szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 20 eddigi világbajnokság bővelkedett színes történetekben, botrányokban, bírói bakikban, sikerekben és kudarcokban. Szorgos statisztikusok rögzítették az adatokat, akár a leggyorsabb gólról, akár a legtöbb kiállításról.

Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
Friss cikkek a témában

1930-ban Uruguayban csak a világbajnokság ötletgazdája, a francia FIFA-elnök, Jules Rimet közbenjárására vettek részt európai csapatok, akik a nagy gazdasági világválság miatt drágállották a részvételt. Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia válogatottja hosszú hajóút után érkezett a dél-amerikai országba. A vébétörténelem első gólját a francia Lucient Laurent szerezte a Mexikó elleni, 4:1-es gall győzelemmel zárult nyitómérkőzésen. Az előző két olimpián is győztes Uruguay végső diadalát odahaza milliós fieszta és nemzeti ünnepnap fogadta, a döntőben vesztes Argentínában viszont törtek-zúztak a csalódott szurkolók.

Az Uruguay nemzeti labdarúgó-válogatottja egy 1929-es Uruguay-i csoportképen. Uruguay volt az első olyan ország, amely 1930-ban fogadta az első futball-világbajnokságot
©

1934-ben Olaszországban már selejtező után játszott a 16 csapat, ám Argentína szándékosan gyönge válogatottat küldött, az ellen tiltakozva, hogy Benito Mussolini kezdeményezésére több, olasz származású argentin sztárt is honosítottak a házigazdák. A végül győztes rendezők válogatottját a játékvezetők több alkalommal is látványosan segítették, a helyenként brutálisan játszó azzurik közül viszont így is kiemelkedett a torna legnagyobb sztárja, Giuseppe Meazza, akinek ma a milánói stadion viseli a nevét.

1938-ban Franciaországban a tornára a selejtezőkből eljutott, ám a néhány hónappal korábbi Anschluss miatt visszalépett Ausztria több focistája német színekben játszott, míg az olaszok fasiszta karlendítéssel tisztelegtek mérkőzéseik előtt. Az egyetlen dél-amerikai résztvevő, Brazília és Csehszlovákia brutális összecsapásán három játékost kiállítottak, öten megsérültek, közülük ketten végtagtörést szenvedtek. A házigazda és a címvédő először vehetett részt selejtező nélkül a vébén.

Magyar kapus Szabó Antal megpróbálja védeni világbajnokság döntőjében Giovanni Ferrari lövését.
©

1950-ben Brazíliában a második világháború után nehézkesen indult a vébé, a selejtezőkből továbbjutottak közül többen visszaléptek, India például azért, mert a FIFA nem engedte, hogy mezítláb játszhassanak. Az egyetlen torna, ahol nem volt igazi finálé: az első helyről körbejátszásos csoport döntött, az utolsó mérkőzésen a házigazdáknak a riói Maracana-stadionban máig rekordnak számító - a hivatalos adatok szerint 174 ezer, nem hivatalos becslés alapján 200 ezer - néző előtt a döntetlen is elég lett volna, ám a felajzott ország döbbenetére kikaptak az ősi rivális Uruguaytól, akiknek a rendezők elfelejtették átadni a kupát is. A vébék történetében csak 1950-ben és 1958-ban fordult elő, hogy a rendező bejutott ugyan a döntőbe, de azt elveszítette. Ez volt az első alkalom, hogy a világbajnokság sorozatán részt vettek a brit csapatok - az angolok, a walesiek, az északírek és a skótok -, amelyek korábban az amatőr és a profi megkülönböztetés összemosása miatt bojkottálták a tornát. Az angolok ugyanakkor szégyenszemre 1:0-ra kikaptak az USA csapatától, és amikor a - londoni szempontból - 0:1-es eredmény megérkezett távírón a Fleet Streetre, a lapok tévedésnek vélték, és kijavították az általuk helyesnek tartott 10:1-re.

Toni Turek német kapus a magyar csatár, Kocsis Sándor kapuralövését próbálja hárítani.
©

1954-ben Svájcban 26 mérkőzésen 140 gól esett, ez mérkőzésenként 5,38 gólos, azóta is megdönthetetlen átlag. A korábban az európai rendezésű tornákra sértődés miatt el nem utazó Uruguay egészen addig nem kapott ki vébémérkőzésen, amíg össze nem akadt az elődöntőben a magyar aranycsapattal. A nemzetközi sportsajtó és a FIFA viszont máig a vébék történetének egyik legnagyobb meglepetéseként tartja számon, hogy a döntőben a korábban világverő Magyarország kikapott a második világháború utáni újjászületésüket ily módon is ünneplő nyugatnémetektől, és úgy értékelik, hogy az 1970-es évek holland válogatottja mellett az aranycsapat a másik kiemelkedően erős gárda, amelynek nem sikerült megnyernie a világbajnokságot.

