Vágóhídi gépek festésétől Bernáth Aurél osztályán át az absztrakt expresszionizmusig vezetett Klimó Károly útja, aki kilencvenévesen is ugyanazzal a kíváncsisággal beszél a művészetről, mint pályakezdőként. A Herder-díjas festővel munkáról, szabadságról, Van Goghról, jazzről és a véletlen szerepéről beszélgettünk.
Egy női nemi szervet ábrázol Gustave Courbet A világ eredete című, világhírű festménye, amely most Bécsben látható. Kalandos utat járt be: a világ legdrágább dobozába rejtették el, majd körbehordozták a lebombázott Budapesten. A többi magyar Courbet-festmény története is hasonlóan izgalmas.
Kucsora Márta festészete régóta jelen van a nemzetközi kiállítóterekben, de a svájci Zugban most olyan művésszel állít ki közösen, akinek neve a kortárs művészet egyik legismertebb brandje: Marina Abramovićcsal. Az After Attention című tárlat a performansz és a festészet találkozását vizsgálja – azt a pillanatot, amikor a cselekvés már elmúlt, és csak a nyoma marad. A magyar alkotóval a kiállításról, pályájának állomásairól és a műtermi munka performatív természetéről beszélgettünk.
Portréi raszkolnyikovos önmegismerések – írta Tihanyi Lajos művészeket, barátait és önmagát ábrázoló arcképeiről az egyik barátja. A magyar expresszionizmus és avantgárd meghatározó festőjének február 15-éig látható az életmű-kiállítása a Nemzeti Galériában.
A kortárs magyar festészet egyik legmeghatározóbb alakja 76 éves volt.
Évszázadokig a létezéséről sem tudtak, ma az egyik leghíresebb francia festő Georges de La Tour, akinek mostani párizsi életmű-kiállításán kiderül, hogyan használta oly eredetien a fény-árnyék kontrasztot.
Festészete egyszerre táj és absztrakció, klasszikus hagyomány és személyes vízió. Radák Eszter húsz éve a Virág Judit Galéria művésze, miközben – a Képzőművészeti Egyetem oktatójaként – kritikus szemmel figyeli a magyar alkotói közeg változásait. Új kiállításán a teremtés történetét dolgozta fel, s interjúnkban arról is beszél, miért nem találja helyét a mai széttöredezett szcénában.
A festményt a megszállt Párizsban készítette a művész.
A “Louvre-kiállítás” például egy a híres párizsi múzeum melletti földalatti bevásárlóközpont egy fülkéjét jelenti, ahova pénzért lehet bekerülni.
Bullás József három év elteltével újra önálló anyaggal jelentkezik a Deák Erika Galériában. A Nonserial címen futó kiállítás képeit – legalábbis azok egy részét – Vera Molnár Mont Sainte-Victoire sorozata ihlette, amelyet viszont a Cézanne által híressé tett dél-francia hegy inspirált. Ez a tény, illetve egy „alkotói bakancslista” is szóba kerül a művésszel folytatott beszélgetés során. A mű interjúja.
Azért fest, hogy körülvegyék az emlékei, amelyeket csak ő maga lát a képeibe, és amelyektől nehezen is válik meg, ha jön egy gyűjtő: Osgyányi Sára festőművészt a műteremlakásában látogattuk meg, hogy a számára legfontosabb drogról faggassuk.
A Köln melletti Brühlben Alberto Giacometti – Szürrealista felfedezések címmel egy több mint 70 objektumot (szobrokat, litográfiákat, fotókat és leveleket) bemutató kiállítás nyílt a 20. század talán legfontosabb szobrászának művészi örökségét gondozó párizsi Giacometti Fondation szervezésében.
A tárlat egyik különlegessége a Hang-szín-tér című hanginstalláció is, amelyet a művész Vidovszky László zeneszerzővel közösen készített 1981-ben.
„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.
Sok évtizedes adósságot törlesztve először nyílt közös, átfogó kiállítása az 1915-ben elhunyt Galimberti Sándor – Dénes Valéria festőművész házaspárnak a Magyar Nemzeti Galériában. A páros életmű száz év után is meglepetésekkel szolgál.
A Musée d’Orsay bizonyítja, hogy ma is lehet még újat és újszerűen mondani a képzőművészet történetének egyik legnépszerűbb, 1874-ben egy tárlattal indult izmusáról.
A francia impresszionista Szénaboglya-sorozatának egyik darabja kelt el szerdán.
Idén különösen érdemes ellátogatni az északnyugat-francia tartományba, Normandiába, ahol szeptember végéig nemcsak a 150 éve itt megszületett nagy hatású művészeti irányzat, az impresszionizmus kiemelkedő alkotóinak műveiben, hanem az általuk inspirált kortárs művészek alkotásaiban is el lehet merülni. Az impresszionizmusnak szentelt fesztiválról Cserba Júlia készített helyszíni beszámolót.
A képek igazából akkor születnek meg, amikor a közönség találkozik velük – vallotta a múlt héten elhunyt Szüts Miklós, aki olyan szakmát keresett, amelyben a szabadság a fő munkaeszköz. Szüts Miklós temetése holnap, március 27-én lesz a Farkasréti temetőben.
