A britek nála is régebb óta áhították ezt a sikert, egészen pontosan Fred Perry 1936-os US Open győzelme óta. 287 nagy torna telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság valamely teniszezője magasba emeljen egy Grand Slam trófeát. Tim Henman és Greg Rusedski a '90-es évek végén és a 2000-es esztendők elején mindent elkövetett azért, hogy megtörjék az átkot, de döntőnél messzebbre nem jutottak.

Nagy küzdelem volt - kattintson képeinkért!

AP / Julio Cortez

A 90-es évek végének brit adogatógépe, Rusedski nem jutott szóhoz Murray produkciója után, le volt nyűgözve, és egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet: "Ez valami hihetetlen volt. Ha egy kicsit visszatekintünk, láthatjuk, hogy Fred Perry is szeptember 10-én nyert a döntőben és Murray győzelme is ugyanazon a napon született." Persze a meglepő egybeesés nem valósulhatott volna meg, ha az eső miatt nem tolják el egy nappal Djokovic elődöntőbeli mérkőzését. Ezért is olyan, mintha minden a brit játékos kezére játszott volna idén.

Az úton, melynek eddigi legfontosabb állomása ez a győzelem, 2004-ben indult el Andy Murray. Akkor nyerte meg a juniorok között az amerikai nyílt teniszbajnokságot. Hazájában ekkor könyvelték el, hogy ő lehet az, aki leveheti az átkot a brit teniszről és véget vethet a több, mint 70 esztendős vesszőfutásnak.

Szerencsétlenségére abban az időszakban került a teniszvilág legjobbjai közé, amikor olyan nevekkel kellett megküzdenie Grand Slam-tornákon, mint Roger Federer, Rafael Nadal, Novak Djokovic, vagy éppen Andy Roddick. A vele szembeni elvárások pedig elég magasak voltak, hiszen az angolok hét évtizede éhezték a sikert. És ez átragadt Murrayre is.

Nehezen hitte el, hogy sikerült - kattintson képeinkért!

AP / Kathy Willens

Federer, Djokovic és Nadal együttesen 29 GS-tornát nyert meg 2005-től. A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy ez idő alatt 30 nagy tornát rendeztek. A "hármak" dominanciája erőteljesen szembetűnő volt az elmúlt évtizedben, amivel nehezen tudott megküzdeni a skót játékos, aki folyamatosan ott volt a tűz közelében, hiszen kétszer is döntőig jutott az Ausztrál Openen.

Azt a tenisszel foglalkozó szakemberek is elismerték, hogy Murray tehetsége alapján egy szinten van a három korszakos legendával. Mindössze egyetlen dolog hiányzott ennek igazolásához: egy trófea.

Komoly problémája volt évről-évre, hogy a gyengébb ellenfelekkel kíméletlenül el tudott bánni, de amint egy vele azonos szinten lévő játékossal találkozott, pszichikailag képtelen volt felnőni a feladathoz. Mostanra viszont sikerült annyi rutint szereznie, hogy képes legyen irányítani az érzelmeit, bár az elégedetlenségét továbbra sem tudja igazán leplezni.

Az idei esztendő edzőváltással kezdődött számára. Miles Maclagan után a cseh születésű teniszlegenda, Ivan Lendl vette át a játékos irányítását, aki maga is tudta, hogy milyen érzés négy vesztes Grand Slam döntővel kezdeni egy karriert, hiszen ő maga is átélte. A váltás jót tett a skót teniszezőnek, aki az év második felére szárnyakat kapott.

2012-ben Murray bejutott élete első wimbledoni döntőjébe. Balszerencséjére a tenisztörténelem egyik legjobb füves pályás játékosával kellett szembenéznie, Roger Federerrel. Az első szett ugyan az egész ország által támogatott brit játékosé volt, de attól kezdve a svájci legenda uralta a játékot és meg is nyerte hetedik wimbledoni bajnoki címét.

A vereség után nem sok ideje maradt keseregni, ugyanis kezdődött az olimpia, ugyanott, Londonban. Az ötkarikás eseményen is döntőbe jutott, ismét Federerrel csaphatott össze, de ez a döntő más volt. Murraynek kiimádkozta az ország az olimpiai aranyat. Élete addigi legnagyobb sikere volt az a diadal.

Jár a csók a kupának - kattintson képeinkért!

AP / Darron Cummings

Szeptember 10-én pedig révbe ért, hiszen egy teniszezőnek a Grand Slam-torna győzelem talán még egy olimpiánál is többet ér. A döntőben az egyik mumussal, Novak Djokoviccsal játszott és nyert. Lekerült minden teher a válláról, nem foglalkozott a Fred Perry-átokkal, a nép által rápakolt nyomással, Novak Djokovic elképesztő pszichikai erejével, végre "csak" teniszezett és nyerni tudott.

Megy tovább a megkezdett úton, amely még sok sikert és buktatót tartogathat. De még mindig csak 25 esztendős. És most, hogy Fred Perry nyomdokaiba lépett, akár az ő eredményeit is megcélozhatja. Már "csak" hét Grand Slam trófeát kell begyűjtenie, hogy utolérje.