Hosszú interjút adott az Indexnek a napokban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) éléről eltávolított, vagy „felfelé buktatott” Demeter Szilárd, immár nemzeti kultúrkincsért felelős miniszterelnöki biztos. Ebben részletesen kifejti, hogy a most elhagyott pozíciójában folyamatosan akadályozták a múzeumi főigazgatók, a helyettes államtitkárok és a muzeológusok.
https://hvg.hu/360/20251030_Demeter-rozsaszinure-festett-bukasanak-valos-tortenete
„Amivel a legnehezebb volt megküzdeni, hogy minden múzeumigazgató teljhatalmú kakas a saját szemétdombján. Az történik, amit ő akar, nem nagyon mondanak neki ellent. Ha elég nagy az intézmény, akkor a főmuzeológusok meg tudják gyengíteni a főigazgatót, aki akkor inkább kiegyezik velük. Így mindenki megkapja a maga kis területét, és béke van, nincs cirkusz. De az, hogy az igazgató dönt mindenről, egészségtelen modell” – fejtegette.
Hozzátette, amikor bekértem a múzeumok éves munkatervét, akkor a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatervén kívül, amit még az ő vezetésével állítottak össze, gyakorlatilag nem kaptak használható dokumentumot.
„Volt olyan intézmény, ahol lógott a kilincs, és a beszerzésre vártak, pedig csak meg kellett húzni a csavarokat.”
Leszögezte, hogy ő kizárólag a minisztert tekintette partnernek, a helyettes államtitkárait, főosztályvezetőit nem. Ugyanakkor Hankó Balázs miniszterrel is volt nézeteltérése, amikor nem volt hajlandó ellenjegyezni az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója kirúgását. Emiatt nyáron a Karmelitába is behívta őket Orbán Viktor egyeztetésre.
„Miniszterelnök úr megszokta már, hogy körülöttem mindig van turbulencia. Érkeznek feljelentések, hogy így fogalmazzak. Van, amikor több feljelentés érkezik, és akkor azt mondja, hogy na, üljünk le, nézzük meg, hogy pontosan mi történik körülötted. Mindenki mondja el a maga részét, a maga igazát, és akkor majd ő nem igazságot tesz, hanem megpróbál együttműködésre bírni bennünket. Ez történt ezen a bizonyos nyári találkozón is. Ennek én külön örültem, mert éreztem, hogy beszorulunk miniszter úrral egy olyan konfliktusba, ami fölösleges” – emlékezett vissza, hozzátéve: „Miniszter úrral úgy váltunk el, hogy kezet fogtunk egymással. Én soha nem hazudtam neki, mindig nyersen és őszintén elmondtam, hogy mi a probléma, vagy miből lesz probléma.”
Orbán Viktor meghallgatta őket, „a legvégén pedig felálltam, és mondtam: azt szeretném kérni, hogy kapjak szabad kezet arra, hogy ezeket a problémákat megoldjam. Szívesen beszámolok a miniszter úrnak, egyeztetek vele, de nem akarok államtitkárokkal meg főosztályvezetőkkel vitatkozni. A miniszterelnök pedig azt mondta, hogy a te munkáltatód a miniszter, intézzétek egymás között.” Demeter szerint ez nem tetszett a minisztériumban, „ott továbbra is ment a víz alatti tökörészés, meg bokarugdosás”.
