"Még a szüleim sem tudták, hogy az életem nagy részében mennyit küzdöttem. Az az időszak olyan volt, mint egy bénító depresszió" - írja könyvében a szörnyű valóságot a még mindig csak 30 esztendős úszó, aki el akarta titkolni élete sötét oldalát a hozzá közel állók elöl.

Thorpe tizenkét esztendővel ezelőtt vált rendkívül népszerűvé - ekkor kapta a becenevét is: Tornádó -, amikor három aranyat és két ezüstöt úszott össze a sydney-i olimpián. Ekkor volt 17 esztendős.

Nem volt mindig boldog

AP

Az olimpiát követően olyan problémái voltak, amelyekkel titokban kellett orvoshoz fordulnia. Inni kezdett, ami nem fért bele egy élsportoló életvitelébe, meg kellett állítani a züllés folyamatát, mielőtt teljesen az alkohol rabjává vált volna.

"Elkezdtem inni, hogy el tudjam űzni a szörnyű gondolatokat a fejemből és azért, hogy jobban érezzem magam. Persze mindezt zárt ajtók mögött tettem, akárcsak a többi depressziós ember, aki ezt a módját választja a démonjai elűzésére, mielőtt rájönne, hogy segítség nélkül ez nem megy." - tette hozzá az ausztrál.

"Ez volt az egyetlen módja annak, hogy tudjak aludni. Nem ittam minden éjszaka, de számtalan alkalommal előfordult, többnyire 2002 és 2004 között, mikor az athéni olimpiára készültem, hogy sikerüljön a címvédés. Ez volt az ami kikészített: állandóan egyedül voltam, és magamban szégyenültem meg" - írja meg kínjait Thorpe.

A könyvben megírta azt is, hogy sikeresen el tudta titkolni mindezt az edzői elöl, és a pszichológusok elöl is, akik szintén segítették a munkáját pályafutása során. Volt olyan negatív időszaka is, amikor eljátszott az öngyilkosság gondolatával: "Már morfondíroztam különböző helyeken, hogy hol lenne a legjobb megölnöm magamat, aztán rájöttem, hogy milyen nevetséges gondolatok ezek."

Majd feltette magának a kérdést: "Hogy megöltem volna magam? Utólag visszagondolva, nem nagyon hinném. Bár voltak olyan napok az életemben, amikbe még ma is beleborzongok."

Azonban a szörnyűségek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, hiszen karrierje nem forgott veszélyben a borzasztó gondolatok miatt. Képes volt ugyanarra a teljesítményre, mintha egészséges lett volna.

"Tudom, hogy a betegségemet nem hozhatnám fel mentségként a rossz eredményekre. Képes voltam a legrosszabb időszakaimban a legjobb időket teljesíteni" - írja az ausztrál.

Az úszó mára már eljutott arra a szintre, hogy tudjon élete legsötétebb időszakáról a rokonaival is beszélgetni.

"Most már rájöttem, hogy itt az ideje nyitottabbnak lennem. Beszélnem kell velük erről. Tudom, hogy édesanyám hogy fog reagálni. Elkezd sírni és kérdőre von, hogy miért nem beszéltem neki erről, majd hozzáteszi, hogy nagyon büszke arra, hogy most már képes vagyok megnyílni előtte. Apám már más történet. Az ő reakciójában nem vagyok biztos. Tudom, hogy időre lesz szüksége, hogy ezt befogadja, meg átgondolja, hogy hogy fér bele az ő vallásos nézeteibe. Remélem, hogy sikerül megértenie, mert a családom nagyon sokat jelent nekem." - vallott őszintén a rokonairól Thorpe.

Ráadásul nem csak a sport kezdte ki a fiatal sportolót, a közvélemény sokat csámcsogott a nemi hovatartozásáról. A könyvben ezt is szerette volna tisztázni, hiszen a sok gyanúsítás sem tett jót az életének: "Csak a tisztán látás kedvéért: Nem vagyok meleg és minden eddigi tapasztalatom ezen a téren nőkkel volt. Hozzájuk vonzódom, imádom a gyerekeket és szeretnék családot valamikor...Már azelőtt azzal vádoltak, hogy meleg vagyok, mielőtt megtudtam volna, hogy ki is vagyok valójában" - olvasható a Yahoo Sport oldalán.