Focinyár 2018
Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják.
1950 – amerikai diadal
A labdarúgás szülőhazájának tartott Anglia a FIFA-val a labdarúgók profi státusáról folytatott vitája miatt bojkottálta az első három tornát, és 1950-ben vett először részt a világbajnokságon. A végső győzelemre is esélyesnek tartott, Stanley Matthews fémjelezte angol válogatott a csoportjában toronymagas favoritnak számított a hobbifocisták alkotta Egyesült Államokkal szemben.

Az amerikai válogatott kapujában álló, civilben halottaskocsi-sofőrként dolgozó Frank Borghi azonban mindent védett, s az egyetlen gólt a haiti születésű, New York-i egyetemi tanulmányait éttermi mosogatásból finanszírozó Joe Gaetjens szerezte. A vereség sokkot okozott Angliában, ám az később városi legendának bizonyult, hogy az angol szempontból 0-1-es eredményt a lapok elütésnek vélték, és 10-1-re írták volna át.
1954 – magyar katasztrófa
A csoportban 8-3-as vereséget szenvedő NSZK a döntőben 3-2-re győzött a világverő magyar Aranycsapat ellen, amely a tornán szórta a gólokat, s Brazíliát és Uruguayt is fölényesen intézte el. Puskás és Czibor találatával a magyar csapat már a nyolcadik percben 2-0-ra vezetett, s talán maguk a játékosok is elhitték, hogy négyévi veretlenség után már övék a diadal egy olyan válogatott ellen, amely csak négy évvel korábban alakult újra.

A „berni csoda” Magyarország számára történelmi katasztrófa volt, a második világháború utáni NSZK-nak viszont a nemzetek közösségébe való visszatérést jelző eufória.
1966 – észak-koreai hősök
Anglia a FIFA közbenjárására engedte be az országba az általa diplomáciailag el nem ismert Észak-Korea válogatottját, amely az utolsó csoportkörben 1-0-ra legyőzte Olaszországot. A sérülés miatt tíz emberrel játszó – akkor még nem volt lehetőség cserére – olaszok kiestek, és a megszégyenülten hazaérkező játékosokat a csalódott szurkolók paradicsommal dobálták meg a repülőtéren.

A csoportból továbbjutó észak-koreaiak 3-0-ra vezettek Portugália ellen is, akik a mérkőzést Eusébio négy góljával megfordították. A kiesés ellenére Phenjanban hősként fogadták a focistákat.
1974 – nyugatnémet kínok
A FIFA történetének leginkább átpolitizált mérkőzésén a világbajnokságra először és utoljára kijutott NDK a csoport utolsó meccsén az NSZK-val találkozott. A viadalt sokan a Nyugat és a Kelet presztízsösszecsapásának tekintették, ezért okozott meghökkenést, hogy az Európa-bajnoki cím védője, a friss BEK-győztes Bayern Münchenre épített, sokkal esélyesebb NSZK fölött Jürgen Sparwasser góljával diadalmaskodott az NDK – amely a következő körből már nem jutott tovább.

Franz Beckenbauer nyugatnémet csapatkapitány a tévében magyarázkodott a kínos vereség miatt, majd az átszervezett válogatottal elnyerte a trófeát: a döntőben a totális futballt játszó, Johan Cruyff vezette Hollandiát győzték le.
1990 – kameruni oroszlánok
A világbajnokság nyitómérkőzésén a címvédő, Diego Maradonával felálló Argentínát 1-0-ra legyőzte Kamerun. A szovjet szövetségi kapitány irányította, Szelídíthetetlen Oroszlánok becenévre hallgató afrikai csapat annak ellenére nyert, hogy a gól előtt hat perccel kiállították a találatot jegyző Francois Omam-Biyik fivérét.

A lefújás előtt kilencfősre fogyatkozott a kameruni válogatott, amely az első helyen jutott tovább a csoportból. Kamerun a negyeddöntőben Angliától kikapott, a csoportból csak legjobb harmadikként továbbcsusszant Argentína viszont a döntőig menetelt, ahol az NSZK Andreas Brehme büntetőjével legyőzte őket.