Párizs 1900-ban és 1924-ben rendezett nyári olimpiát, az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra sikertelenül kandidált.
A mostani pályázat infrastrukturális költségvetését hárommilliárd euróra, a további szervezési költségeket pedig 3,2 milliárd euróra becsülik, míg a kandidálásra a tervek szerint 60 millió eurót fordítanak.
A létesítmények 60-80 százaléka már megvan, így a helyszínek döntő többségét nem újonnan kell felépíteni.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke áprilisban találkozott Francois Hollande elnökkel, és az egyeztetés után úgy nyilatkozott: "ha ez a pályázat ugyanebben a szellemben folytatódik, Párizs számára minden adott lesz ahhoz, hogy teljesen magabiztosan szálljon harcba a rendezési jogért".
Itthon kedd délelőtt a Fővárosi Közgyűlés határozatban kimondta, egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal közösen, az Országgyűlés támogatásával nyújtsa be pályázatát a 2024-es eseményre.
Eddig Róma, Boston és Hamburg jelezte kandidálási szándékát. Pályázni idén szeptember 15-ig lehet, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.