Másfél héten belül két világszerte ismert, világbajnokságokon, olimpiákon is érmet nyert sportoló jelentette be, hogy elindul az Enhanced Gamesen, azon a nemzetközi versenyen, amelyen a versenyzőket nem vetik majd alá doppingvizsgálatoknak, a szabályok szerint bármilyen szert használhatnak a teljesítményük fokozására azok közül, amely az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által engedélyezett. Előbb Ben Proud brit úszó kötelezte el magát a kezdeményezés mellett – az erről szóló Instagram-bejegyzését Hosszú Katinka is kedvelte –, szerdán pedig az amerikai sprinter, Fred Kerley közölte, hogy versenybe száll a világ leggyorsabb férfija címért és az azért ígért busás pénzjutalomért.
A két sportoló komoly fogás a „továbbfejlesztett” vagy „teljesítménynövelt” játékokként lefordítható nevű esemény szervezői számára, amelyet a tervek szerint jövő májusban rendeznek majd meg először Las Vegasban. Proud kétszeres világbajnok, de ezüst- és bronzérmei is vannak, a párizsi olimpián pedig második lett 50 méteres mellúszásban. Kerley egyéniben egyszeres vb-győztes, a 100 méteres síkfutást nyerte meg három éve Eugene-ban, a tokiói játékokon második, Párizsban harmadik lett. A 4×100-as váltó tagjaként további két vb-aranyérme és egy ezüstje is van, 400-on pedig – ugyancsak egyéniben – bronzot akasztottak a nyakába Dohában 2019-ben.
Rajtuk kívül az Enhanced Games honlapján öt másik úszó szerepel résztvevőként, az amerikai Megan Romano, a görög Kristian Gkolomeev, az ausztrál James Magnussen, az ukrán Andrij Govorov és a bolgár Joszif Miladinov. Bár köztük is vannak vb- és olimpiai érmesek, a két újonnan bejelentett név mindegyikükénél ismertebb.
James Magnussen
AFP / Pierre-Philippe Marcou
Proud és Kerley a karrierjük olyan új szakaszának vágnak neki, ahonnan nincs visszaút a tiszta versenyzés világába. A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet, a World Aquatics vezetése már korábban közölte, hogy végleg eltiltja azokat, akik részt vesznek az Enhanced Gamesen, de azokat is, akik támogatják vagy népszerűsítik. És nem csak a sportolókat: az edzőket, az egészségügyi stábok tagjait, kormánytisztviselőket, mindenkit. A nemzetközi atlétikai szövetség, a World Athletics egyelőre nem foglalt hivatalosan állást az ügyben – hiszen Kerley előtt egyetlen atléta sem csatlakozott a „doppingos olimpiához” –, annak elnöke, Sebastian Coe azonban úgy nyilatkozott: hosszú eltiltással kell számolniuk azoknak, akik részt vesznek rajta.
Határ nincs, sok pénz van
A két sportoló hasonló okok miatt fordít hátat a „hagyományos” versenyeknek. „Mindig is a világcsúcs elérése volt a pályafutásom fő célja. Most lehetőséget kapok arra, hogy minden energiámat a határaim feszegetésére fordítsam, és a leggyorsabb ember legyek, aki valaha élt” – idézte az Enhanced Games oldala Kerley-t. Néhány nappal korábban Proud úgy fogalmazott: „Mindig arra törekedtem, hogy a leggyorsabb ember legyek a bolygón. A teljesítményre akarok összpontosítani a lehető legmagasabb szinten, és új módokon állítom magam kihívások elé. Az Enhanced Games erre ad számomra esélyt – hogy próbára tegyem az emberi képesség határait korunk eszközeivel és lehetőségeivel”.
És bár erre a sajtóközleményekben nem tértek ki a szervezők, a csatlakozó sportolók számára a nagy összegű pénzdíjak is rendkívül vonzók. A nevezéseket atlétikában, úszásban és súlyemelésben várják. A résztvevők fellépti díjat kapnak, az egyes számok összdíjazása 500 ezer dollár lesz. A győztesek 250 ezer dollárhoz jutnak majd, a világcsúcsdöntésért pedig a legtöbbeknek még egyszer ugyanennyi jár. Két esemény kivétel ezalól, a 100 méteres síkfutás és az 50 méteres gyorsúszás. Aki az ott érvényes rekordot adja át a múltnak, egymillió dollárral lesz gazdagabb. A pénzt ehhez magánbefektetők dobják össze, amelyek között ott van például a részben Donald Trump Jr. által irányított 1789 Capital.
