Tarr Zoltán lehűtötte a forrongó szakmát: Az alaptörvény miatt kellett nevesíteni az MMA-t is az új kultúrpolitika kidolgozójaként

Nagy felháborodást keltett a tárcák feladatait felsoroló kormányrendelet azon pontja, hogy az Orbán-kormányok idején példátlan támogatással felhizlalt, ideológiailag cseppet sem semleges Magyar Művészeti Akadémiát is felsorolják a kultúrpolitika alakítójaként. Az új kultuszminiszter megmagyarázta a passzust.  

  • HVG

„Minden most születő jogszabálynak meg kell felelnie a jelenlegi alaptörvénynek – mindaddig, amíg nem indul a Miniszterelnök által tegnap is megerősített alkotmánymódosítási folyamat” és annak végén meg nem születik az új alkotmány – írta, kissé zavaros fogalmazással –, a Facebook-bejegyzésében Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Mint írja, a tegnap megjelent statútumrendelet célja, hogy a csütörtökön délután sorra kerülő átadás-átvétel során minden feladat átvételre kerüljön a bukott kormánytól. Hozzáteszi, a „Tisza-kormány, az új, saját programján alapuló feladatok elosztásáról, megnevezéséről később, egy statútumrendelet módosítással fog tudni rendelkezni. Ahhoz, hogy meg tudjuk kezdeni a munkát, és elindíthassuk az érdemi párbeszédet az érintettekkel formálisan, jogi értelemben is kezünkbe kell vegyük a kormányzás felelősségét. Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsáról is.”

A magyarázó bejegyzés azt követően jelent meg, hogy kiadták a kormányrendeletet, amiben az áll, hogy „a miniszter a kultúrpolitikát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének közreműködésével dolgozza ki”, és ez nagy felháborodást keltett kulturális szereplők körében. „A mondat tartalma éles ellentétben áll mindazzal, amit a Tisza Párt és maga Tarr Zoltán miniszter mindeddig az átalakulásról, az elmúlt másfél évtized politikai, kultúrpolitikai tévútjáról állított, vagy amit a közbizalom visszaszerzéséről ígért. Az MMA ugyanis sohasem volt politikamentes intézmény, köztestületi átalakítása óta pedig aránytalan kulturális befolyást szerezve az orbáni rendszer kulturális alappilléreként szolgált” – írta például állásfoglalásában András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit. A Széchenyi Akadémia szintén közleményben tiltakozott az ügyben.

Közben ugyanakkor az MMA is közleményt adott ki, amelyben Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke üdvözli a rendeletet, és azt ígéri, hogy méltányos és együttműködő partnere lesz az új kulturális kormányzatnak.

mti. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke beszédet mond A Bánffy Miklós és Kós Károly világa című vándorkiállítás megnyitóján a Pesti Vigadóban 2023. december 9-én
MTI / Hegedüs Róbert

Az MMA-t 22 művész alapított még 1992-ben, de 2011-ig nem volt jelentős szerepe a kulturális életben, a második Orbán-kormány alatt viszont köztestületi rangot kapott (ezt került bele 2012-ben az Alaptörvénybe), valamint példátlan anyagi és erkölcsi támogatást. Ez nem volt független az első elnök, Makovecz Imre és az őt követő belsőépítész-politikus Fekete György személyétől. Mindezzel behozhatatlan előnyre tettek szert a Magyar Tudományos Akadémia által szintén 1992-ben alapított Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiával (SZIMA) szemben.

Az MMA a tagjainak életjáradékot folyósít, és számos értékes ingatlant birtokol (Műcsarnok, Pesti Vigadó, Hild-villa). Az MMA a honlapján megtalálható költségvetése szerint 2026-ban 14 milliárd forintból gazdálkodik.

https://hvg.hu/kultura/20210902_Cserhalmi_Annyira_betojtak_a_beszedemtol_hogy_elhatarolodtak_tole

Hozzászólások