kúriai felülvizsgálatot azért kértek, mert a bizonyítási teher menet közbeni megfordítása jogsérelmet okozott számukra, hiszen a múzeumot felügyelő minisztérium a megváltoztatott jogszabályra hivatkozott, amikor nem ismerte el a felperesek tulajdonjogát és örökösi mivoltát. Ráadásul a hatóságok több törvényes határidőt túlléptek, és ez a mulasztásuk tette számukra lehetővé, hogy a közben hozott új előírást alkalmazzák.

Fontos, hogy sem a Kúria kérelme, sem az Ab határozata nem a törvény megváltoztatott pontjáról szól, vagyis az továbbra is érvényes, hogy most már az örökösnek kell nem csupán valószínűsítenie, hanem kétséget kizáróan bizonyítania a tulajdonjogát, és nem az államnak. A vita kizárólag az eljárás menet közbeni megváltoztatásáról szólt. Jogi alaptétel, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilos, ha az az érintettek számára kedvezőtlen változást hoz. Azt pedig az Ab már többször kimondta, hogy „akkor is megállapítható a visszamenőleges hatályú jogalkotás, ha ugyan a hatályba léptetés nem visszamenőlegesen történt, de a rendelkezés ettől függetlenül utólag, visszamenőlegesen megváltoztatja a múltban létrejött jogviszonyok megítélését”. Ezt a jelenlegi parlamenti többség gyakran alkalmazza: van egy jövőbeni hatályba lépés, de hozzáteszik, hogy az adott törvény vagy rendelet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.

Ezért és csak ezért semmisítette meg az Ab Sulyok Tamás elnök vezette tanácsa a kormányrendeletnek a visszamenőleges alkalmazást lehetővé tevő pontját, nem érintve magát a törvényt, amely megnehezítette a műkincsek visszaadását, és amelyre vonatkozó alkotmányjogi panasz nem is érkezett. Sőt, az Ab szerint a kormánynak joga volt az Alaptörvénynek arra a cikkére hivatkozni, amely szerint „a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”, a testület csak azt hangsúlyozza, hogy még ezen a címen sem szabad megsérteni a visszamenőleges jogalkotás tilalmát.