A Bilbao nem viccel. Barcelonában kezdhetik nagyon komolyan venni a hét végi bajnokit, mert a baszk csapat a Manchester United után a Schalke ellen is bizonyította, hogy nincs az a stadion a világon, ahol megijedne.

A meccsen minden volt, amiért szeretjük a focit: fordulat, gólok, látvány. A Schalke az ezredik virágkorát élő Raúl góljaival hátrányból fordított a második félidőben - német csapat ilyenkor nem szokott már elbukni.

Azonban a Bilbao ezt a sorozatot szinte transzban játssza: három gólt rámolt be a hajrában Bielsa csapata. Llorente lassan alighanem tényleg fogadhatja valamelyik európai sztárklub ügynökeit, bár most épp a Bilbao is sztárcsapat.

A tavalyi BL elődöntőjének két résztvevője, a Manchester és a Schalke ellen eddig kilenc gólt lőttek, három meccsen. Ezt hívják bombaformának.

És ha már a hajrá szóba került: nem csak a többi három meccs egyaránt 2-1-es végeredménye mutatja, micsoda akarással harcolnak a kisebbik kupában a sikerért a csapatok, hanem az is, hogy mindenhol az utolsó percekben született olyan gól, ami akár a továbbjutást is eldöntheti.

Az Atletico Madrid a Hannover ellen hamar előnybe került, de a német kiscsapat még az első félidőben egyenlített. Sokat érhet Diouf gólja, noha a 89. percben a madridiak kicsikarták az előnyt a visszavágóra - egy hatalmas Salvio-góllal.

Az ukrán Harkiv ellenben két gólos hátrányban lőtte be a talán kettőt érő gólt a portugál Sporting otthonában - a 91. percben. A sárga-kékek legutóbb Pireuszban jutottak tovább a véghajrában lőtt gólokkal - valamit tudnak.

A negyedik negyeddöntőn a holland Alkmaar nyert a Valencia ellen, a változatosság kedvéért itt a 79. percben született a győztes gól.

A Bilbaót leszámítva, úgy tűnik, senki nem mehet bizotsra, de mindenki reménykedhet. (És azért még a Schalkét se írjuk le.) Ha a Bajnokok Ligája három lefutottnak tűnő elődöntőjére gondolunk, ez a leosztás egészen parádésnak mondható.

Már azok számára, akik az izgalmakat és nem csak a nagy neveket keresik egy kupaharcban.