Hol és hogyan képzik a jövő magyar sztárfocistáit?
A holland legenda, Johan Cruyff rakta le az első modern fociakadémia alapjait Barcelonában, ahol ennek ma már látjuk az eredményeit. De mi a helyzet Magyarországon? A hvg.hu felkereste a két legpatinásabb hazai labdarúgó-akadémiát, ahol majdnem kétszáz tehetséges focistapalántával foglalkoznak.
Tíz éve jelent meg Magyarországon az a modell, amely a nyugati futballkultúrában már bevált: a szervezett utánpótlás-nevelés akadémiai keretek között.
Ilyenből ma már több is van: legnagyobbak a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (Felcsút), a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia (MTK) és a Magyar Futball Akadémia (Budapest Honvéd), de működik egy iskola Győrben, Szombathelyen, Debrecenben és Kecskeméten is. Utánanéztünk, hogyan működik a két legpatinásabb magyar labdarúgó akadémia.
Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, Felcsút
A felcsúti focisulit Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök alapította hosszú évekkel ezelőtt százezer forinttal, és azóta az ország legnagyobb labdarúgó akadémiájává nőtte ki magát. Puskás Ferenc nevét 2007-ben vette fel az intézmény, és az egész létesítmény (kilenc futballpálya, képességfejlesztő pályák és egy zárt terem a Mezey György-féle speciális teszteknek) ma már a helyi gyerekcsapatoktól kezdve az akadémiai növendékeken át a Videoton felnőtt keretéig mintegy négyszáz embert szolgál ki.
„Százharminc gyerek tanul és edz nálunk 12-20 éves korig – mondta a hvg.hu-nak Szöllősi György, az intézmény kommunikációs igazgatója. – A tanulás mellett napi 2-3 fociedzést tartunk korosztályonként, tehát igyekszünk úgy alakítani, hogy a felkelés és a lefekvés között mindenki legalább négy órát foglalkozzon a labdával.”
A házirend nagyon szigorú, és nemcsak azért, mert a kollégiumban élő diákok ideje reggel hattól este tízig be van osztva. A dohányzás, az alkohol- vagy kábítószer fogyasztás, a lopás azonnali kizárást von maga után. Az ilyen eset azonban ritka, átlagban évente egyszer, ha előfordult hasonló. A gyerekek elkötelezettsége mellett ez a kialakult rendszernek és az aktív felügyeletnek köszönhető. Nagyjából hetven felnőtt dolgozik a gyerekekkel, ebből 15-20-an edzők, akik a szakmai háttér megteremtéséért felelnek.
Az orvosi háttér tudományos részét Mohácsi Jánossal és Lejkó Dezsővel, az akadémia vezető orvosaival együttműködve 2011 januárjától a sportnavigátori programban is részt vállaló, harmincéves kutatói tapasztalattal rendelkező Petrekanits Máté végzi, aki hetente több alkalommal jár Felcsútra. Tesztjei részletesen, és több mint kilencven százalékos hatékonysággal leképezik, hogy az adott gyereknek milyen képességei vannak, és milyen szintre fejleszthetők.
„A célokat reálisan kell belőni – magyarázta Szöllősi. – Mi itt stabil NB I-es játékosokat szeretnénk nevelni, és ehhez minden feltétel adott is. Éppen ezért az utolsó tanévvel nincs vége a képzésnek, hiszen utána még 1-2 évig tudjuk a focistákat menedzselni, segíteni. Erre több csapatunk is van: egy NB III-as együttes Bicskén, egy NB II-es Felcsúton, és az NB I-es Videoton. Ha egy játékos kinövi a magyar bajnokságot, menjen külföldre, de nem ez az elsődleges cél.”
Az iskolának kiterjedt külföldi kapcsolatai vannak, de olyan partnere nincs, aki elővásárlási joggal elvinné a fiatal tehetséges játékosokat. „Rendszeresítettük az edzőmeccsekkel összekötött horvátországi edzőtáborokat minden korosztályos csapatnál, de emellett a környező országokkal is jó kapcsolatokat ápolunk. Rendszeresen utazunk Pozsonyba, Eszékre, Bécsbe vagy Dunaszerdahelyre, akár egynapos edzőmeccsekre is. Egy ideje a román Gheorghe Hagi futballakadémiájával is együttműködünk.”
Ugyanakkor a magyar iskola is szervez patinás tornákat: a Puskás Suzuki Kupa elnevezésű, U17-es rendezvényen rendszeresen olyan csapatok vesznek részt, mint a Real Madrid, a Panathinaikosz és a Budapest Honvéd. Emellett idén Felcsút rendezi a 15 éves korosztály egyik legkomolyabb megméretésének számító Nike Premier Kupa európai döntőjét, amelyen 18 ország csapatai vesznek részt.
