Lélegzetelállító élményben lehet részük azoknak a szerencséseknek, akik az elkövetkező napokban bejutnak a Kúria 41,5 milliárd forintból felújított épületébe, amelyet a HVG Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter kalauzolásával járhatott be.
HVG / Cabrera Martin
Magyarország, sőt a térség – számtalan amerikai filmből visszaköszönő – egyik legszebb aulája talán még átadása idején sem volt ilyen pompás. Pedig nem verték szét a múlt rendszerben, nem birkákat tartottak itt, hanem múzeumok működtek benne, amelyek vigyáztak műemléki otthonukra. Mégis besötétedett és megrepedt az Igazság diadalát ábrázoló Lotz-secco, amely a festő egyik legnagyobb, legszebb és legoldottabb falképe. Igaz, a repedést nem nagyon lehetett látni a rossz fényviszonyok miatt, hiszen a csarnok szinte mindig félhomályban úszott. A diszkréten elhelyezett modern fényszóróknak hála most látszik igazán az egyszerre reneszánsz palotára, ókori templomra és – hatalmas, már-már indusztriális ablakaival – modern múzeumi vagy közlekedési csarnokra emlékeztető tér minden részlete. Visszatért Justitia tíztonnás carrarai márványszobra, Strobl Alajos munkája, amelyet az ötvenes években a Károlyi-kertbe tettek ki a szabad ég alá, ahol súlyosan megrongálódott. A mellékalakok azonban teljesen elpusztultak, ezeket újrafaragták.
A Kúria sajtóbejárása Vitézy Dáviddal
HVG / Cabrera Martin
Visszakerült a Ferenc Józsefre emlékeztető márványtábla is; ezt szintén az ötvenes években dobták ki, hogy rövid időre Marx, Engels és Lenin portréját helyezzék el. Az ólomüveges ablakba visszakerült a koronás címer, a homlokzatra pedig a Közvádló szobra és az egykori felirat.
Az Igazságügyi Palota a Kossuth téren a Parlamenttel szemben áll
HVG / Cabrera Martin
A Kossuth téri Igazságügyi Palota épülete bíróságnak épült 130 évvel ezelőtt, Hauszmann Alajos főműveként, amíg a kommunista rendszer ki nem ebrudalta innen. A lépés szimbolikus gesztus volt a Horthy-rendszer munkásmozgalmat ért igazságtalanságaival szemben, és személyes bosszú is Rákosi részéről, akinek főtárgyalása itt zajlott. A harmincas évekbeli Rákosi-per valóban fontos eseménye volt nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi munkásmozgalomnak is, ezért aztán adódott az ötlet, hogy itt legyen a munkásmozgalmi múzeum. Ennek volt a nyitó eseménye a Rákosi 60. születésnapját ünneplő kiállítás 1952 márciusában, amelynek 33 terméből 25-öt a dolgozók által a vezér születésnapjára küldött ajándékokkal zsúfoltak tele.
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=11053&utm_source=chatgpt.com
A személyi kultusz csúcspontjának tekintett tárlatnak a Rákosi-per tárgyalóterme is része volt. Aztán az 1956 után berendezkedő Kádár-rendszer már ennek a kiállításnak a kínos emlékétől akart szabadulni azzal, hogy 1957-ben, amikor a Szépművészeti Múzeum magyar anyagából létrehozott Magyar Nemzeti Galériát megnyitotta, ezt a termet irodákká alakította. Ezt a változtatást a mostani felújítás sem csinálta vissza. A galéria azonban hamar kinőtte az épületet, és 1973-as, Várba való költözésekor a Néprajzi Múzeum került e falak közé.
A múltat azonban csak félig törölte el a Kádár-rendszer: az épület egyik részében itt maradt az MSZMP Párttörténeti Intézete, amely a rendszerváltás után a szocialista párt szellemi háttérországaként szolgáló Politikatörténeti Intézet lett; a múzeumtól befalazott ajtókkal választották el. A felújítás egyik fontos elemeként most ismét helyreállították az épület egységét. Az Orbán-kormány csúnyán az utcára tette a jobb sorsra érdemes szellemi műhelyt. Megkérdeztük Vitézy Dávidtól, nem akarnak-e utólag igazságot szolgáltatni a kisemmizett intézetnek; azt válaszolta, még nem érkezett megkeresés tőlük, de ha jelentkeznek, tárgyalnak róla. Szép gesztus lenne a Tiszától, ha a baloldali szellemi műhely túlélését segítené.