1958-ban Svédországban fordult elő első alkalommal, hogy egy mérkőzés gól nélküli döntetlennel végződött: a Manchester United nem sokkal korábbi repülőgép-katasztrófája miatt meggyöngült Anglia és a későbbi győztes Brazília nem tudott egymás kapujába találni. A franciák adták a gólkirályt (Just Fontaine), a legjobb játékost (Raymond Kopa), és ők rúgták a legtöbb gólt, ám az elődöntőben nem bírtak a fiatal Pelét a csatársorukban tudó brazilokkal.

1962-ben Chilében a világ akkori legjobb kapusának tartott szovjet Lev Jasin a Kolumbia elleni meccset kilenc perc alatt három szarvashibával „hozta döntetlenre”; 1994 óta a torna legjobb kapusa Jasinról elnevezett trófeát kap. A mérkőzéseken rengeteg volt a szabálytalanság - kirívóan brutális találkozó volt az olasz-chilei, amely után a FIFA rendkívüli tanácskozáson intette nyugalomra a csapatokat -, ennek vált áldozatává Pelé, így a brazilok nélküle nyerték második aranyukat.

1966-ban Angliában első alkalommal nem bizottság, hanem Alf Ramsey szövetségi kapitány állíthatta össze a hazai válogatottat, amely a döntőben hosszabbítás után - Geoff Hurst máig vitatott góljával előnyt szerezve - győzte le a szívós nyugatnémeteket. A selejtezőktől mind a 16 jelentkező afrikai ország visszalépett, tiltakozásul amiatt, hogy nem kaptak automatikus helyet a tornán, hanem Ázsia vagy Óceánia legjobbjával kellett volna pótselejtezőt vívniuk, négy évvel később azonban már eleget tettek követelésüknek. A meglepetéscsapat Észak-Korea volt, amely megverte az olaszokat - akik a „kertek alatt” osontak haza, ám a genovai repülőtéren így is rothadt paradicsommal dobálták meg őket a csalódott szurkolók -, és a portugálok ellen is 3:0-ra vezettek, ám az ibériaiak Eusebio négy góljának segítségével 5:3-ra fordítottak.

Az észak-koreai nemzeti labdarúgó-játékosok ünnepelik az 1966 július 19-én Middlesbroughban megrendezett győzelmüket (1-0) a világbajnokság első fordulójának végén. Doo Ik Pak szerezte meg a nyertes célt.
©

1970-ben Mexikóban a tévéközvetítések igénye miatt a mérkőzések jó részét délben, rekkenő hőségben kezdték. A tornán egyetlen játékost sem állítottak ki, amire előtte és azóta is csak 1950-ben volt példa.

1974-ben az NSZK-ban mutatkozott be az Ajax Amsterdam, illetve a holland válogatott képviselte totális futball, amelyben a mezőnyjátékosok laza posztmegkötéssel focizták végig a mérkőzést. A döntőben a hollandok az első percben a Johann Cruyff buktatásáért megítélt büntetővel szereztek vezetést, ám a nyugatnémetek - akik addig labdába sem értek - végül egy másik tizenegyessel és a lesipuskás Gerd Müller góljával fordítottak. Előtte viszont csapatértekezleten lettek úrrá azon a válságon, amit az okozott, hogy a csoportküzdelmek során kikaptak az NDK-tól, amely eredményt a csapatkapitány Franz Beckenbauer még a televízióban is megpróbált megmagyarázni a meghökkent közvéleménynek. A Szovjetunió visszalépett a selejtezők során, tiltakozásként, hogy azzal a Chilével kellett volna játszania, ahol egy évvel korábban katonai puccsal megdöntötték a szocialista Salvador Allende elnök hatalmát.

1978-ban Argentínában született a vébék történetének ezredik gólja, a holland Rob Rensenbrink szerezte büntetőből Skócia ellen. A FIFA következetlensége miatt a brazilok, illetve az argentinok továbbjutásról döntő mérkőzését különböző időpontban rendezték, és a később kezdő házigazdák már tudták, hogy legalább négyet kell rúgniuk Perunak, amit még kettővel meg is fejeltek, a döntőben pedig hosszabbításban verték a küszöbön ismét - ezúttal már Cruyff nélkül - elbotló hollandokat.

