Barátainak és ellenségeinek egyaránt örömet szeretett volna szerezni – így ironizált egy tévéműsorban Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke azon, hogy karácsony előtt jelentette be: csak a tavaszi közgyűlésig marad a posztján. Pedig egy nappal korábban még Bajnai Gordon miniszterelnök társaságában Zürichben tárgyalt Sepp Blatterrel, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnökével. A decemberben első alkalommal kiosztott Puskás-díj – amelyet a Real Madrid sztárja, Cristiano Ronaldo érdemelt ki – átadása alkalmából összehozott találkozón nem más volt a téma, mint „a magyar futball fejlődése”.
A mandátuma lejárta előtt több mint egy évvel lemondó Kisteleki távozása annak ellenére váratlan, hogy 2006-os megválasztása óta a szurkolók és a futballpiacon érdekeltek egyaránt támadták. A drukkerek trágár lelátói rigmusokban is megnyilvánuló haragját elsősorban az FTC NB I.-ből történt 2006-os kizárása táplálta. Később kiderült, a szövetség nem jogszerűen járt el, mivel az MLSZ határozatát és a fellebbviteli licencadó testület Fradit kizáró döntését megsemmisítő elsőfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. A Fradi azóta új tulajdonossal, hároméves másodosztálybeli vergődés után is csak a Soproni Ligának nevezett NB I. 11. helyén várja a tavaszi folytatást.
Búcsúbeszédében Kisteleki elődeihez hasonlóan az eredményeket vette számba, s úgy összegzett: sikeres vezetőként, tisztességgel távozik. „Ötszázmillió forint jogos szállítói tartozással vettem át az MLSZ-t, most pedig nincs a szövetségnek kifizetetlen számlája” – magyarázta a HVG-nek, mit értett azon, hogy rendbe tette a szövetség gazdálkodását. A félmilliárdos adósságot tetézte, hogy az adóhatóságnak tartozott az MLSZ 220 millió forinttal, egyebek mellett az előző futballvezetés regnálása idején szövetségi kapitányként szerződtetett egykori aranylabdás focista, Lothar Matthäus járandóságának elmaradt közterheivel. Ebből 100 millió forintra részletfizetést kértek – ennek a kétharmadát már befizették –, 120 milliót pedig inkasszóval emelt le a szövetség számlájáról az adóhatóság.
Kisteleki István. Politikai nyomásra távozik? © Dudás Szabolcs |
A leköszönő MLSZ-elnök az edzőcentrum értékét több mint 3 milliárd forintra becsüli, működtetésétől pedig nyereséget vár. Megépítéséhez 1,4 milliárd forint hitelt vett fel a szövetség, a többit saját erőből és vissza nem térítendő támogatásokból fedezték. „Nem csak az alanyi jogon járó pénzeket próbáltuk behozni a FIFA-tól és az UEFA-tól, több százezer eurót nyertünk pályázatokon is. Az MLSZ könyvelésének átalakítása egy, az átláthatóságot támogató UEFA-projekt keretében 400 ezer euró támogatást hoz a konyhára” – magyarázta Kisteleki. Az OLLÉ-nak nevezett műfüvespálya-építési programot az OMV Hungária Kft. két éven át évi 100 millió, a Szerencsejáték Zrt. pedig 50 millió forinttal támogatja. Eddig 70 pálya épült, ami elmarad a korábban ígért ötszáztól.
Fókuszban a bundabotrány (Oldaltörés)
Amit a civilben az Arena Magyarország Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként sikeres üzletember Kisteleki az MLSZ cégszerű működtetésének nevez, azt futballberkeken belül sokan úgy élték meg, hogy az elnök diktatórikus módszerekkel irányít. Tény, hogy a szövetség elnökségében szinte mindig keresztül tudta vinni akaratát. A kritizálók kórusa akkor halkult el némiképp, amikor tavaly a bajnoki meccsek közvetítési jogát az előző három évre megállapított 570 millió forint után közel hatmilliárd forintért sikerült értékesíteni újabb három évre. Kisteleki az eredmények közé sorolja az U20-as válogatott vb-bronzát, amelyhez az is hozzájárult, hogy az utánpótlás-válogatottakra költött összeget évi 110 millióról 360 millió forintra növelték.
Hiába azonban a sikerjelentés – amiben még a Debreceni VSC Bajnokok Ligája-szereplése és az idén januári futsal (teremfoci) Európa-bajnokság magyarországi megrendezése is szerepelt –, a klubok többségének gazdálkodása ingatag lábakon áll, a bajnokság színvonala alacsony, a stadionok omladoznak. Így ha – a Fradi esetéhez hasonlóan – mindig szigorúan vette volna saját szabályait az MLSZ, több csapatot is alacsonyabb osztályba sorolhatott volna. Az Eb-rendezési pályázat elbukott, a válogatott ismét nem jutott ki egyetlen világversenyre sem, miközben a szövetségi kapitányként dolgozó Erwin Koeman szerződését az európai futballgyakorlatban szokatlan módon akkor hosszabbította meg az MLSZ egy következő selejtezőciklusra, amikor az előző még javában tartott.
A következő hetekben-hónapokban az új MLSZ-elnök megválasztásán kívül a fogadási botrány lesz a központi témája a futballközéletnek. Többen Kisteleki távozását is ezzel hozták össze, mivel a napisajtóban előkerült egy húsz évvel ezelőtti cikk, amely szerint Kisteleki a Ganz-Mávag edzőjeként bundázásra adott volna kölcsön pénzt. „Ilyen nem történt, az újságok ellen pert indítottam” – reagált az ügyre a HVG-nek az érintett.
Ott volt a Puskás-díj zürichi átadásán Orbán Viktor Fidesz-elnök is, akinek egy-egy korábbi megnyilvánulásából sejteni lehet, hogy esetleges választási győzelme után az MLSZ-vezérkar nem tölthetné ki a mandátumát. A futballügyekben szokatlanul aktív Fidesz-vezér alapítója a gazdasági potentátokat támogatói között tudó, és a bajnokesélyes Videotonnal szorosan együttműködő felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának, ennek a körnek pedig meglehetősen rossz a viszonya a szövetséggel. A Videoton például – amelynek ügyvezetője az MLSZ főtitkári posztjáról Kisteleki által elküldött Berzi Sándor – tavaly nem engedte el két játékosát az utánpótlás-válogatott edzőtáborába, Orbán pedig a válogatott vb-selejtezőbeli elvérzése után odaszólt a szövetségi kapitánynak, ezen keresztül a Koemant favorizáló Kistelekinek, hogy „nincs jó kezekben a válogatott”. Futballberkekben felmerült, hogy Kisteleki nemcsak a várható eltávolítását megelőzendő távozott ilyen hirtelen, hanem azért is, hogy még ő maga jelölhesse ki utódját a következő négy vagy öt évre. Ez azonban az előző Orbán-kormány állami milliárdokban megnyilvánuló focibarát politikájának ismételt eljövetelében reménykedő – és a következő MLSZ-elnököt megválasztó – futballvezetőket ismerve naivitásnak tűnhet.
KELEMEN ZOLTÁN
