„Ez lesz az újabb Román-csarnok” – mondja egy szakértő, a Szépművészeti Múzeum hetven évig zárt, háborús sérüléseket őrző termének nemrég megtörtént felújítására utalva. Legalább olyan hatalmas restaurátori munka és költség volna, ha eredeti festészeti díszeivel állítanák helyre az Iparművészeti Múzeum ma hófehér üvegcsarnokát. Akárhogy is lesz, most már legalább tudjuk, milyennek álmodta meg Lechner Ödön.

Reviczky Zsolt

Az Iparművészeti Múzeum két és fél éve bezárt, mert a kormány azt tervezi, hogy felújítja a rendkívül rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán fokozatosan visszavonták. A tervek készen vannak, ezek szerint  jelentősen nőne a kiállítótér, és egy új szárnnyal is megtoldanák az épületet – oda kerülne a dizájn gyűjtemény.  A múzeum vezetése nincs kétségbe esve a csúszás miatt, az eddigi két és fél alatt nem tétlenkedtek, leszerelték az életveszélyessé vált külső Zsolnay épületkerámiákat, amelyek restaurálásra várnak, illetve kiköltöztették a sok ezernyi műtárgyat. Már csak azok vannak hátra, amelyeket annak idején beépítettek a múzeum falába.

Reviczky Zsolt

Ilyen például az igazgatói lakrészben – akkoriban a múzeumigazgató az intézményben kapott pompás szolgálati lakást – Radisics Jenő idejében felragasztott Pávakert című tapéta. Mintáját Walter Crane, a századforduló neves angol művésze tervezte 1889-ben, aranyérmet nyert vele a párizsi világkiállításon. Az egy tekercsnyi tapétát, azért, hogy ne sérüljön a vékony papír, a fal egy részével együtt távolítják el. Kiderült, hogy a Pávakert-tapéta alatt eddig ismeretlen, feltehetően ugyancsak Walter Crane által tervezett fali burkolat is rejtőzik.

Reviczky Zsolt

De az igazán nagy meglepetés akkor érte a szakembereket, amikor az üvegcsarnok első emeleti galériáján az alsórákosi Bethlen-kastély XVII. századi stukkódíszeinek másolatát kezdték lebontani. Az 1915-ben felkerült gipszek alatt ugyanis előtűntek a csarnok egykori gyönyörű díszítésnek nyomai. Azt tudták a művészettörténészek, hogy Lechner „cifra palotája” nemcsak kívül, hanem belül is díszes volt, csak később elpusztították a falfestményeket. De az eddigi falkutatások során soha nem bukkantak az eredeti díszítés nyomára, úgy tűnt, a szecessziós ellenségei alapos munkát végeztek. A korabeli fotókból pedig a pontos minták és főleg a színek nem rekonstruálhatók. 

Reviczky Zsolt

A mostani lelet azonban elég ahhoz – mondja Cselovszki Zoltán a múzeum igazgatója –, hogy akár a teljes díszítést rekonstruálni lehessen. Nagy kérdés azonban, hogy meg fog-e történni. Ugyanis – bár kalkuláció még nem készült – de az sejthető, hogy akár két éves munkájukba kerül a restaurátoroknak a díszítő festés helyreállítása, és milliárdos összeggel növeli a felújítás költségeit, nem  is szólva annak hosszáról.