Döntő Argentína - Hollandia 3-1, az argentin kapus Fillol blokkolja Rob Rensenbrink lövését.
©

1982-ben Spanyolországban - ahol az addigi 16 helyett 24 válogatott vett részt - az olaszok majdnem kiestek a csoportkörben, aztán Paolo Rossi feltámadásának köszönhetően nemcsak a brazilokat verték meg, de a végső győzelmet is megszerezték az NSZK ellen. A nyugatnémeteket nem kísérte szimpátia, mert Ausztria ellen pontosan olyan eredményt hozó mérkőzést játszottak, hogy azzal mindketten továbbjussanak, Algéria pedig kiessen, a Franciaország elleni elődöntőben pedig kapusuk, Harald Schumacher még sárga lapot sem kapott - sőt, a bíró kirúgást ítélt -, amikor letarolta a kitörő Patrick Battistont, akinek három foga bánta az ütközést.

1986-ban Mexikóban fordult elő először, hogy ugyanaz az ország másodszor is vébét rendezhessen; a házigazdák a jogot megkapó, de arról lemondó Kolumbia helyett ugrottak be. A negyeddöntő mérkőzései közül háromnál is a rendes játékidő döntetlenjét követő tizenegyesrúgások határoztak, a negyediken viszont Diego Maradona előbb kézzel, majd látványos cselsorozat végén szerzett gólt Anglia ellen, az argentinok pedig meg sem álltak az első helyig.

Az argentin középpályás Diego Maradona az 1986-ban a világbajnokság negyeddöntőjében.
©

1990-ben Olaszországban egy unalmasnak minősített torna végén, kiábrándítónak tartott döntőn az NSZK egy vitatható tizenegyessel győzött Argentína ellen, utóbbi az első válogatott volt, amely nem szerzett gólt a fináléban. A meglepetéscsapat Kamerun volt, a „szelídíthetetlen oroszlánok” a nyitómeccsen rögtön legyőzték a címvédő argentinokat.

1994-ben az USA-ban először végződött gól nélküli döntetlennel a finálé - vezette a magyar Puhl Sándor -, amelyet büntetőkkel a brazilok nyertek, miután a korábban az olaszokat többször is szinte egymaga továbbjuttató Roberto Baggio kihagyta a sorsdöntő tizenegyest. Maradonát doppingbotrány miatt kizárták, az USA ellen öngólt vétő kolumbiai Andrés Escobart pedig nem sokkal hazatérése után agyonlőtte egy elvakult szurkoló.

1998-ban Franciaországban már 32 csapat vett részt a tornán, amelyet a házigazdák úgy nyertek meg, hogy a döntő megkezdése előtt a brazil csapatot lelkileg szétzilálta legnagyobb sztárja, Ronaldo máig megmagyarázatlan rosszulléte. Paraguay ellen megszületett a vébék történetének első - és a szabályok újbóli módosítása miatt egyben utolsó - aranygólja: a Franciaország-Paraguay-mérkőzés azonnal véget ért, amikor a hosszabbításban, a 113. percben a gallok hátvédje, Laurent Blanc betalált a dél-amerikaiak kapujába.

2002-ben Dél-Korea és Japán közösen rendezte az első Ázsiában tartott vébét; a házigazdákat több vitatható bírói ítélet is segítette mérkőzéseiken. A dél-koreaiak végül a bronzéremért játszhattak, de azt a torna meglepetésének számító Törökország szerezte meg. A trófeát Brazília nyerte, amely nemcsak ötödik diadalát aratta, de abban is egyedüli, hogy minden kontinensen az élen tudott végezni. A címvédő franciák már a csoportkörben, rúgott gól nélkül búcsúztak.

2006-ban a házigazda Németország valósággal fürdött az esemény sikerében, amiben fontos szerepet játszottak az itt először létrehozott szurkolói zónák, amelyekben kivetítőkön lehetett követni a mérkőzéseket. A gólkirály a német Miroslav Klose lett, ám a döntőt Olaszország és Franciaország vívta. Az itáliaiak negyedik sikerét hozó, hosszabbítás után tizenegyesrúgásokkal végződő finálé a francia Zinedine Zidane pályafutásának utolsó mérkőzése volt, ami nem jó értelemben vált felejthetetlenné. A legendás középpályást kiállították, amikor lefejelte az őt állítólag megsértő Marco Materazzit. Zidane így is megkapta a vébé legjobb játékosának járó aranylabdát, a kapus aranykesztyűjét pedig az olasz Gianluigi Buffon hozta el.