Tökéletes recept persze nincs, pozitív példa mindenre akad. A Mainz csatára, Szalai Ádám például nagyon fiatalon, 15 évesen került ki Németországba, és építette fel magát, ugyanakkor Dzsudzsák Balázst, a PSV magyar légiósát Magyarországon képezték egészen a válogatottságig és a külföldi szerződésig. De volt már olyan magyar focista is, aki egészen fiatalon került külföldre, de sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Szöllősi évente 400 millió forint és kétmillió euró közötti összegre teszi a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia költségvetését, amelyet 20-30 támogató közreműködésével a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tart fenn. Az idei évtől a Magyar Labdarúgó Szövetség egymillió euróval száll be az akadémiai képzésbe. A támogatás feltétele, hogy ennek az összegnek 20 százalékát határon túli kapcsolatokra kell fordítani.
Ez a felcsúti intézmény esetében nem okoz gondot, hiszen jelenleg az iskola keretein belül tanulnak Romániából és Szlovákiából érkezett magyar anyanyelvű gyerekek, akik közül van már korosztályos válogatott is az adott országban. "Pont a kapcsolatok szorosabbra fűzése miatt székelyföldi és kárpátaljai alközpont indításán dolgozunk – tette hozzá a sajtófőnök. – A szülőknek semmit nem kell fizetni az ide bekerült gyerekek után, persze felvételt nyerni sem könnyű.”
Mintegy ötven partneregyesület segítségével évente többször végeznek kiválasztó felméréseket, de szinte naponta érkeznek beajánló e-mailek és telefonhívások. Az oktatás több síkon folyik, hiszen a foci mellett a tanulás is főszerepet játszik. Az általános iskolás korú növendékek tanítása eddig is Felcsúton folyt, most már a középiskolásoké is. A bicskei Vajda János Gimnáziumból járnak ide a tanárok, de a különböző igényeknek megfelelően biztosított a szakmunkás- és szakközépiskolai képzés is.
Az első hazai futballakadémiát Várszegi Gábor, az MTK tulajdonosa álmodta meg 2001-ben. Célja az volt, hogy a Magyarországon futballozó tehetséges gyerekek is olyan feltételek között fejlődhessenek, mint nyugati társaik. A rendszerváltás óta sokat beszéltek az utánpótlás fontosságáról, de tenni nem tettek érte. Ugyan minden csapatnak volt erősebb vagy gyengébb utánpótláscsapata, de egyik képzés sem volt olyan koncentrált és minőségi, mint az akadémiai rendszer.
Sándor Károly Labdarúgó Akadémia, Agárd
„Az utóbbi időben egy kicsit túlmisztifikált itthon a futballakadémia kifejezés – mondta a hvg.hu-nak Tamási Zsolt, az agárdi iskola vezetője. – Pedig az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pontosan meghatározza, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy ilyen intézménynek: infrastruktúra (füves és műfüves pályák száma, öltözők, kiszolgáló épületek), szakmai munka (edzők végzettsége, pro licences, A-licences). Mindezt azért, hogy a gyerekek megfelelően tudjanak fejlődni."
Az akadémia célja nemcsak a tehetséges labdarúgók kinevelése, hanem megtalálása is, ami korábban vitákra adott okot. „Sokan azt tartják, hogy nálunk elitképzés folyik – tette hozzá Tamási. – Mivel elsőként foglalkoztunk szervezett tehetségkutatással, számtalanszor ért minket az a vád, hogy elraboljuk a magyar tehetségeket. Ez azonban nem igaz. A tehetségkutatás ma már ugyanúgy része a sportágnak, mint a tehetséggondozás.”
Tamási szerint a legfőbb tévhit az, hogy túl fiatalon kerülnek el a játékosok. „Az MTK soha nem adta el idő előtt külföldre a játékosait. Akik az akadémiánkról elmentek, azokat mind menedzserek vagy álmenedzserek vitték el, mert jogilag ezt megtehették. E fiatalokat ugyanis nem kötötte profi szerződés, amit évek óta pont emiatt már megkötünk velük. Csak azokat engedjük el, akik készen állnak." 2007 nyarán sem a magyar klub erőltette Németh Krisztián, Gulácsi Péter és Simon András liverpooli szerződtetését, akik a tehetségükkel hívták fel magukra a Liverpool FC figyelmét.
