„Idegenben mindig más. A legjobb példa a Rosztov volt, kínkeserves meccset játszottunk velük kint, aztán itthon nagyon megvertük őket.”  Szucsánszki Zita, a Fradi irányítója már meglehetősen lazán beszél  a kupa-tapasztalatokról, volt ideje megszokni mindent.

A Fradi tavaly megnyerte a KEK-et, amiért itthon az Év csapatának választották őket. Idén lehet, hogy a címvédés nem lesz elég ehhez, ha közben a Győr megnyeri a BL-t – de egyelőre mindkét zöld-fehér csapatnak hátra van az elődöntő visszavágója.

„A Győrrel kapcsolatban szerintem már fóbiánk van, itt meg senkitől nincs" – világít rá Szucsánszki, miért megy ennyire a nemzetközi porondon a Fradinak. Nagynevű, Bajnokok Ligáját megjárt csapatokat ütnek ki két éve, a hazai meccseken rendre lemosva az ellenfelet.

„A Zvenyigorod feladta, lehetett érezni, hogy megtörnek – idézi fel a Rosztov után az újabb orosz ellenfelet az idei sorozatból a válogatott irányító –, de a Volgográd nem fog megtörni. A három orosz közül egyértelműen ez a legerősebb, a bajnoki táblázatuk is igazolja.”

Pedig az első meccsen, Dabason volt olyan pillanat, amikor a Volgográd is a padlón volt. Tizennégy góllal is vezetett a Fradi – nem is az a kérdés, miért nem maradt meg a különbség a végére, hanem az, hogy alakulhatott ki egyáltalán.

„Úgy éreztem, mintha lenéznének minket egy kicsit. Aztán nem tudtak mit kezdeni azzal a tempóval, amit diktáltunk. Azért jöttek fel a végére, mert elfáradtunk védekezésben. De most már megnéztük videón külön a védekezésünket és a lerohanásokat, külön a támadójátékot, nem voltak akkora hibák, amiket ne lehetne egy nap alatt kijavítani. Úgyhogy optimista vagyok.”

Szucsánszki Zita azt mondja, annyira jó a Fradiban játszani, hogy ő nem is akar máshol kézilabdázni pályafutása során. Főleg, ha végre a BL-ben is összejönne valami: „Most már megértünk rá, hogy ott induljunk, persze szerencse is kell a selejtező sorsolásánál.  Jövőre nagyon oda akarjuk tenni magunkat!”

Addig pedig  akár meg lehet nyerni ismét a KEK-et, persze ehhez oda kell figyelni a 34-26-os előnnyel induló visszavágón. A csapatot nem kell félteni, eddig csak Fortuna tudott kifogni rajtuk, a sorsolásoknál. Sosem azt kapták, akit szerettek volna, de minek is, ha a nem kívánt ellenfelet is megverik?

„A  Lipcse-Viborg elődöntőből a dánokat várom a döntőbe. Már a négy között a Lipcsét szerettük volna a három lehetséges ellenfélből, persze nem őket kaptuk, most meg pláne őket szeretnénk, de úgyis a dánok jönnek. Már ha bejutunk” – mondja Szucsánszki.

Nem szabad előrébb tekinteni a kelleténél, ezért csak mellékesen jegyezzük meg: egy Viborg-Fradi döntő se lenne katasztrófa – tavaly is találkoztak és a magyar csapat ment tovább. Egészen a kupagyőzelemig. Nagyon szeretnének ismételni: ehhez kell először legalább hetet megőrizni a nyolc gólból Volgográdban.