Tetszett a cikk?

Négy város verseng a 2016-os olimpia megrendezésének jogáért: Rio de Janeiro, Chicago, Madrid és Tokió.

Tokió
©
Élő és mechanikus hősöket is bevetnek a tokiói pályázók annak érdekében, hogy pénteken elnyerjék a 2016-os nyári olimpia rendezési jogát. A hús-vér példaképek közül az ötkarikás bajnok úszó Kitadzsima Koszuke és a kalapácsvető Murofusi Kodzsi kampányol azért, hogy a japán főváros 1964 után ismét otthont adjon a seregszemlének. Japán azonban nem lenne Japán, ha nem működne közre egy robot is: az 1979-ben indult rajzfilmsorozatból ismerős >ember-gép<, Gundam 18 méteres alakja július óta népszerűsíti a pályázatot.
©
A szervezőknek szükségük is van a hírességekre, ugyanis egy felmérés szerint februárban csupán a lakosság 55,5 százaléka támogatta a rendezést. A NOB szemlebizottságának májusi látogatását követően viszont - amint azt a pályázati bizottságot vezető Kono Icsiro hangsúlyozta - 70-80 százalékra szökött a népszerűségi mutató. A japánok amiatt sem aggódnak, hogy nem épülnének fel időben a versenyhelyszínek: a kormány máris négymilliárd dollárt különített el az esetleges infrastrukturális fejlesztésekre. A csaknem 13 milliós metropolisz - amely az elővárosokkal együtt 35 millió lelket számlál, ezzel pedig a világ legnagyobb agglomerációja - 73 milliárd dolláros idei költségvetésével vezeti a leggazdagabb városok listáját.
©
Japán 2006 augusztusában döntött Tokió mellett Fukuoka, Oszaka, Szapporo és Nagoja helyett. Az ázsiai pályázók a történelem >legtömörebb és leghatékonyabb< olimpiáját ígérik: az ötkarikás létesítmények 97 százaléka az Olimpiai Stadiontól legfeljebb nyolc kilométerre állna, 70 százaléka pedig maximum tíz percre az olimpiai falutól. A 34 helyszínből 23 van készen, amelyekből 17-en kell apró változtatásokat végrehajtani. A helybéliek szívesen dicsekszenek a tiszta levegőjükkel, bár augusztusban ismeretesen fülledt idő járja arrafelé. Mivel a NOB július és szeptember közé írja elő a nyári játékokat, Tokiónak nem maradt más választása, ugyanis a lakosság nagy része augusztusban megy szabadságra.
©
©
Tokió
©
Tokió
©
Tokió
©
Rio de Janeiro. Ahogy Chicagónak Obama, a brazil világvárosnak is megvan a maga emblematikus figurája, ez pedig nem is lehetne más, mint Pelé. A Dél-Amerikai kontinensen még sosem rendeztek olimpiát, így nem csoda, ha a földrész legnagyobb országában úgy gondolják, ideje ennek véget vetni. A várost már három évvel ezelőtt kiválasztották a 2016-os olimpiára, arrafelé ugyanis készülnek a nagy dobásra. Különösen annak árnyékában, hogy az ország már négyszer is szeretett volna nyári játékokat szervezni: 1936-ban, 1940-ben, 2004-ben és 2012-ben.
©
Melegfelvonulás Rio de Janeiróban
©
Rio de Janeiro
©
A 17,2 milliárd dolláros költségvetés csábító, ugyanakkor Riónak több gonndal kell megküzdenie, mint a többi kandidálónak együttvéve. A legnagyobb prpbléma a közbiztonság megteremtése, hiszen ezen a téren a jelöltek között messze a legrosszabb helyen áll a város. A külvárosokban mindennaposak az erőszakos cselekmények és sajnálatos módon ezek egy ideje az elkelő környékekre is átterjedtek. Ez a legégetőbb megoldandó feladat. A másik a szállás kérdése, amit új hotelek építésével nem lehet megoldani, mivel a helyi befektetők félnek a szállodák olimpia utáni sorsa miatt. Ezt három olimpiai falu építésével próbálják kompenzálni.
