Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Generációknak ő volt „a” sakkozó, akkor, amikor még nem volt internet és nem látta másodpercek alatt az egész világ egyik-másik jól sikerült partit. Neve egybeforrt a magyar sporttal, de ő volt az egyik első olyan ikon is, akinek a szenvedélyéről is mindenki tudott. Portisch Lajos, a Nemzet Sportolója ma 75 éves.
Tizenkét évesen már sakkozott, 1951-ben, vagyis mindössze 14 esztendősen már magyar sakkmester, 1958-ban nemzetközi mester, 1961-ben pedig nemzetközi nagymester lett. A 20. század legjobb magyar sakkozójának választották, vita nélkül. Portisch Lajosnak évtizedeken át mindenhez köze volt, ami a magyar sakkban történt, fantasztikus kortársai voltak, mégis vele azonosította mindenki a sportágat, ahogy mondani szokás, a Portisch nevet azok is ismerték, akik sakktáblát se láttak életükben.
Pedig nem is sakkozó akart lenni. „Én tulajdonképpen zenésznek készültem, hiszen évekig hegedültem, aztán később, amikor újra találkoztam a zenével, akkor elkezdtem énekelni. Már gyerekkoromban is folyton énekeltem, csak nem úgy, ahogyan később, amikor már komolyan foglalkoztam az énekléssel." – nyilatkozta a tiszteletére rendezett fogadáson.
A magyar nagymester két éve a fidelio.hu-nak beszélt részletesebben zenei szenvedélyéről, tálentumáról. Tizenkét éves koráig úgy volt, hogy zenész lesz, ekkor, „karácsonyi ajándékként” berobbant az életébe a sakk. Onnantól csak képletesen hegedülte el a többiek nótáját. Azt mondta, a késői kezdésnek is szerepe van abban, hogy mai napig aktívan versenyez.
Valóban, ha napjaink 10-14 évesen nagymesteri pontokért játszó csodagyerekeire gondolunk, Portisch története szinte ellenkező előjellel szenzáció. Pláne, hogy a világbajnoki cím kivételével mindent elért így is, amit sakkozó elérhet.
„Amikor hazafelé tartottunk a jereváni sakkolimpiáról és majd szétesett a gépünk, azt mondtam a kollégáknak, látjátok, ha énekes lettem volna, most az én különgépemmel repülnénk. De persze az is lehet, hogy a zalaegerszegi kórus tagja lennék. Akkor kezdtem el énekelni tanulni, amikor beláttam, hogy világbajnok már nem lehetek.” – idézte fel az interjúban.
Akkor már nem volt oka megbánni a váltást, amikor – a hetvenes-nyolcvanas években – a világ tíz legjobb sakkozója közé tartozott. Operaénekesként talán nem jutott volna el eddig, bár hősbaritonként kétoktávos áriát is el tud énekelni.
Azt mondja, olyan nyelveken énekel, amelyeket beszél is: németül, olaszul, oroszul, magyarul. Angolul csak beszél, nem énekel. És tökéletesen beszéli a sakk nyelvezetét, bár a modern változatokkal vannak fenntartásai.
"Nem nagyon szeretem a komputereket, meg ezt az egész komputervilágot, de azt el kell ismerni, hogy segít a sakk népszerűsítésében. Gyakorlatilag minden versenyt, azonnal élőben lehet látni az interneten keresztül. Ami pedig a gépeket illeti: már ma is legyőzik az embert. A gép nem alszik, nem fárad, nem álmos és hatalmas adatbázisa van..."
Dörmög olykor, ha a sorban előtte álló bankkártyával fizet, ismerte el egy korábbi interjúban, és a modern kor sakktitánjai közül se mindenkitől van elájulva.
„Nekem egyértelműen Bobby Fischer a világ és minden idők legnagyobb játékosa. Egyrészt, mert baráti kapcsolatban voltunk, noha vele nem lehetett könnyen baráti kapcsolatba kerülni. Versenyeztünk is együtt. Elég annyit mondani, hogy egyedül képes volt a szovjet hegemóniát megtörni. És ez nagyon nagy dolog volt."
Ez vitathatatlan. Pláne, ha olyan valaki mondja, akinek szintén sikerült. 1978-ban a magyar sakk máig legnagyobb sikerét érte el a Portisch Lajos vezette férfi válogatott, amely Buenos Airesben megnyerte az olimpiát. Ahogy Bobby Fischer Szpaszkijtól a világbajnoki címet, úgy hódította el Magyarország az olimpiai dicsőséget a legyőzhetetlennek hitt szovjetektől.
Abban az évben labdarúgó-vb is volt Argentinában, jóval szerényebb magyar eredménnyel. A zöld gyep helyett a River Plate stadionjának sajtóközpontjában jött a magyar diadalmenet. Portisch első táblásként mindegyik fordulóban szerepelt, a legeredményesebb magyarként végzett. Mellesleg pedig igazi kapitányként kijárt mindent a csapatnak, beleértve a megfelelő ételeket és szállodai ellátást is. (Csapattársai: Ribli Zoltán, Sax Gyula, Adorján András, Csom István, Vadász László.)
Olimpián ezüst és bronz is jutott neki, fájdalma, hogy kilencszeres világbajnokjelöltként, az Élő-ranglistán 1980-ban és 1984-ben is harmadikként sem nyerhette meg az egyéni címet.
De mint tudjuk, ekkor visszatért életébe a zene, amely a mai napig meghatározza világát. Egy 75 évesen is friss sportember, akinek a zene és a játék a mindene – alighanem boldog ember a 20. század egyik legjobb magyar sakkozója.
Világklasszis feketén-fehéren |
Portisch Lajos kilencszeres magyar bajnok, kilencszeres világbajnokjelölt (kétszer a legjobb négy közé jutott), a magyar olimpiai csapat motorja volt.
Húsz alkalommal szerepelt magyar színekben sakkolimpián, 1978-ban a Buenos Airesben olimpiai aranyérmet nyert csapat elsőtáblása volt.
Olimpiai ezüstérmes 1970-ben, 1972-ben, 1980-ban, bronzérmes 1956-ban és 1966-ban. 1970-ben, 1977-ben és 1980-ban Eb-ezüstérmes.
Az Élő-ranglistán kétszer is volt harmadik: 1980-ban Karpov és Korcsnoj, 1984-ben pedig Kaszparov és Karpov mögött.
Ma is aktívan versenyez, az Aquaprofit-Nagykanizsa sakkozója. |
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.