#festészet
Váli Dezső festőművész: „Nemzeti szalonok” helyett országos tárlatot!
Hacsak az érdeklődő nem jár el heti rendszeresen galériákba, nem ismerheti meg a magyar festőművészek munkáit. Ezért jött létre hajdan a Műcsarnok, de hiába került a kiállítótér az MMA fennhatósága alá – mondja Váli Dezső festőművész, aki alkotótársaival a Tavaszi Tárlatok „intézményének” visszaállításáért küzd. Szerinte amióta a politika betette a lábát a területre, szégyen lett bizonyos kiállításokon szerepelni, de bízik benne, hogy e téren is változás következhet.
88 évesen meghalt David Hockney, a festészet kaméleonja
A brit művész korának egyik legbefolyásosabbja és legnépszerűbbje volt.
„A képeknek saját belső kozmoszuk van” – a 90 éves Klimó Károly festészetről és szabadságról
Vágóhídi gépek festésétől Bernáth Aurél osztályán át az absztrakt expresszionizmusig vezetett Klimó Károly útja, aki kilencvenévesen is ugyanazzal a kíváncsisággal beszél a művészetről, mint pályakezdőként. A Herder-díjas festővel munkáról, szabadságról, Van Goghról, jazzről és a véletlen szerepéről beszélgettünk.
Nem prűdeknek való: Hatvany Ferenc páratlan gyűjteményét is megjárta A világ eredete, a bécsi Courbet-kiállítás sztárja
Egy női nemi szervet ábrázol Gustave Courbet A világ eredete című, világhírű festménye, amely most Bécsben látható. Kalandos utat járt be: a világ legdrágább dobozába rejtették el, majd körbehordozták a lebombázott Budapesten. A többi magyar Courbet-festmény története is hasonlóan izgalmas.
„Ez egy merész párosítás volt” – beszélgetés Kucsora Mártával a Marina Abramovićcsal közös svájci kiállításáról
Kucsora Márta festészete régóta jelen van a nemzetközi kiállítóterekben, de a svájci Zugban most olyan művésszel állít ki közösen, akinek neve a kortárs művészet egyik legismertebb brandje: Marina Abramovićcsal. Az After Attention című tárlat a performansz és a festészet találkozását vizsgálja – azt a pillanatot, amikor a cselekvés már elmúlt, és csak a nyoma marad. A magyar alkotóval a kiállításról, pályájának állomásairól és a műtermi munka performatív természetéről beszélgettünk.
„Most éppen egy pofát rajzoltam magamról” – Tihanyi Lajos portréit lehet szeretni vagy nem szeretni, de nem lehet elfelejteni
Portréi raszkolnyikovos önmegismerések – írta Tihanyi Lajos művészeket, barátait és önmagát ábrázoló arcképeiről az egyik barátja. A magyar expresszionizmus és avantgárd meghatározó festőjének február 15-éig látható az életmű-kiállítása a Nemzeti Galériában.
Meghalt Aknay János festőművész
A kortárs magyar festészet egyik legmeghatározóbb alakja 76 éves volt.
Évszázadokat várt arra a franciák Caravaggiója, hogy végre felfedezzék titokzatos képeit
Évszázadokig a létezéséről sem tudtak, ma az egyik leghíresebb francia festő Georges de La Tour, akinek mostani párizsi életmű-kiállításán kiderül, hogyan használta oly eredetien a fény-árnyék kontrasztot.
Nem mondom meg a „tutit”, módszert próbálok tanítani dogmák helyett – beszélgetés Radák Eszter festőművésszel
Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.
Végre színesben is megláthatta a világ az eddig csak fotóról ismert Picasso-festményt
A festményt a megszállt Párizsban készítette a művész.
A Munkácsy-díjas Vészabó „nemzetközi sikerei” a Telex szerint pénzért vett dicsőségek
A "Louvre-kiállítás" például egy a híres párizsi múzeum melletti földalatti bevásárlóközpont egy fülkéjét jelenti, ahova pénzért lehet bekerülni.
„Megunták az emberek a nagyon éles, konstruktív vonalakat” – beszélgetés Bullás József festőművésszel
Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során. A mű interjúja.
„Nem engedhetném meg magamnak, hogy megvegyem a saját képeimet”
Azért fest, hogy körülvegyék az emlékei, amelyeket csak ő maga lát a képeibe, és amelyektől nehezen is válik meg, ha jön egy gyűjtő: Osgyányi Sára festőművészt a műteremlakásában látogattuk meg, hogy a számára legfontosabb drogról faggassuk.
A szürrealisták megtagadták, más világhírű művészeket megihlettek a szobrai – Alberto Giacometti művei Brühlben
A Köln melletti Brühlben Alberto Giacometti – Szürrealista felfedezések címmel egy több mint 70 objektumot (szobrokat, litográfiákat, fotókat és leveleket) bemutató kiállítás nyílt a 20. század talán legfontosabb szobrászának művészi örökségét gondozó párizsi Giacometti Fondation szervezésében.
Művészóriások előtt hajt fejet Keserü Ilona a Műcsarnokban látható kiállításán
A tárlat egyik különlegessége a Hang-szín-tér című hanginstalláció is, amelyet a művész Vidovszky László zeneszerzővel közösen készített 1981-ben.
„Ha festő leszel, olyan témát és eszközt kell találni, amely megszállottá tesz”. Láttuk a londoni Francis Bacon-kiállítást
„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.
„Őrületesen nagy szerelem volt” – sok évtizedes adósságot törleszt a Nemzeti Galéria nagyszabású Galimberti-Dénes-tárlata
Sok évtizedes adósságot törlesztve először nyílt közös, átfogó kiállítása az 1915-ben elhunyt Galimberti Sándor – Dénes Valéria festőművész házaspárnak a Magyar Nemzeti Galériában. A páros életmű száz év után is meglepetésekkel szolgál.
Merészen újító kiállítás mutatja be Párizsban az impresszionistákat, akik 150 évvel ezelőtt meghökkentették a világot
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.