A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált, felesleges kivagyiságot és hamis múltteremtést célzó projektjeinek egyike. Hiszen nagyon átgondolt műemléki rekonstrukcióról van szó, amelyhez csupán a tetőtérben illesztették hozzá a vitatott bírói klubot.
Tárgyalóterem a 130 éves épületben
HVG / Cabrera Martin
A műemléki felújítás mindenre kiterjedt: újragyártották a 130 év alatt, az épület mozgása miatt megrepedezett terazzóburkolatokat, felújították, illetve újragyártották a régi nyílászárókat, lámpatesteket, bútorokat – mondta L. Balogh Krisztina, a felújítást végző SIP Zrt. vezérigazgató-helyettese. Különösen a Politikatörténeti Intézet tereiben őrződött meg sok belsőépítészeti elem, hiszen ott kevesebb volt a változtatás. Az épület legattraktívabb, központi tere, a kúriai bírók ülésterme, a Néprajzi Múzeum dísztermeként viszonylag épségben vészelte át az elmúlt évtizedeket, csak a pincébe levitt berendezése és ólomüvegablakai pusztultak el. Ezeket most újragyártották – mondta Kelecsényi Kristóf, a felújítás történeti hitelességét felügyelő művészettörténész.
A Néprajzi Múzeum előadójaként használt második emeleti tárgyalóterem berendezése az egyetlen, amely mindvégig a helyén maradt. Itt csak apróbb javításokra volt szükség, illetve a pulpitust és a székeket visszakapták a korábbi Legfelsőbb Bíróság Markó utcai székházából. Így őrződött meg több másik tárgyalóterem berendezése is, amelyeket most szintén restauráltak és visszaállítottak eredeti helyükre. Ahol erre nem volt mód, ott sem hamisítottak, hanem kortárs berendezést kaptak a tárgyalók.
A Néprajzi Múzeum számára alkalmatlan volt az épület, ezt mindenki tudta, elköltözése a rendszerváltás óta fel-felmerült, csak pénz nem volt új múzeumépületre. Hauszmann grandiózus, csupa arany és márvány lépcsőháza feloldhatatlan ellentétben volt a népi kultúrát bemutató terekkel. Jobb híján az irodákat és tárgyalótermeket egybenyitották, a díszítést részben eltakarták, amivel viszont egy nagyon merev látogatói útvonalat alakítottak ki.
Justitita szobra is hazatért
HVG / Cabrera Martin
Amikor 2016-ban a NER elhatározta, hogy visszaköltözteti a Kúriát a Kossuth térre, a Néprajzi Múzeum szerencsére nem járt úgy, mint a Közlekedési Múzeum és az Iparművészeti Múzeum, amelyek kiköltözése után nem kezdődött el az új épület felépítése vagy a régi felújítása. A Ligetben 2022-re megépült a múzeum új otthona. Ferencz Marcel épülete korántsem zseniális, hibáiról bőven írtunk, de a múzeum lassan belakta, és korszerű épülettel gazdagodott. A Kúriát pedig visszakapta a legmagasabb bírói fórum.
Az épülettel kapcsolatban talán csak az úgynevezett „bírói klub”, ahol a bejárás kezdődött, kavart kisebb vihart. Ez az épület egyetlen része, amely érdemben új hozzáépítés – a korábbi padlástér beépítésével hozták létre – és amelyről Magyar Péter még májusban tett közzé képeket. A miniszterelnök nemcsak a bárpulttal ellátott helyiséget kritizálta, hanem olyan fotókat is bemutatott, amelyeken látható az elnöki szoba aranyozott plafonja, az elnöki fürdő „gondosan kiválasztott márványlapjai” és az „üvegtetővel fedett télikert”.
