A brit művész korának egyik legbefolyásosabbja és legnépszerűbbje volt.
Nyolcvannyolc évesen meghalt David Hockney brit festő, a XX–XXI. századi kortárs művészet egyik legfontosabb, legbefolyásosabb alakja. A művészt londoni otthonában érte a halál, 89. születésnapja előtt egy hónappal, békében távozott.
Hockney művészete a pop-artban gyökerezett, főként a kaliforniai, normandiai és brit tájképeiről, illetve az azokra jellemző élénk színhasználatról volt ismert, de portrékat, sőt medencés jeleneteket is előszeretettel festett. A Royal College of Artban diplomázott, többnyire Amerikában élt, de a gyerekkorát meghatározó yorkshire-i vidékhez is hű maradt.
Művészetének fontos eleme volt a festményein átsugárzó jókedv és az alkotás öröme is, a képzőművészetnek pedig szinte nem volt olyan műfaja, amit ne próbált volna ki, vagy ne művelt volna rendszeresen. Vonzotta a zene világa is, számos vezető európai és amerikai operaház felkérésére vállalt díszlettervezést – ebben valószínűleg szerepet játszott, hogy szinesztéziás volt, bizonyos hangok színérzetet váltottak ki belőle. Homoszexualitását nyíltan vállalta – festményeinek témájává is tette –, ami karrierje felívelésének kezdetén, a 60-as évek Nagy-Britanniájában egyáltalán nem volt veszélytelen: bűncselekménynek számított.
David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.
Ahogy tavalyi cikkünkben – amelynek apropóját a Louis Vuitton Alapítvány múzeumának nagyszabású párizsi kiállítása adta – írtuk róla, szinte minden megmozdulásához „legek” kapcsolódtak: ha nagyobb kiállítása volt, akkor az valószínűleg az év leglátogatottabb tárlata is lett, így például 2017-ben a londoni Tate Britain-beli is, amely nemcsak az adott év, hanem a múzeum addigi történetének legnépszerűbb bemutatója lett.
Ha ikonikus munkái kerülnek árverésekre, a gyűjtőknek nagyon mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk; az Egy művész portréja (Medence két alakkal) című, 1972-es alkotásáért 2018-ban a Christie’snél 90,3 millió dollárt fizettek, aminél többet élő művész festményéért nyilvános aukción sem előtte, sem azt követően nem adtak. 2024-ben 152,6 millió dollárral a hetedik legnagyobb aukciós összforgalmú művész volt, a legmagasabb áron elkelt negyven műtárgy közül négy az ő műterméből került ki, az élők közül pedig csak a nála is idősebb japán Kuszama Jajoi előzte meg.
David Hockney napjaink egyik legnépszerűbb képzőművésze; művei, melyek jelenleg a Louis Vuitton Alapítvány múzeumának nagyszabású párizsi kiállításán láthatók, kivételes szakmai tudása mellett az élet és a festészet határtalan szeretetét is tükrözik.
Életműve terjedelmileg is jelentős, munkáiból számos múzeum és magángyűjtemény is komoly válogatással rendelkezik. Egy festménye, az Ellenfény francia stílusban a budapesti Ludwig Múzeumban is megtalálható.
Nyitókép: AFP / Leon Neal
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
