Húsz éve történt a srebrenicai mészárlás

Holland ENSZ-katona őrhelyén 1995. július 10-én. A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai polgárháború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a tétlenségre kárhoztatott békefenntartók szeme láttára elhurcolt mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút a következő napokban brutálisan lemészárolták.

A Hágai Nemzetközi Törvényszék igazságügyi szakértői dolgoznak egy tömegsír maradványainak szétbontásán Pilica városában 1996. július 24-én. A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.

Bosnyák nők imája a 136 újonnan azonosított áldozat koporsója előtt 2015 júliusában. A kutatók úgy vélik, a szerb erők több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le Srebrenica környékén. A területen napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, s még mindig bukkannak újabbakra.

Menekültek az ENSZ egyik teherautóján 1993. március 31-én. Az azonosítással foglalkozó projekt (Podrinje Identification Project - PIP) keretében eddig a mészárlás 6584 halálos áldozatát sikerült azonosítani, és közülük 6241 holttestet helyeztek el a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyen.

A szerb hadsereg támadásában megsérült idős asszony és férfi 1995. július 11-én Tuzla városában. Kétszázharminc személy földi maradványait az emlékhelyen kívül helyezték örök nyugalomra még 2003, vagyis a Potocariban lévő helyszín kialakítása előtt. További 136 halálos áldozat holttestét idén, a mészárlás 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések keretében temetik el az emlékhelyen.

Igazságügyi szakértők dolgoznak egy tömegsír feltárásán Budak határában 2005. július 9-én. Mivel a mészárlás nyomainak eltüntetése érdekében röviddel a történtek után földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat, az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő. A hatóságok így csak akkor engedik eltemetni őket, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik. Ezenfelül a PIP eddig a már eltemetettek csontvázának további ezer újabb darabjára bukkant. Ezeket a maradványokat július végén helyezik majd el a megfelelő sírokban.

Bosnyák nő a 610 újonnan azonosított áldozat konvojának érkezésekor 2005 júliusában. A projekt keretében további 134 holttestet sikerült azonosítani, akiknek családtagjai egyelőre várnak a temetéssel, hátha sikerül rokonaik további maradványaira lelni. A PIP adatai szerint háromezer olyan maradványt találtak, amelyek esetén az azonosításra nincs esély DNS-vizsgálat nélkül. Az adatokból az is kiderül, hogy jelenleg 225 esetben folyik azonosítás.

Srebrenica: koporsók az egykori akkumulátor gyárban 2005. júliusában. A borzasztó mészárlás felelőseinek felkutatására és felelősségre vonására 1993-ban felállították a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY), amely eddig húsz személy ellen emelt vádat, s közülük tizennégyet talált bűnösnek.

Helyiket tüntetése Tuzla főtéren 1996. február 1-én. Az egybegyűltek a hozzátartozóik hollétét övező csend miatt emelték fel szavukat. Mindeddig három férfit ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, mások mellett Vujadin Popovicot, a boszniai szerb hadsereg hírhedt Drina hadtestének egykori biztonsági főnökét. Tizenegy egykori magas rangú boszniai szerb tisztségviselőt népirtás segítésének vádjával öttől harmincöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották.

Bosnyák férfiak a 610 újonnan azonosított áldozat koporsójának egyikével 2005 júliusában. A Nemzetközi Törvényszék bírái Radislav Krstic volt boszniai szerb hadtestparancsnok perében minősítették népirtássá a srebrenicai vérengzéseket, akit 2004-ben 35 év szabadságvesztésre ítéltek. Slobodan Milosevic egykori jugoszláv elnök az ellene folyó bírósági eljárás lezárása előtt, hágai börtöncellájában halt meg 2006-ban.

Potocari: az egykori akkumulátor gyár előtt, 2005 júliusában, mely átmenetileg hullaházként üzemelt. A mészárlás két fő felelősének tartott Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladic egykori hadseregparancsnok ellen folyó eljárások még nem zárultak le. A hetvenéves Karadzic ügyében a tervek szerint még ebben az évben megszületik az ítélet, Mladic esetében 2017-re várható a törvényszék határozata. Mindkettejüket életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetik.

A koporsók menete. Állítólag Mladic adta ki a parancsot Srebrenica július 11-i megtámadására, és állítólag a hadseregparancsnok rendelte el a tömeggyilkosságokat is. A férfit 2011-ben fogták el. Az egykori pszichiáter, Karadzic ugyancsak évekig bujkált, míg végül 2008-ban kézre kerítették a hatóságok, és kiadták a Nemzetközi Törvényszéknek.

A vádlottak közül csak kevesen vallották magukat bűnösnek. Egyikük a horvát nemzetiségű Drazen Erdemovic, aki bevallotta, hogy a boszniai szerb erők katonájaként 1995 nyarán Srebrenica közelében egységével együtt részt vett több száz boszniai muzulmán kivégzésében, és később több bűnrészes tisztségviselőt is megnevezett. Erdemovicot öt év börtönre ítélték.

Srebrenica: Bill Clinton korábbi amerikai elnök és a boszniai pap, Mustafa Ceric az áldozatok temetésén 2003. szeptember 20-án. Az egyetlen perbe fogott személy, akinek ügyében felmentő ítéletet hozott a bíróság, az Momcilo Perisic, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, későbbi szerb miniszterelnök-helyettes. Őt első fokon még 27 év börtönre ítélték, a fellebbviteli fórum azonban bizonyítékok híján felmentette.