©
Rio de Janeiro
©
Rio de Janeiro
©
A 2007-es Pánamerikai Játékokat már Rio rendezte, és a szakemberek az eddigi mlegjobban megszervezett tornának titulálták. A 2014-es világbajnokságra várhatóan számos újabb probléma megoldódik, a beruházásokat pedig két év múlva az olimpián is hasznosítanák. A Koppenhágába, a döntés helyszínére utazó delegációt vezető államfő, Luiz Inácio Lula da Silva a közelmúltban két hangzatos szlogent is beleszőtt korteshadjáratába. Az egyik szerint Isten a világ teremtésekor az olimpia rendezésére készítette elő Riót. A másikat már részben a vetélytársaknak, azaz Tokiónak, Madridnak és Chicagónak címezte: >Egyetlen más városnak sincs szüksége az olimpiára. Brazíliának és Riónak viszont igen.<
©
Madrid. A legnagyobb önbizalommal a spanyolok rendelkeznek, akik biztosak mai győzelmükben. Ezt José Luis Rodriguez Zapatero miniszterelnök és János Károly király koppenhágai látogatása csak erősíti. Mint ahogy a NOB tiszteletbeli örökös elnöke, Juan Antonio Samaranch is: a 89 esztendős sportdiplomata 21 éven át vezette a NOB-ot, és saját bevallása szerint kevés szóval, de nyomatékosan fogja latba vetni befolyását. A Real MAdrid labdarúgó-csapatának két sztárja, Raúl és Iker Casillas is beszállnak a kampányba.
©
Madrid
©
A NOB szemlebizottságának szeptemberi összegzése ugyanakkor nem festett túl kedvező képet a fővárosról, ami a spanyol sajtó szerint annak tudható be, hogy a döntnökök Rio de Janeirót akarták hozzásegíteni a győzelemhez. >Vajon hogy nem lehet jelentőséget tulajdonítani az ottani bűnözésnek, infrastrukturális, közlekedési és szálláshelybéli hiányosságoknak?< - vetette fel az El País napilap. Egyértelműen a madridi pályázat mellett szól, hogy a lehetséges versenyhelyszínek 85 százaléka készen áll, vagy épülőben van. A létesítmények nagy része ráadásul gyalog is gyorsan elérhető az olimpiai faluból, a lakosság pedig 85 százalékban áll a kandidálás mögött.
©
©
Madrid
©
Madrid
©
Gyenge pontnak számít ugyanakkor a 2006-os kerekes doppingbotrány, amelynek felderítése még mindig nem fejeződött be, és olyan hírét keltette a spanyoloknak, hogy nem veszik komolyan a küzdelmet a tiltott teljesítményfokozók ellen. A legnagyobb hátrány azonban az a ki nem mondott rotációs elv, mely szerint egymást követően kétszer nem rendeznek nyári játékokat ugyanazon a földrészen - márpedig 2012-ben London lesz a házigazda.
©
A spanyol metropoliszt újabban építési területté változtató Alberto Ruiz-Gallardón polgármester azonban magabiztos az esélyeket illetően. Arra a kérdésre, hogy Madrid 2020-ban is megpályázza-e a lebonyolítást, csak annyit válaszolt: nem, mert még sosem rendeztek olimpiát kétszer egymás után ugyanabban a városban.
©
Chicago. Jelenleg ezt a várost tartják legesélyesebb pályázónak a szakértők, ami nagyban tulajdonítható annak, hogy Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke teljes mellszélességgel a rendezés mellé állt. >Chicago készen áll, Amerika készen áll< – üzente a döntéshozóknak, amit személyes kampányolásával igyekszik hangsúlyosabbá tenni. És ha már a prominens személyiségeknél tartunk: győzelem esetén az olimpia szóvivője a város kosaraslegendája, Michael Jordan lenne.
©
Az önkormányzat 4,8 milliárd dolláros költségvetést irányzott elő, ami a konkurensek ajánlatánál szerényebb, viszont biztos. Több pénz talán nem is kell, hiszen a város infrastrukturális fejlettség terén jelenleg sem áll rosszul. Ebből az összegből 3,8 milliárdot kapnának a szervezők, egymilliárd pedig a további infrastrukturális fejlesztésekre lenne elkülönítve. Bevételi források közül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egymilliárdot, a szponzorok 1,8-at folyósítanának, 900 millió pedig a jegyeladásokból származna.
©
Ami Chicago ellen szól, az a lakosság megcsappant támogatása: a 67 százalékos támogatottság valamelyest visszaesett, mivel a helybéliek attól tartanak, hogy adók formájában ők >isszák meg< a kötelezettségvállalás levét. A tervben prezentált 27 létesítményből 15 ugyanakkor már rendelkezésre áll, a fennmaradó 16-ból 9-et elbontanának a záróünnepség után, 7-et pedig átalakításokat követően a város rendelkezésére bocsátanának.
©
A közlekedést is átláthatóbbá tennék, azaz felkészülnének a megnövekedő utasszámra. A versenyhelyszínek egy tizenöt kilométeres sugarú körön belül állnának, a sportolók 90 százaléka az olimpiai faluból így negyedóra alatt eljuthatna arra a helyszínre, ahol szerepelnie kell. Apropó, olimpiai falu. A szervezők ezt a Michigan tó partjára álmodták meg, 1,1 milliárd dollárból húznák fel és a játékokat követően magánlakásokká alakulnának át a lakhelyek.
©
Chicago
©
©
Chicago
©
Chicago
©