Állami szerepvállalás a kultúrában címmel tartott konferenciát az Orbán-kormány egykori vezető kultúrpolitikai intézete, a Magyar Művészeti Akadémia szeptember 28-án, a budapesti Vigadóban.
Az MMA a második Orbán-kormány alatt kapott köztestületi rangot, valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást. Mindezzel az intézmény behozhatatlan előnyre tett szert a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben, és vált olyan kultúrpolitikai zászlóshajóvá, aminek vitorlájába a Fidesz fújta a szelet.
Az intézmény működése miatt szakmai alapon is sok bírálatot kapott. Ennek volt köszönhető, hogy az április 12-i választások után, miután Tarr Zoltán kultuszminiszter az intézményt is felsorolta a kultúrpolitika alakítójaként a tárcák feladatait felsoroló kormányrendeletben. Tarr később jelezte, az alkotmánymódosítási folyamat részeként került bele ez a passzus a rendeletbe, valójában nem terveztek komoly együttműködést kialakítani az MMA-val.
Az MMA ugyanakkor nem szűnt meg, folytatta a munkát, ennek keretében rendezték a múlt heti konferenciát is. A konferencián felszólalt:
- Nyáry Krisztián, író
- Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke
- Kecskeméti Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) abúzussal vádolt főtitkára
- Wettstein Tibor, a Madách Színház gazdasági igazgatója
- Kollár Árpád, költő, a Független Közmédia Testület tagja
- valamint Richly Gábor, az MMA főtitkára
A levezető elnök az Orbán-kormány egykori kulturális államtitkára, L. Simon László volt.
A konferenciára reagálva a kormányváltás után alapított Irodalmi Szakszervezet (IRSZ) adott ki közleményt.
Az IRSZ felütése szerint
Elég volt a képmutatásból és a helyezkedésből! Azok beszélnek most a kultúrafinanszírozás reformjáról, akik korábban okozói és kedvezményezettjei voltak a kirívóan igazságtalan forráselosztásnak, kultúrpolitikának.
A szervezet bírálta, hogy nem lehetett kérdéseket feltenni, valamint, hogy olyan állami pozícióban lévő felszólalókat is ígértek az előzetesen meghirdetett programban, akik végül nem szólaltak fel. Ilyen volt például a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) új alelnöke, Mattyasovszky-Zsolnay Bence, aki a programfüzetben még szerepelt, mint előadó.
Kritizálják, hogy a felszólalók közül többen nem semleges politikai oldalt képviseltek, például Erős Kinga, aki a projektalapú finanszírozás ellen szólalt fel, vagy L. Simon László, aki a Libri könyvkiadó privatizációját szorgalmazta záróbeszédében.
Az Irodalmi Szakszervezet álláspontja szerint a Libri újraprivatizációja előtt vagy helyett előbb rendezni kéne azt az aránytalanságot, amelyet a könyvkereskedő cég közel monopolhelyzete jelent a hazai könyvpiacon. Reméljük, hogy a Magyar Péter vezette kormány nem L. Simonnak és a leggazdagabb vállalkozóknak akar megfelelni, felelősen jár el
– írja a közlemény.
Az IRSZ az NKA rendbetételét, és az MMA szerepének újragondolását szorgalmazza. Utóbbiról azt írták, „Sem a közvélemény, sem az új kormányzat nem felejtheti el, hogy az MMA egy mesterségesen felduzzasztott intézmény. Jelenleg státuszát a Fidesz politikai akaratának köszönheti, nem pedig korszakalkotó kulturális tevékenységének.
Az MMA mint fideszes politikai intézmény viszont nem azonos számos tagjának kiemelkedő és megkérdőjelezhetetlen alkotói életművével, se nem felelősek a kialakult helyzetért a benne dolgozó kollégák. A helyzetének rendezése épp ezért nem könnyű feladat. Vagyonelemeket hozzárendelni egyetlen orbáni csuklómozdulat volt, ezeket újraosztani/demokratizálni viszont már sokkal bonyolultabb kihívás.
NYITÓKÉP: HVG / Reviczky Zsolt
