„Ez egy segélykiáltás a döntéshozók felé, hogy a múzeumi szférával valamit kezdeni kell. Rendezni kell a megalázóan alacsony béreket, és végre hozzá kell kezdeni a szörnyű állapotban lévő Iparművészeti Múzeum nyolc éve halogatott felújításhoz” – mondta a HVG-nek Kovács András, az intézmény üzemi tanácsának elnöke. A szombaton elindult Főnix projektet a dolgozók szervezték meg, politikamentes, alulról jövő kezdeményezésként, a nevesített szervezők között azonban – tartva a retorzióktól – a szakszervezet, az üzemi tanács vezetői, illetőleg a Demeter Szilárd által gründolt Közgyűjteményi Központ részévé vált Iparművészeti Múzeum korábbi dolgozói vettek részt. A hívásukra több száz munkatárs ment el a múzeum előtti kis térre, ott volt az intézmény legendás igazgatója, Lovag Zsuzsanna, aki 1992–2001 között igazgatta az intézményt, egy másik korábbi vezető, Takács Imre, illetve Lechner Ödön leszármazottai is.
https://youtu.be/Sq29slg7N3E?si=i46V27PRZa1YZPiM
A program során elindították az újranyitást követelő petíciót, és a felállványozott, sötétbe burkolózó múzeum falára kivetették az általuk készített kisfilmet, ami már a Youtube-ra is kikerült. Majd összekapaszkodva élőláncot formáltak munkahelyük, a magyar textil-, ötvös-, bútor-, kerámia- és üvegművészet legjelentősebb műtárgyait őrző, feldolgozó, restauráló múzeum körül.
Csak egy vágyunk van, hogy ismét bemutathassuk ezeket a csodás műtárgyakat
– mondta az egyik szervező, Balla Gabriella, az Iparművészeti Múzeum kerámia- és üveggyűjteményének egykori vezetője, aki 42 évet töltött el az intézményben. Mivel az eseményt muzeológusok szervezték, nem maradhattak el a tartalmas előadások sem, melyek az épület és a múzeum történetet elevenítették fel, megküzdve a Ferenc körút és Üllői út esti forgalmának zajával.
Cabrera Martin
A múzeum alapításának ötlete az 1851-es londoni világkiállításon született meg, amikor a gyáripar térhódítása miatt felmerült az igény, hogy a művészi színvonalú kézműipart meg kell meneti és tovább kell fejleszteni. Csaknem fél évszázados vajúdás után végül 1896-ra, három év alatt felépített múzeum nemcsak a magyar iparművészet múltját volt hivatott őrizni, hanem az épületben helyet kapott a Iparművészeti Iskola, a mai MOME elődje is.
A múzeum története bővelkedik tragikus fordulatokban. Az első világháború idején hadikórház volt, a nagy, üvegkupolás kiállítási csarnokban gyűjtötték és szortírozták a Vöröskereszt számára felajánlott ruhaadományokat, majd erdélyi menekülteknek adott szállást, kiállítások helyett – derült ki Ács Piroska előadásból.
A szecessziótól elforduló húszas években lemeszelték a múzeum díszítő festéseit, azóta hófehér a nagy kiállítási csarnok is. A második világháborúban aztán a tető több helyen megsérült, belövések érték a falakat, az üvegkupola beszakadt. Három év telt el, amíg a felújítás befejeződött, addig a kiállítási csarnokba beesett az eső, a hó, ami tönkretette egyebek mellett a padló terazzóját is. Nyolc év múlva az 1956-os forradalomban – a közeli Corvin közi harcok miatt – hasonlóan súlyosan megsérült az épület: Ismét beszakadt az üvegtető, több helyen átlőtték a falakat. Ekkor már öt évet vett igénybe a felújítás, aminek nemcsak sebességével, hanem a minőségével is baj volt.
Reviczky Zsolt
A szocialista vállalattá lett Zsolnay gyárnak újra kellett tanulnia a korábban leállított épületkerámia-gyártást, ami nem mindig sikerült tökéletesen. Súlyos hibákat is elkövettek: pirogránitból gyártották le a tetőcserepeket, ami jóval nehezebb és ridegebb anyag, mint a korábbi, mázazott cserép, ezért a tetőlécek meghajoltak alattuk, a pirogránit cserepek pedig egymás után törtek el. „Ez megalapozta a múzeum legsúlyosabb problémáját, az állandó beázást” – mondta előadásában Hajtó Kornélia restaurátor.
