Nyugalmat akar vásárolni magának a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 2024-es és a 2028-as nyári játékok együttes odaítélésével. De a korrupció gyanúja újra megjelent: a brazilok vehettek szavazatot Rio de Janeiro érdekében.
Ha Los Angeles most ünneplő önkormányzati és sportvezetőit kérdezik, akkor a kaliforniai város már a harmadik válság idején sietett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) segítségére, amikor a 2024-es nyári játékok megrendezésének jogát átengedte Párizsnak, s vállalta a négy évvel későbbi házigazda szerepét. A NOB a múlt héten Limában tartott ülésén megkönnyebbülten szentesítette a júliusban született alkut, amivel a következő három alkalommal biztos kezekben van a nyári olimpia, kezdve a 2020-as rendező Tokióval. A NOB legutóbb 1921-ben nevezett meg két házigazdát, mert a francia Pierre de Coubertin báró az első világháború után gyorsan garantálni akarta a folytatást. Így Párizsnak és Amszterdamnak egyszerre szavazták meg a lehetőséget.
Los Angeles első alkalommal 1932-ben, a nagy gazdasági világválság csúcspontján látta vendégül a világ sportolóit. Míg két elődje állami támogatásban részesült, Los Angelesnek ilyen nem jutott. A takarékosság jegyében a férfi sportolóknak először építettek olimpiai falut – a kevés számú nőnek maradtak a drágább szállodai szobák –, ami aztán hagyománnyá vált. Megjelentek a szponzorok, a helyi Helms pékség például kenyérrel látta el az olimpikonokat.
1984-ben is válsághelyzetben volt házigazda Los Angeles. Az 1972-es müncheni túsztragédia és az 1976-os montreali pénzügyi katasztrófa visszariasztotta a jelentkezőket. Amikor pedig 1978-ban a Reza Pahlavi sah bukásához vezető tüntetések miatt Teherán is visszalépett, a kaliforniai metropolisz egyedül maradt a porondon. Az 1980-as moszkvai játékok USA vezérelte bojkottja után a szocialista tömb ellencsapásával – amiből Románia kimaradt – sújtott 1984-es olimpia megmutatta, hogy lehet az eseményt nyereségesen is csinálni. Amihez a később a NOB által is lemásolt szponzori hálózat mellett az is kellett, hogy az olimpiai mozgalom kényszerhelyzetbe került vezetői pénzügyi engedményeket tegyenek.
Kényszerhelyzet most is volt. A legutóbbi két olimpia megrendezésére négy-négy város pályázott, majd mondott nemet. Látva, hogy a téli játékokat presztízsberuházásként kezelő Szocsi 51 milliárd dollárt – az ötkarikás játékok történetében rekordösszeget – tapsolt el, Krakkó, Lviv, Stockholm, majd Oslo is visszalépett. A norvégokat külön feldühítette a NOB-tagok extravagáns igényeiről kiszivárgott dokumentum. Így a kazahsztáni Almati és Peking maradt, bár a jobb híján házigazdává emelt kínai fővárosnál nemcsak a téli sportok hagyománya hiányzik, hanem telente a hó is.
A 2024-es nyári játékokért folytatott versenyből Hamburg, Róma, majd Budapest is kiszállt (HVG, 2017. március 9.), míg az amerikai olimpiai bizottság első hivatalos jelöltje Boston volt, és csak annak 2015-ös visszalépése után vált pályázóvá Los Angeles. A visszakozó városok nem tudták meggyőzni a lakosságukat, hogy a rendezés nem jár súlyos pénzügyi teherrel, ami nem véletlen: az utóbbi tíz ötkarikás házigazda közül hatan veszteséggel zárták az eseményt – és a többieknél is inkább csak papíron volt profit –, az összesített deficitjük legalább 18 milliárd dollár.
