szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Oscar-gála előre megy, a magyar nevezések hátra: évek óta közünk nincs a világelithez, pont amióta kurzusfilmeket nevezünk minden díjra. De miért tartunk ott, hogy a feltörekvők kezét elengedjük, a tehetségeket feketelistázzuk, a rendszerhű dilettánsok viszont végtelen pénzből dolgozhatnak? Az Oscar-gáláról és a magyar filmgyártás helyzetéről beszélgettünk az Oscar-díjas Mindenki rendezőjével, Deák Kristóffal, és az ő tehetségét is felismerő forgatókönyvíró-rendező Madarász Istivel.

Idén ugyan pofon nélkül, de nem tanulságoktól mentesen zárult az Oscar-gála: Hollywood bevállalós és nyitott volt a Minden, mindenhol, mindenkor díjazásával, mi magyarok pedig tapasztalhattuk, milyen az, amikor az egyébként tehetségekkel teli filmiparunk újból kihagyja a mozizás ünnepét.

De hogyan jutottunk oda, hogy akár csak a közelmúltban az Oscar-díjas Saul fiát és Mindenkit, vagy mondjuk a Testről és lélekrőlt és a Külön falkát felmutató magyar filmszakma a Blokádot jelöli, az állami pénzeket kurzusfilmekre fordítja, a feltörekvőknek pedig esélyt sem ad?

A Fülke legfrissebb adásában Deák Kristóf Oscar-díjas rendezőt (Mindenki) és Madarász Isti rendező-forgatókönyvírót kérdezte Kovács Bálint és Nagy Iván László arról, hogyan jött létre a következmények nélküli autokráciában az annak megfelelő filmművészet.

  • 1:42: Múlt hétvégén kiosztották az Oscar-díjakat – jó helyre mentek a szobrocskák?
  • 2:25: Hogyan „kompenzált” Hollywood a Minden, mindenhol, mindenkor kitüntetésével?
  • 4:50: Minek szinkronizálunk még filmeket? (Pláne olyat, amelyben két nyelven szólalnak meg)
  • 7:15: #OscarsSoWhite – még mindig?
  • 12:45: Hogyan dől el az Oscar sorsa? Hány rostán megy át egy film és kik szűrik meg? Mit jelent lobbizni egy Oscarért?
  • 19:59: Miért nincs már magyar film az Oscar-jelöltek között?
  • 24:27: Ha nem fűződnének állami marketingszempontok a jelöléshez, kit kellett volna küldeni Oscarra az elmúlt években?
  • 28:20: Marketing-e ez, vagy politika?
  • 30:50: Miért nincs következménye a bukott állami filmeknek?
  • 31:56: Kurzusfilmek készülnek, vagy lehetne ezeknek valamilyen társadalmi fontossága?
  • 32:30: Az elfojtásba fektetett energia.
  • 33:30: Nekünk a Tenkes kapitánya kell!
  • 38:10: A következmények nélküli országból a pozitív következmények is hiányoznak.
  • 40:26: Akar-e a rendszer egyáltalán nyugati sikereket?
  • 42:35: Megalázó-e a magyar filmeseknek, ha Rákay Philip milliárdokat kap tapasztalat nélkül?
  • 46:25: A magyar adófizetők az amerikai filmipart is finanszírozzák – sokszorosan, mint a magyart…
  • 47:22: …és ennek ellenére megölte a rendszer a kezdő filmeseknek segítő Inkubátor programot.
  • 50:22: Nem okoz-e fejtörést Kálomista Gáborral dolgozni 2023-ban?
  • 57:16: Valóban annyira borús a magyar film helyzete, mint azt a média és a laikusok látják?
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Kult

Fülke: „Ha a szomszédok Zámbó Jimmyt hallgattak, becsuktuk az ablakokat” – Nagy Ervin és Zomborácz Virág A Királyról

Miért született életrajzi sorozat egy olyan énekesről, akinek az élete sem volt patyolattiszta, és még az sem igaz rá, hogy a megkérdőjelezhetetlen művészi teljesítménye kárpótolna ezért? Hogyan készült fel Zámbó Jimmy szerepére Nagy Ervin, és miért utálta a felesége forgatás közben? Mi igaz a Jimmyről szóló sorozat, A Király meglehetősen erős állításai közül, mi hazugság, és egyáltalán, mit nevezünk ténynek a botrányos énekes életrajzában? Erről és még sok mindenről beszélgettünk a sorozat vezető forgatókönyvírójával és rendezőjével, Zomborácz Virággal és Nagy Ervinnel a Fülke legújabb adásában.

hvg.hu Itthon

Fülke: Van-e különbség egy 1953-as és egy 2023-as kurzusfilm között?

Amikor kormánypropagandisták készítenek közpénzmilliárdokból történelmi filmeket, amelyek képesek a tényeket is elferdíteni, csak hogy beférjenek az ideológiai keretbe, joggal vetődik fel a kérdés: nem láttunk mi már ilyet? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában történész kollégánk, Lenthár Balázs mesélt arról, hogy mit akar mondani magáról és nekünk a rendszer az Aranybullához hasonló alkotásokkal, és milyen, olykor rémisztő hasonlóságot mutat ez a szocialista múlttal.