Az a bizonyos bírói klub az Igazságügyi Palotában
HVG / Cabrera Martin
Magyar posztjában emellett haladéktalanul távozásra szólította fel Varga Zs. Andrást, akit „közpénzen luxizó, fideszes kúriai elnöknek” nevezett. A Kúria akkor visszautasította a vádakat, és védelmébe vette a Kossuth téri épület felújítását, amelyben szerintük „nem lesz szivarszoba, sem elnöki lakosztály”.
Látványra a bírói klub, mely előadó- és oktatóteremként is szolgál majd, nem tűnt különösebben luxizósnak. És bár biztos, hogy a Kúria elnökének irodája mellett helyet kapott egy fürdőszoba, de hogy ebben van-e márványlap, az a bejáráson nem derült ki. Mint ahogy az sem, hogy a tervezett márciusi beköltözésnél még Varga Zs. András lesz-e a Kúria elnöke. Magyar Péter már a választási győzelem estéjén elmondott beszédében világossá tette, hogy Varga Zs.-nek mennie kell, de eltávolítására azóta sem tettek konkrét lépéseket. A Sulyok Tamás köztársasági elnököt elmozdító Alaptörvény-módosításba csak annyi került bele, hogy a bírók kezdeményezhetik leváltását, de ennek részletszabályaival azóta is adós a kormány. Ráadásul maguk az érintettek sem boldogok az ötlettől, a HVG-nek több bíró is élesen kritizálta a terveket, mert ezzel politikai térbe kerülnének. „Az Országgyűlés tette őket a nyakunkba, az ő dolguk eltakarítani őket” – fogalmaztak vezetőik eltávolításáról.
Bármilyen minőségi is lett az Igazságügyi Palota felújítása, az igazságszolgáltatásban nem mindenki örült neki. A felháborodás oka annak aránytalansága, amely a Kúria és sok más bírósági épület között fennáll. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) több fotót is megosztott, amelyeken lerobbant bírósági épületek, omladozó falak, használhatatlan székek, sőt még egy tárgyalóterembe befészkelt denevér is látszott.
Csak összehasonlításul: a bírósági ingatlanok fenntartása az Országos Bírósági Hivatal (OBH) feladata, amely jelenleg 215 ingatlant használ, ezekből összesen 166 áll a bíróságok vagyonkezelése alatt. Ezeknek felújítására, korszerűsítésére, műszaki fejlesztésére és a beruházásokra a költségvetési törvény alapján idén összesen 2,4 milliárd forint áll az OBH rendelkezésére. Vagyis a töredéke annak, amit a Kúria felújítására költöttek.
HVG / Cabrera Martin
De a kúriai bírók sem maradéktalanul elégedettek, az eredeti terveknél ugyanis sokkal kevesebb helyük lesz. A kormányváltás után a beruházás irányítását a Közlekedési és Beruházási Minisztérium vette át, amely felülvizsgálta a műszaki tartalmat. Ez alapján az a döntés született, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ide költöznek a háttértámogatáshoz szükséges szakemberek is, hogy ne kelljen nekik külön irodákat bérelniük. Emiatt Vitézy Dávid szavaival élve arra kérték a Kúriát, hogy kicsit „húzza össze magát”. Így újraosztották a belső tereket: 13 tanácsteremből csak 12 maradt meg, és nem minden kúriai bírónak lesz külön dolgozószobája, ami információink szerint nem aratott osztatlan sikert a szervezetben. A kérés azért nem volt lehetetlen, hiszen a 23 ezer négyzetméteres épületben eredetileg a Kúria mellett még két igazságügyi fórum is működött a háború előtt. A házban így is 384 munkaállomás kapott helyet, a 7 vezető mellett 269 igazságügyi alkalmazott, 93 kúriai bíró és 15 főtanácsadó fog dolgozni.
Vitézy Dávid szerint jelenleg a befejező belsőépítészeti munkálatok zajlanak, a készültségi fok pedig 90 százalék körüli. A tervek szerint 2027 első negyedévében készül el teljesen. A miniszter szerint a 130 éves, Hauszmann Alajos által tervezett ingatlan műemléki rekonstrukciója magas színvonalon valósult meg. A restauráláson dolgozó szakemberek munkáját külön elismerés illeti, és a jövőben az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója kapcsán is számítanak a megrendelői oldalon tevékenykedő szakértőkre.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
