Vita a sportköltségvetésről

Megnyúlt az arca Varga Mihálynak, a párt gazdasági programját koordináló Fidesz-alelnöknek, amikor a Magyar Olimpiai Bizottsághoz (MOB) látogató Orbán Viktor kormányra kerülése esetére további egymilliárd forintot ígért az olimpiai felkészülésre a több szervezetet is képviselő sportvezetőknek – emlékezett vissza az ellenzék vezérének múlt heti vizitjére az egyik résztvevő. De az expénzügyminiszter sem tiltakozott, Orbán pedig az egyeztetést követő sajtótájékoztatón is kijelentette: a sportot stratégiai ágazatként kell kezelni, az egymilliárd forint „nem lehet kérdéses a következő kormány számára”.

HVG

Néhány hete még úgy volt, hogy a Schmitt Pál – korábbi Fidesz-alelnök, jelenleg a párt európai parlamenti képviselője – által vezetett MOB az olimpiai felkészülés támogatására a költségvetésből neki szánt pénzt egyszerűen visszautalja, mondván: ossza el a kormány. Eredetileg csupán 881 millió forint szerepelt ugyanis a büdzsé tervezetének e rovatában, amit Baráth Etele szocialista képviselő, kajak-kenu szövetségi elnök javaslatára emelt meg az Országgyűlés 300 millió forinttal. Az Orbán-vizit után pedig Varga Zoltán sportért is felelős önkormányzati miniszter jelentette be, hogy a tavalyi tartalékból a kormány további 200 millió forintot juttat a sportnak. Ennek felhasználása azonban még nem ismert a MOB előtt. A szervezet tavaly decemberben 1,3 milliárd forint többlettámogatást igényelt, ezt egyelőre egymilliárdra engedte le, a sportszövetségek azonban továbbra is fenntartják tiltakozásukat. „A 2009-es költségvetésben az olimpiai felkészülésre az előző négy év átlagánál 48 százalékkal kisebb összeg szerepelt, és hiába tiltakoztunk, az idei büdzsé tervezésekor ezt tekintették alapnak” – magyarázta a HVG-nek Molnár Zoltán, a MOB főtitkára. Ez a csökkenés úgy lett ilyen drasztikus, hogy a pekingi részvétel külön költségeit, valamint a nem sokkal az olimpia előtt megítélt extra juttatást nem is vették figyelembe a támogatások számbavételekor. Pedig amikor a tavalyi költségvetést tervezték, még nem volt válság – szúrt oda egyet Molnár a büdzsé előkészítőinek.

Kicsit jobb a helyzet annál, amivel a MOB kalkulál, ha az olimpiai pénzekhez a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézetnél lévő 100 millió forintot is hozzászámítjuk. Ebből azoknak a 23 évesnél fiatalabb sportolóknak a felkészülését támogatják, akik esélyesek a londoni olimpiai kvalifikációra. Száz sportoló edzőtáborozásához és egyéb, a fejlődésüket elősegítő programokhoz járul hozzá az intézet, legalábbis szeptemberig, mert a számítások szerint addigra elfogy a keret – mondta a HVG-nek Szabó Tamás igazgató.

A tavalyi csapás után érkezett az újabb: a magyarországi Forma–1-es futam idei támogatása az emelkedő jogdíj és a forint árfolyamának gyengülése miatt várhatóan 939 millió forinttal több lesz, mint az elmúlt évben. A Forma–1 nem a sport, hanem a turizmus számára hoz hasznot, ezért az államnak nem is a sportbüdzséből kellene támogatnia – érveltek a lobbisták. A felvetéstől a Sárközy Tamás által vezetett Nemzeti Sporttanács sem idegenkedett, tavaly novemberben azt javasolta, hogy a Forma–1 jogdíjának növekedését ne a sportra terheljék, az egymilliárdot pedig adják oda az olimpiai felkészülésre. A kormány azonban nem változtatott, és ezzel tiltakozási hullámot indított el: a sportnapilap egymilliárd forint átcsoportosítását követelő felhívásához már 36 sportági szövetség, illetve sportszervezet csatlakozott.

