„1989-től 1992-ig számoljuk a gazdasági rendszerváltást. Akkor fiatal voltam, de már elég tanult és tapasztalt ahhoz, hogy részt vegyek az üzleti folyamatokban. Úgy gondoltam, mindenképpen fontos létrehozni Magyarországon egy üzleti iskolát: ha változik a társadalmi és gazdasági rendszer, arra van szükség, hogy a 18-20 éves fiatalok már európai kultúrával felvértezve lépjenek be az üzleti életbe. Az volt a célunk, hogy olyan hallgatókat képezzünk, akik majd az üzleti életben akár alkalmazottként, akár vállalati vezetőként, akár önálló vállalkozóként megállják a helyüket Magyarországon vagy a világ bármely pontján. Azt gondolom, hogy az eredeti elképzelésnek a mai napig teljesen megfelel az iskola” – meséli a kezdetekről Tamás István, az IBS alapítója és első rektora. Így indult el az IBS, amely az első években egy angol diplomát adó, magyar családi vállalkozásként működött. „1997-re jutottunk el oda, hogy akkreditáltuk az iskolát, ettől fogva magyar felsőoktatási intézmény a Nemzetközi Üzleti Főiskola” – magyarázta az alapító.
Tamás István arról is beszélt, hogy a 2000-es évek elejétől Láng László későbbi rektor irányításával az IBS olyan igazi nemzetközi oktatási intézménnyé vált, ahol ma mintegy 1500 hallgató tanul: az IBS-en száz ország diákjai fordultak meg, s jelenleg is a diákok kétharmada külföldi. A nyugat-európaiaknál jóval kedvezőbb tandíjakkal működő IBS 2014 óta óbudai campusán, a Graphisoft Parkban várja hallgatóit.
Az angol nyelven oktató, a magyar mellett brit diplomát adó IBS a kezdetekben az Oxford Brookes Egyetemmel állt partnerségben, jelenleg viszont az oxfordi akadémikusok által alapított University of Buckinghammel működik együtt. A budapesti kampuszon hat félévet teljesítő hallgatók így – külföldre költözés nélkül – az IBS és a brit egyetem diplomáját is megkapják. Az évek során bővült a partnerek köre, az IBS már az írországi Dublin Business Schoollal, a leicesteri De Montfort University-vel, valamint a luzerni Business and Hotel Management Schoollal is közösen oktatja a diákokat. Utóbbi programok esetében az első két évet az IBS-en, a harmadik tanévet vagy az utolsó három szemesztert a partnerintézményekben töltik a hallgatók. Az IBS természetesen részt vesz az Erasmus+ programban, melynek keretében 21 országban 62 felsőoktatási intézmény közül válogathatnak a főiskola hallgatói.
„Ha a hallgató nyitottan áll hozzá, akkor tanulmányai végére megteremthet egy nagyon színes nemzetközi hálózatot, s ez egész élete során hasznára lesz. Közben pedig az IBS-t jellemző kulturális toleranciából is sokat lehet profitálni, az angol pedig idegen nyelvből munkaeszközzé válik. Úgy véljük, hogy a főiskola nemzetköziesítése jóval több, mint egyszerű piaci szükségszerűség. Ez inkább egy olyan lehetőség, amelynek keretében interkulturális oktatást biztosíthatunk hallgatóink számára. Ez pedig komoly előnyökkel jár személyes fejlődésük, identitásérzékük, önbecsülésük, életminőségük, valamint mások iránti nyitottságuk és toleranciájuk szempontjából” – ezt már Láng László, az IBS Rector Emeritusa, mondja, aki ugyancsak kiemelten fontosnak nevezte azt, hogy az alapképzés mellett mester és PhD képzést is nyújtó IBS nem a konkrét tárgyi tudás átadására, hanem a készségek fejlesztésére összpontosít. „Egyebek mellett a vitakészségre, az írásban vagy szóban való sikeres kommunikációra koncentrálunk, de fontosnak tartjuk azt is, hogy megtanítsuk diákjainknak, miként működhetnek együtt hatékonyan a tanulásban és a munkában” – sorolja Láng László, aki Tamás Istvánnal együtt azt vallja, hogy ahogy minden iskolának, így az IBS-nek is folyamatosan meg kell újulnia, hogy megfeleljen a technikai fejlődés és a társadalmi változások diktálta új követelményeknek.
„Az utóbbi öt év egyre jobban rávilágít arra, hogy a felsőoktatásban, de különösen az üzleti oktatásban komoly reformokra van szükség. Egyrészt a mai fiatal, egyetemi korosztályba lépő nemzedék sokkal több dologgal kíván foglalkozni, ezt a generációt minden érdekli. Másrészt, nem bántva ezt a korosztályt, azt is el kell mondani róluk, hogy talán azért is, mert sokkal nagyobb a lehetőségük, sokkal lezserebben állnak hozzá feladataik elvégzéséhez” – vallja Tamás István, aki szerint az iskoláknak jobban kellene igazodniuk a mai helyzethez, például ahhoz is, hogy a mai fiatal korosztály jóval kevesebb ideig képes összpontosítva figyelni, mint a korábbiak. „Mi is keressük az irányt. Eddig azt mondtuk, hogy amikor pénzügyeket oktatunk, akkor a szigorú szakanyag mellett tanítsunk olyan képességeket is, amelyek elsajátításával hallgatónk jobb pénzügyes lehet. De mi van akkor, hogyha mindent megfordítunk, s készségfejlesztéssel és tréninggel foglalkozunk, és azt mondjuk, hogy ezekből a készségekből mit tudnak hasznosítani a pénzügyesek, vagy éppen a sales területén elhelyezkedők. Tehát egy kicsit fordítva kellene felülni a lóra” – magyarázta Tamás István.
Hozzátette: az oktatóktól a pénzügyi és adminisztratív munkatársakig látszik, hogy mindenki érzi, hogy minőségi változást kell elérni az oktatásban, és a reformokban mindenkinek részt kell vennie. „Tudja mindenki, hogy először magát kell képeznie, mert először nekünk magunknak kell megváltoznunk ahhoz, hogy változtatni tudjunk. Ebben szerintem nagyon jól állunk” – vallja az alapító. Láng László nagyra értékeli az IBS-en dolgozókat. „Össze kellett gyűjtenünk azokat a jó tanárokat, akik képesek Magyarországon magas szinten angolul tanítani. Ilyen emberből nincs túl sok, de nekünk sikerült őket megtalálni” – magyarázta.