Kerley-nek ehhez Usain Bolt 2009-ben futott 9,58 másodperces idejéből kellene faragnia, amitől 12 századra van. Proudnak egy szintén 16 éve elért csúcsot kellene megjavítania, Cesar Cielo cápadresszben elért 20,91-ét. Ebben a számban van egy Európa-bajnoki aranya, a legjobb ideje pedig 21,11.
Benjamin Proud az aranyéremért versenyez a férfi 50 méteres gyorsúszás döntőjében a 2022-es budapesti úszó-világbajnokságon
AFP / François-Xavier Marit
Az Enhanced Gamesen megkereshető összegekhez képest a nemzetközi szövetségek csak aprópénzt adnak a sikeres versenyzőknek. A World Athletics a jelenleg is zajló tokiói világbajnokságon 8,5 millió dollárt oszt szét az indulók között. Az egyéni számok győzteseit 70 ezer dollárral jutalmazzák, a csapatversenyek aranyérmesei 80 ezer dolláron osztozhatnak. A legjobb nyolcba jutók mindegyike részesül a díjazásból.
A World Athletics tavaly az első olyan nemzetközi sportági szövetség lett, amely már az olimpikonoknak is pénzdíjat ajánlott, összesen 2,4 millió dollárt. A World Aquatics egyelőre nem követte a példáját, de a saját szervezésű versenyein tavaly összesen 7,1 millió dollárt juttatott az úszóknak.
Amikor Proudot a bejelentése után a BBC a pénzről kérdezte, így fogalmazott: „Harmincéves vagyok, több éve foglalkoztat a visszavonulás kérdése. Az igazság az, hogy mi, az olimpiai programban részt vevő sportolók nem keresünk eleget ahhoz, hogy abból nyugdíjba mehessünk, így mindig keresek valamit, ami miatt még egy kicsit tovább kitarthatok.” Azt is hozzátette: tizenhárom éven át minden vb-n győznie kellett volna ahhoz, hogy annyi pénzt keressen, amennyit az Enhanced Gamesen egyetlen siker érhet.
Ehhez azért a brit úszószövetségnek is volt néhány szava, Proud ugyanis egyike azoknak a versenyzőknek, akik a következő, Los Angeles-i olimpián is éremesélyesnek tartottak, ezért anyagilag is támogatták. Amellett, hogy „a lehető legmélyebben” elítéltek mindent, ami a doppingos olimpiához kötődik, jelezték: felülvizsgálják, hogy az úszó a jövőben hozzájuthat-e közpénzből származó támogatáshoz. Kedden pedig bejelentették, hogy megvonnak tőle minden juttatást és szolgáltatást. Proud erre úgy reagált: érti a kritikát, de a „hagyományos sport” és a „teljesítménynövelt sport” két teljesen különböző dolog, egyébként pedig nem készül visszatérni az előbbihez.
Nem csoda, hogy egyre többen azt is kétségbe vonják, hogy a párizsi ezüstjét tisztán versenyezve szerezte-e.
Börtönben
Kerley idén nem a jó eredményeivel került be a hírekbe. A sprinter nagyjából egy hónappal azután jelentette be az indulását az Enhanced Gamesen, hogy a World Athletics doppingellenes szervezete, az Athletics Integrity Unit a holléti nyilvántartásban elkövetett hibák miatt felfüggesztette a versenyzési jogát. Ügyvédei szerint a 30 éves sprintertől több alkalommal nem tudtak mintát venni az ellenőrök, ő azonban állítja, hogy ez nem miatta alakult így; szerinte nem tették meg a körülményekhez képest észszerű lépéseket annak érdekében, hogy a kijelölt helyen megtalálják.
Fred Kerley az atlétikai világbajnokságon Magyarországon 2023-ban
AFP / Jewel Samad
Májusban amiatt került szembe a törvénnyel, mert megütötte a volt barátnőjét, januárban pedig taserrel lőtték meg, majd letartóztatták Miamiban, miután rendőrökkel került összetűzésbe.