Az egyre duzzadó mozgalom egyúttal alkalmat adott a különböző sportágak közötti összezördülésre is. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) egy múlt heti hír szerint csatlakozott ugyan a tiltakozáshoz, ám ezt másnap a honlapján vissza is vonta, politikai színezetű kezdeményezésnek minősítve az akciót. Emiatt viszont a csatlakozók egy része dorongolta le a futballvezérkart, amelynek a „tévedésért” felelőssé tett marketingigazgatója távozott az MLSZ-től. A blama feltehetően azzal magyarázható, hogy Kisteleki István MLSZ-elnök nemrég bejelentett lemondása után (HVG, 2009. január 9.) zavar támadt a gépezetben. A többi sportszövetségtől való elhatárolódás pedig azzal függhet össze, hogy a képviselők egy módosító indítvánnyal 200 millió forintos támogatást szavaztak meg az újonnan megalakult Magyar Gyermeklabdarúgó-szövetségnek, amely eredetileg nem kapott volna állami apanázst. Az MLSZ politikai megmozdulásra utaló érvelését ugyanakkor erősítette, hogy a MOB-béli Orbán-látogatásra a Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke, a nem mellesleg MSZP-miniszterelnökjelölt Mesterházy Attila nem kapott meghívót.

A szövetségek tiltakozása mindazonáltal nem szimpla sírás-rívás. Feladataikat ugyanis a sporttörvény írja elő, a pénzhiány miatt mégis többük nem tudja működtetni a válogatott kereteket, nem képes versenyeztetni a sportolókat, holott több sportágban már az idén elkezdődnek az olimpiai kvalifikációs versenyek. A 75 sportági szövetség összesen 495 millió forint támogatást kaphat az idén, döntő többségüknél ez a bevételek legjelentősebb része. „A 38 nem olimpiai sportág számára ez az egyetlen állami forrás, a szakmai feladatokat ebből nem tudják megoldani. A szponzori bevételek pedig néhány sportág kivételével inkább csökkennek, ráadásul a létesítmények is elavultak” – summázta a HVG-nek Gémesi György, a Nemzeti Sportszövetség elnöke. Számítások szerint a normális működéshez 1,4 milliárd forint hiányzik.

A sportvezetők az Orbán-vizit után biztosra vehetik, hogy amennyiben a Fidesz alakít kormányt, a beígért egymilliárd forintot – a pártelnök szavai szerint – „a lehető legrövidebb időn belül” elő is teremti. Ennél súlyosabb kérdés azonban, hogy hosszabb távon mi történik a sportfinanszírozással. Az erre vonatkozó ígéret alapján különösképp indokolt a pénzügyminiszter-jelöltnek is tekinthető Varga Mihály savanyú pillantása. Orbán szerint nemzeti ügynek kell tekinteni, hogy Magyarország az olimpiai játékok éremranglistáján az első tíz között maradjon, ennek előfeltételeként a sport támogatását a költségvetés 0,2 százalékáról az 1 százalékára kell növelni. Ennek elérése Orbán szerint azon múlik, hogy a sportágak vezetői milyen fejlesztési tervekkel állnak elő. Az idei költségvetésben a sporttámogatás mindössze 16,3 milliárd forint, az 1 százalék pedig a bevételekhez viszonyítva 126,6 milliárd, a kiadásokhoz mérve 135,3 milliárd forint lenne. A különbség meghaladja azt az összeget, amellyel a Bajnai-kormány a válság miatt az idén az önkormányzati szektor támogatását megnyirbálta – és ami miatt, más tényezőket is számba véve, a Fidesz holdudvarához tartozó közgazdák azt vetik a kormány szemére, hogy alultervezte az idei költségvetés hiányát. Márpedig minden plusztámogatás, amit a sportra szánnak, növeli a hiányt – hacsak máshonnan el nem vonják.

KELEMEN ZOLTÁN