Az üvegtető helyreállításakor nem vesződtek a színes, mintás elemek újragyártással, egyszerű áttetsző ablaküveget használtak. Valaki azonban úgy gondolta, jöhetnek még jobb idők, összesöpörte a lehullott színes üvegcserepeket és elhelyezte a múzeum egyik szegletében – ezt már Vikár András építész mesélte, aki 2012-ben, tehát 13 éve egy nemzetközi pályázatot megnyerve megtervezte az épület felújítást. A megtalált üvegtörmelékből aztán kilegózták, hogy a korabeli fekete-fehér fotókon látható minták milyen színűek lehettek. De ezen kívül is számos dologra fény derült. Amikor a felújításra készülve az üvegcsarnok első emeleti galériáján az 1915-ben felkerült alsórákosi Bethlen-kastély XVII. századi stukkódíszeinek másolatát kezdték lebontani, a gipszek alatt előtűntek a csarnok egykori gyönyörű díszítésnek nyomai. Az egykori igazgatói lakrészben pedig megtalálták a festés alatt Walter Crane, a századforduló neves angol művésze állta tervezett Pávakert című tapétát.
https://hvg.hu/elet/20200216_Kiderult_milyen_volt_eredetileg_az_Iparmuveszeti
Bár a Vikár és Lukács Építész Stúdió, mint írtuk, már 2012-ben elkészítette a terveket, 2017-ben bezárták a múzeumot, és elköltöztették a műtárgyakat. Ekkoriban 25 milliárdra becsülték a felújítás költségeit, ami jelentős földalatti bővítéssel is számolt, sőt a kupolateret is megnyitották volna, kortárs lépcsőkön lehetett volna felmenni az épület legtetejére.
https://hvg.hu/kultura/20160811_Bezar_az_Iparmuveszeti_Muzeum
A felújítás azonban nem indult meg. Lassította az előkészületet az is, hogy a múzeum hiányzó, befejező szárnyával kapcsolatban maga Orbán Viktor is véleményt nyilvánított. A tervezők modern épületet álmodtak, ami a mai elvárásoknak is megfelel, például van rajta kamionbeálló. De „fentről leszóltak”, hogy legyen minden úgy, mint az eredeti. Csakhogy nem volt eredeti, hiszen a szárny nem épült meg, mert Lechner Ödön nem volt hajlandó lemondani a drága épületkerámiákról, ami a teljes házat beborítja, a pénz viszont limitálva volt, így elmaradt a befejezés. „Olyan kompromisszumot javasoltunk, hogy megépítjük a lechneri tervek alapján homlokzatot, amit a mögötte álló modern épülethez egy lépcsőházzal kapcsolunk volna hozzá” – mondta lapunknak az építész.
Csakhogy ez a terv sem tetszett Orbán Viktornak, és újra kellett tervezni az épületrészt. Mindezzel hosszú éveket veszítettek, de 2021-ben végre kiírták a kivitelezői közbeszerzést. A győztes, a Swietelsky Magyarország Kft., illetve a Mészáros Lőrinc és három gyermeke – Beatrix, Ágnes és Lőrinc – kezében lévő FEJÉR-B.Á.L. Zrt. alkotta konzorcium lett, amely nettó 40 milliárd forintért a 2026-os választásokra időzítve készült volna el a munkálatokkal. Ám pénz nem került rá, még a baráti cégeknek sem.
Cabrera Martin
Augusztus végén aztán Lázár János kezdeményezésére elfogadtak egy 2035 végéig szóló, hatalmas fejlesztések ígérő kormányhatározatot. Senki nem vette észre, hogy a mellékletben meglapul az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának a terve is, immár 168 milliárdos tételként.
670 százalékkal drágult tehát a nyolc év alatt az Iparművészeti Múzeum felújítása.
A halogatással tehát nem spórolt a kormány, hanem több mint százmilliárdot kidobott az ablakon. Nem beszélve arról, mennyibe kerül az üres épület őrzése, amit 12 emeletes, mintegy három kilométer hosszú járófelületű állványzat vesz körbe, és hogy hány milliárdot fizettek ki a nyolc év alatt a műtárgyak raktározására, amit egy magáncég, a Museum Complex végez.
Növeli az árat az is, hogy ennyi idő alatt jócskán romlott az épület állaga. Minden műemlékekkel foglalkozó szakember tudja, hogy a magárahagyottság árt ezeknek az épületeknek a legtöbbet. De számos rossz döntést is hoztak az illetékesek. Bár a restaurátori vélemény szerint csak az épületkerámiák mintegy 20 százalékát kellett volna leszerelni, a négyzetméterárban dolgozó cég az 5000 négyzetméteres homlokzatot teljesen beborító összes pirogránitot leszerelte, ami önmagában egymilliárd forintba került. A közel százezernyi kerámia végeláthatatlan polcokon várja, hogy egyszer ismét felkerüljön a helyére, ami azonban egyre távolabbinak tűnik. A burkolatától megfosztott épület falai addig azonban így kívülről is áznak, a rossz tető pedig belső vizesedésről gondoskodik.
Cabrera Martin
Három éve még be lehetett menni egy kiállítás erejéig a múzeumba, az akkori tárlat stílszerűen a második világháborúban szinte megsemmisülés határáig megsérült Esterházy-kincseknek azokat a darabjait mutatta be, melyeket négy generáció restaurátorai sem tudtak máig helyreállítani. Ma már a dolgozók sem léphetnek be, életveszélyre hivatkozva.
Kérdés, hogy az akciónk kimozdítja-e a holtpontról a felújítás ügyét, vagy a kormány megvárja, míg összedől az épület?
– mondta az egyik muzeológus.