Az akadémia együttműködési szerződést kötött anno az angol klubbal, ahová ifikor után vitték el a játékosokat. Tavaly azonban e téren is áttörés született, az FC Barcelona akadémiájáról jöttek szakemberek a Liverpoolhoz. "Három tehetséges gyereket vittek ki tőlünk egy évre kölcsönbe az U18-as csapathoz, de csak azokat engedtük ki, akiket egyrészt a Liverpool választott ki, másrészt úgy ítéltük meg, hogy angol nyelvtudás tekintetében és emberileg is megállják a helyüket. Közülük Adorján Krisztián már profi szerződést is kapott a Liverpooltól."
"A célunk persze az, hogy a nemzetközi piacra is tudjunk termelni." Ennek keretein belül félévente jönnek külföldi szakemberek Agárdra, és évente egyszer a magyar edzői gárda utazik Liverpoolba szakmai tanulmányútra. Hasonló célból jártak már Belgiumban, Németországban vagy Hollandiában, és néha egy-egy fiatal magyar játékos is Angliában tölthet hosszabb-rövidebb időt.
Az akadémia ugyanis nemcsak a képzést, az oktatást és a versenyeztetést tekinti feladatának, hanem a játékosok felépítését, ún. életpálya-modellek nyújtását is. A képzés ezért itt sem ér véget az akadémia elvégzésével. A fiatal játékosok 18 éves korban kikerülnek, de utána még 2-3-év is eltelik, mire beleérnek a felnőtt mezőnybe. Az MTK koncepciója az, hogy az akadémia befejező éve a felnőtt NB I-es és NB II-es csapat.
„A magyar bajnokság színvonal és infrastruktúra tekintetében jelenleg a középmezőny alján van Európában. Mindenki szeretne külföldre igazolni, a szülők pedig gyakran sajnos türelmetlenek, de a fiatalokat motiválja az NB I, amit egy lépcsőfoknak tekintenek. A célkitűzéseik között persze szerepel egy külföldi szerződés is, de reális célokat fogalmaznak meg."
Jelenleg 46, összesen két csapatnyi, 15 és 18 év közötti gyerek él és focizik Agárdon, akikkel négy edző, egy főállású nevelőtanár, egy masszőr, rehabilitációs edző és kapusedző foglalkozik. A létesítmény a Sándor Károly Ifjúsági- és Sportalapítvány támogatásával évi 130-140 millió forintból működik, ebben azonban minden benne van: a gyerekek elhelyezése, a teljes ellátásuk, az edzésfelszerelés és a személyzet fizetése. A szülőknek egy fillért sem kell fizetnie, a családnak csak a gyerek tehetségét kell adnia.
Állandó kérdés persze, hogy érdemes-e a magyar futball utánpótlásába ennyi pénzt fektetni, egyáltalán: van-e ennyi tehetség itthon? Ráadásul a bentlakásos kollégiumi modell sem jellemző Európában, ahol az iskolához való viszony is szigorúbb. Angliában például családoknál helyezik el a tehetséges gyerekeket, Spanyolországban pedig az iskolák bírnak óriási tekintéllyel a futballakadémiákkal szemben.
Nem úgy, mint nálunk, ahol gyakran elég egy kikérőt írni a tanároknak, ha meccs van. Ez a laza rendszer elgondolkodtató annak a tükrében, hogy a futballakadémiákon végzetteknek hány százaléka lesz profi focista, mert egészen biztosan akad olyan, akinek az élet más területén kell majd megállnia a helyét.
Tamási Zsolt szerint nem csodaszerről van szó, ezért ne is várjunk tőle ilyesmit. "Egyszerűen biztosítjuk a korábban hiányzó feltételeket. Ezzel még nem fogjuk utolérni Európát és a fejlett futballkultúrákat, de komoly lépést teszünk abba az irányba, hogy az utánpótlásunkat egy szintre hozzuk velük."
SÁNDOR KÁROLY LABDARÚGÓ AKADÉMIA, AGÁRD |
A GYEREKEK HETI PROGRAMJA
HÉTFŐ: délelőtt közös busz szállítja vissza a gyerekeket otthonról, majd ebéd előtt egy, délután pedig három tanítási óra van. Az utolsó 15:30-kor végződik, amit egy edzés követ. Este tanulószoba és szabad program. KEDD: két edzés van, egy délelőtt és egy délután, közte iskolai tanítás. Este tanulószoba és szabad program. SZERDA: délelőtt edzés, délután szabad program (pihenés vagy szervezett program). CSÜTÖTÖK: ugyanaz, mint kedden. PÉNTEK: délelőtt tanítás, délután edzés. SZOMBAT: bajnoki mérkőzés, majd mindenki hazautazhat. VASÁRNAP: pihenőnap családi körben. |
Vincze Szabolcs
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