Arról, hogy Thomas Bach, a NOB német elnöke a limai döntés után ne dőlhessen hátra, gondoskodott a korrupció újra feltűnt árnya. Az olimpiai mozgalomban tisztítótüzet váltott ki a két évtizeddel ezelőtti botrány: az amerikai Salt Lake City pályázatát kezelők NOB-tagokat vesztegettek meg azért, hogy a város elnyerje a 2002-es téli játékok rendezési jogát. A testületből kéttucatnyian távoztak önként vagy kényszerből, és a pályázó városokba tett látogatások megszüntetésével azt lehetett remélni, hogy elejét vették a manipulációknak. E hónap elején viszont a rendőrség házkutatást tartott Carlos Nuzmannak, a brazil olimpiai bizottság 75 éves elnökének – a NOB volt tagjának – otthonában, ahonnan dokumentumokkal, számítógépekkel távoztak, és 150 ezer dollárnak megfelelő készpénzt foglaltak le.
A gyanú szerint Nuzman közvetítésével került kétmillió dollár NOB-tagokhoz azért, hogy a 2016-os nyári olimpiáról 2009-ben Koppenhágában tartott szavazáson Rio de Janeirót támogassák. A brazil nagyváros Chicagót, Tokiót és Madridot maga mögé utasítva, a „döntőben” nagy fölénnyel nyerte el a jogot, hogy az első dél-amerikai házigazda legyen. A botrányban két vizsgálat szálai értek össze. Franciaországban azt kutatták, hogy Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 1999–2015 közötti szenegáli elnöke és fia, Papa Massata Diack számláján milyen feketepénz landolt. Az idősebb Diackot 2015 novemberében vették őrizetbe Franciaországban, egyebek mellett azzal a váddal, hogy összesen egymillió euróért legalább hat orosz atlétának segített elsikálni a doppingügyét. A fiát is korrupcióval, pénzmosással és csalással vádolják, körözi az Interpol, de az ifjabb Diack nem hagyja el Szenegált, amely nem adja ki.
A másik szál a brazil politikai és gazdasági elit korrupcióját felderítő Operacao Lava Jato, azaz az Autómosó hadművelet, amelynek során súlyos börtönéveket osztogatnak. Az idén júniusban 14 évet kapott Sérgio Cabral, Rio de Janeiro tartomány kormányzója, aki 2007–2014 közötti hivatali ideje alatt százmillió dollár közpénzből csinált magánvagyont. Az összeg jó részét – a brazil építőipari cégekkel együttműködve – a riói olimpia kasszájából csenték el, amihez előbb el kellett nyerni a rendezés jogát. Ezért az ügyészség szerint Nuzman tanácsára és Cabral kérésére a befolyása miatt Brazíliában csak „Arthur királyként” emlegetett dúsgazdag üzletember, Arthur Soares a 2009-es szavazás előtt összesen kétmillió dollárt utalt az ifjabb Diack offshore cégének a Brit Virgin-szigeteken, illetve Moszkvában vezetett számlájára.
Ez volt hivatott garantálni annak a tucatnyi afrikai NOB-tagnak a szavazatát, akikre a két Diacknak meghatározó befolyása volt. A nyomozás adatai szerint az ifjabb Diack 299 300 dollárt továbbküldött Frankie Fredericks egykori négyszeres ezüstérmes namíbiai vágtázónak, aki Koppenhágában harmadmagával a szavazás tisztaságát ellenőrizte. Ahogy a lánc minden tagja, Fredericks is tagadja a bűnösségét. Mint mondja, a pénzt az atlétika afrikai népszerűsítéséért végzett korábbi munkája fejében kapta.
NAGY GÁBOR
Mik a legnagyobb tévhitek az anyagcserével kapcsolatban? Milyen tünetek jelezhetik a hormonháztartás problémáit? Hogyan védekezhetünk a káros környezeti hatások ellen, és miért hasznos a glükózmonitor? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Meglehetősen szabad kezet kapna rendkívüli helyzetekben a miniszter.
Az MTA visszavenné kutatóintézeteit.
A HVG által megkérdezett infektológus szerint nem kell rettegni.
Ami valójában egy kármentesítésre szoruló ipartelep.
Több mint egy évig tartott a tárgyalás, az ítélet nem jogerős.
