Aczél-kocka: a Kádár-kor egy társasjátékba sűrítve

Kockadobással dől el, hogy a tiltott, a tűrt vagy a támogatott kategóriába kerül valaki?  Az aczéli kultúrpolitikában is sok múlt a véletlenen, de most a Kiscelli Múzeum Ország Lili-kiállításán játszható Labirintus című társasjátékáról beszélünk.

A cím egyszerre utal Ország Lili egyik legtöbbet használt szimbólumára, és a Kádár-kor világára, ahol a művész-, vagy általában az értelmiségi lét, az önkifejezés állandóan falakba ütközött. A siker pedig nem egyszer a hatalomnak való engedelmesség, az önfeladás, nem egyszer egyenesen az árulás útján volt lehetséges. A Budapest Bábszínház munkatársai, Hoffer Károly látványtervező és Végvári Viktória színházpedagógus által kitalált játékot játszó csapatoknak szembesülniük kell a Kádár-kor megnyomorító dilemmáival.

Hogy jön ide a Bábszínház? Egyrészt mert számos tiltott művész menedéke volt a szocializmusban a teátrum, Bálint Endre például plakátokat rajzolt, maga Ország Lili pedig báb- és látványtervezőként dolgozott.

Ha a játék során a támogatott művészek körébe tartozol, akkor a hatalom lép helyed, ha a tiltottak kategóriájába kerülsz, akkor szabadon lépkedhetsz ugyan, de számos nehezítő tényezővel kell szembesülnöd, például egy csapattársat elveszítesz, aki a hatalom embere lesz a továbbiakban. A játék lényege, hogy a táblán – ahol a játékosok úgy mozognak, mint az élő sakkfigurák – a csapatvezető eljusson a középponthoz. Ám közben el kell kerülniük, hogy a hatalom manipulálta labirintus ne záródjon be a cél előtt számukra. A játék színházi eszközöket is használ, hiszen a csapatok konfliktusba kerülnek a hatalommal, alkudoznak vele vagy lázadnak ellened. 

Legközelebb január 31-én lehet kipróbálni a Labirintus játékot a Kiscelli Múzeum Ország Lili-kiállításán.