A francia középpályás Zinedine Zidane melkason fejelte Marco Materazzi olasz védőt 2006-os labdarúgó-világbajnokság Olaszország és Franciaország közötti berlini döntőjén.
©

2010-ben fordult elő első alkalommal, hogy a házigazda nem jutott el az egyenes kiesési szakaszba, Dél-Afrika a csoportjában csak a harmadik helyen végzett, noha Carlos Alberto Parreira személyében brazil szövetségi kapitány készítette fel őket. A döntőben Hollandiának 1974 és 1978 után harmadszor is vereség jutott, ám a narancsmezesek az előbbi két alkalom látványos futballjával szemben ezúttal pragmatikus, szabálytalanságokkal sűrűn tarkított stílusban játszottak. Az Európa-bajnok Spanyolország az első aranyérmét szerezte, a mostani világbajnokságon búcsúzó Andrés Iniesta góljával. A spanyolok az utolsó négy meccsüket egyaránt 1-0 arányban nyerték meg, és a védelmet irányító Iker Casillas méltán lett a torna legjobb kapusa.

Argentína Lionel Messi a 2014. július 13-án Rio de Janeiróban megrendezett Maracana Stadionban a FIFA-világbajnokság döntőjének lefújása után.
©

2014-ben Brazília újra azzal a szándékkal rendezett világbajnokságot, hogy hazai pályán örvendeztesse meg szurkolóit az aranyéremmel. Ám ahogy 1950-ben, úgy ezúttal is keserű csalódás lett a vége, mert a brazil válogatottat az elődöntőben 7-1 arányban lemosta a pályáról Németország, amely története legsúlyosabb vereségét mérte a selecaóra. A sokkolt Brazília a bronzmeccsen is kikapott Hollandiától, és 1940 óta első alkalommal veszítette el két egymást követő hazai mérkőzését. Az aranyérmet Mario Götze hosszabbításban szerzett góljával Németország nyerte, és a vesztes Argentína legnagyobb sztárjának, Lionel Messinek továbbra sincs világbajnoki trófeája, míg Diego Maradonának van.

A trófeák

A vébégyőzteseknek járó első trófeát Abel Lafleur francia szobrász készítette, 35 centiméter magas és mintegy 3,8 kilogramm súlyú volt, a féldrágakő talapzaton álló szobor ezüsttestét arany borította. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) legendás francia elnökéről elnevezett Jules Rimet-kupát a második világháború idején a testület olasz alelnöke, Ottorino Barassi az ágya alatt, egy cipősdobozban rejtegette. A trófeát 1966-ban Londonban a vébé előtt ellopták, de egy Pickles (Savanyúság) névre hallgató kutya megtalálta, gazdája a kupa becsült értékének dupláját, 6 ezer angol fontot kapott jutalomként. Az akkor érvényes szabályok szerint a Rimet-kupát a harmadszor győztes Brazília 1970-ben végleg megkapta, ám 1983-ban Rio de Janeiróból ellopták, és soha nem került elő, a brazil szövetség egy hű másolatot készíttetett.

Az 1974-es vébére elkészült új trófea - amelyet már nem lehet végleg hazavinni, csak a következő tornáig őrizni, aztán a győztes egy másolattal kénytelen beérni - a FIFA-világkupa nevet viseli, és egy pályázat nyerteseként az olasz Silvio Gazzaniga tervezte. Tömör, 18 karátos aranyból készült, 36 centiméter magas, 6175 grammot nyom, a talapzata malachit.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Erről tudjon, mielőtt kivetetné a gyerek manduláját

Erről tudjon, mielőtt kivetetné a gyerek manduláját

Csődközelben a cége? Ha ezekre figyel, még változhat a helyzet!

Csődközelben a cége? Ha ezekre figyel, még változhat a helyzet!

SZFE-vezetőség: „Akik engedély nélkül tartózkodnak az SZFE-n, vállalniuk kell annak minden következményét”

SZFE-vezetőség: „Akik engedély nélkül tartózkodnak az SZFE-n, vállalniuk kell annak minden következményét”