Az őt kérdező Sports Illustratednek most azt mondta, a családtagjaival is megvitatta, hogy csatlakozzon-e az eseményhez, akik áldásukat adták a döntésére. „Olyan, mintha börtönben lettem volna eddig: még azt is korlátozták, hogy milyen vény nélkül kapható szereket vehetek be. Emiatt most már nem kell aggódnom” – magyarázta. Arról is beszélt, hogy „ami húsz éve értékes volt, ma már nem az. Hacsak nem kezdik el rendesen fizetni a sportolókat, azok a saját érdekeiket fogják majd előtérbe helyezni. A sport nem tud túlélni idejétmúlt kifizetési modellekkel”.
Kerley döntése ugyanakkor egyelőre csak viszi a pénzt: miután kiderült, hogy „doppingolimpikon” lesz, a menedzsmentje, a Usain Boltot és Mo Faraht is képviselő Pace Sports kiszállt mögüle.
A per
Nemcsak az érintett országos és nemzetközi sportszövetségek, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Doppingellenes Világszervezet (WADA) is felszólalt az Enhanced Games ellen. Mindannyian azt emelték ki, hogy az esemény alapgondolata szemben áll mindennel, ami a sportban érték, s hogy az esetleges résztvevők súlyos veszélybe sodorják az egészségüket.
Ám ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, a szervezőknek nem fáj a kritika, sőt a tudományellenesség mellett korruptnak és igazságtalannak nevezték például a NOB-ot. Az esemény ötletgazdája, az ausztrál Aron D’Souza és társai kész ideológiát építettek fel a játékok köré, amelyben a teljesítménynövelő szereket használó sportolók az elnyomottak, akiknek a küzdelme polgári jogi küzdelem, hasonlóan az LMBTQ-szervezetek által vagy a rasszizmus ellen folytatott harchoz, amellyel az ügyük egyébként is összefügg. Hiszen a doppingellenesség fajgyűlölő és gyarmatosító hagyaték. Az etnikai és szexuális identitás szerinti megkülönböztetést relativizáló párhuzamot odáig feszegeti az Enhanced Games, hogy a honlapján karikatúraszerű iránymutatást ad a teljesítménynövelő szereket használók számára nem sértő, befogadó nyelvezetről, és tippeket ad a doppinghasználóknak a „coming outhoz”. A honlapon emellett büszkén listázzák azokat a világrekordokat, amelyeket doppingvétség miatt később visszavontak.
https://hvg.hu/kkv/20240323_enhanced-games-olimpia-dopping
A szervezők augusztus végén pert is indítottak a World Aquatics, az amerikai úszószövetség és a WADA ellen, amelyben 800 millió dollár kártérítést követelnek tőlük. Szerintük ezek „illegális kampányt” folytatnak ellenük azzal a céllal, hogy eltántorítsák a csatlakozástól a potenciális versenyzőiket. Például úgy, hogy eltiltással fenyegetik őket.
S hogy tényleg lezajlik-e május 21–24. között az első „doppingos olimpia”? Mérget azért nem vennénk rá. Mert bár D'Souza korábban úgy nyilatkozott, hogy több mint kilencszáz sportoló érdeklődött náluk a részvétel feltételeiről, a szervező csapatnak aktívan kell keresnie az elcsábítható sportolókat. A hatszoros világbajnok ausztrál úszó, Kyle Chalmers jogi képviselője Kerley bejelentésének másnapján erősítette meg, hogy az ügyfele „életet megváltoztató” összegű pénzösszeget utasított el, méghozzá rögtön az első megkeresés alkalmával. A The Guardian ugyanakkor úgy értesült, hogy az Enhanced Games Proudon kívül több más brit sportolót is megpróbált a köreibe édesgetni.
Ha meg is tartják, kérdéses, hogy lehet-e belőle a terveknek megfelelően évente megrendezett sportesemény. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a „rendszeren kívüli” versenyek, versenysorozatok nem életképesek. Az úszóviadalok megreformálása céljával létrehozott International Swimming League csak három szezont bírt ki, a tavasszal nagy csinnadrattával beharangozott, Michael Johnson nevével fémjelzett Grand Slam Track pedig – jelentős adósságokat felhalmozva – csúnyán elbukott.
Nyitóképünkön: Fred Kerley 400 méteres futásban versenyez 2019-ben. Fotó: AFP / NurPhoto / Ulrik Pedersen
