Pálúr Krisztina


A magyar divat nagyasszonya, aki túlélte a történelem viharait, majd tragikus fordulattal vetett véget a pályafutásának

Hogyan építette fel saját divatbirodalmát Rotschild Klára, akinek a szalonjában Kádár Jánosné, Tito felesége és ünnepelt művészek is megfordultak? Miként lett rendszereken át az elit kedvenc divattervezője, és mi magyarázza kivételezett helyzetét, miközben még párttag sem volt? Halálának 50. évfordulója alkalmából idézzük fel Rotschild Klára életét és munkásságát.



Fáradtság, hajhullás, agyköd – már a vérszegénység előtt jelezhet a szervezet

A ferritin jóval többet árulhat el annál, hogy van-e elég vas a szervezetünkben. Alacsony szintje már a vérszegénység kialakulása előtt jelezheti a vasraktárak kimerülését, a magas érték mögött pedig gyulladás, májbetegség vagy akár túlzott vasfelhalmozódás is állhat. Megnéztük, mit jelent valójában ez a laborérték, mikor érdemes komolyan venni, és miért nem jó ötlet pusztán egyetlen számból következtetéseket levonni.




Évtizedekig azt hitték róla, hogy szétszórt, túlérzékeny vagy nehéz ember – aztán jött a diagnózis

Egy felnőttkori ADHD- vagy autizmusdiagnózis sokaknak megkönnyebbülés: végre nevet kap az, ami addig lustaságnak, szétszórtságnak, túlérzékenységnek vagy furcsaságnak tűnt. De a felismerés nem csak az érintett életét rendezi át. A szülőkben bűntudat ébredhet, a partnernek újra kell tanulnia, mire van szüksége a másiknak, a testvérek pedig akár évek múlva szembesülhetnek azzal, hogy az ő nehézségeik is háttérben maradtak. Szakértőkkel beszéltünk arról, hogyan változhat meg egy család működése a diagnózis után.


Van, akinek kevés, másnak sok a napi két liter víz – de honnan tudhatjuk, mennyi az elég?

Sokszor úgy beszélünk a folyadékfogyasztásról, mintha csak döntés kérdése lenne: tegyünk magunk mellé egy kulacsot, töltsünk le egy appot, és igyunk többet. A valóságban azonban még egy ilyen alapvető szükségletnél is beleszólnak a szokásaink, a stressz, a családi minták, a munkahelyi környezet, sőt az is, hogy a víz sokak számára egyszerűen nem elég vonzó inger. Szabó Adrienn dietetikussal néztük meg, mennyi folyadékra lehet szükségünk, mi számít bele, és mit lehet tenni, ha a jól ismert trükkök nem működnek.


A tökéletes társ keresése közben elveszíthetjük azt, aki tényleg hozzánk illene

A mesék, a romantikus filmek és a társkereső appok világa mind azt sugallhatja, hogy valahol vár ránk a tökéletes ember, aki mellett végre teljesnek érezhetjük magunkat. Csakhogy a „nagy ő” keresése közben könnyen nem a másikat látjuk, hanem a saját vágyainkat, hiányainkat és családi mintáinkat vetítjük rá. Balogh Klára család-pszichoterapeutával arról beszélgettünk, miért olyan erős bennünk a tökéletes társ mítosza, és hogyan lehet eljutni az ideál hajszolásától a valódi kapcsolódásig.





Ezért nem törvényszerű a fogvesztés – életmóddal igenis kivédhető a genetika

„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?


Az álom az „éjszakai terápia” – miért vagyunk időzített bombák, ha csak egyszer is rosszul alszunk?

„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.


Nem attól lesz zöld egy háztartás, hogy tíz kulacs sorakozik a konyhaszekrényben

Azt, hogy hogyan lehet fenntarthatóbban vezetni egy háztartást, menedzselni a mindennapokat, vagy éppen az ünnepeket, a nyaralást, azt tanulni kell. Vagyis elakadni nem szégyen, másokat földbe döngölni viszont igen. És lehet, hogy a válságok közepette egy ilyen váltás az utolsó, ami valakinek eszébe jut, a közösségben mindig erő van. Andacs Noémivel, a Tudatos Vásárlók Egyesületénél futó ÖkoKörök program vezetőjével beszélgettünk.



Amikor a kapcsolat hiánya megbetegít: mit tesz velünk a magány?

Egyre inkább bizonyított, hogy a magány jelentős egészségügyi kockázati tényező, kutatások szerint hatása akár a dohányzáséval is összemérhető. De mit jelent valójában magányosnak lenni, mi zajlik le a szervezetünkben, ha egy alapvető szükségletünk nincs kielégítve? És mit tehetünk egyénként és társadalomként, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat?


Nem az a stressz, ami történik veled, hanem ahogy reagálsz rá

Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?


„Olyan volt, mintha elvesztettem volna önmagam” – élet az ADHD- és autizmus diagnózis után

Van, akinek egyszerű magyarázat, van, akinek az indentitásává válik, mást meg sem érint különösebben, amikor orvos mondja ki róla, hogy az átlagosnak tekintettől eltérően működik az idegrendszere. A szakértők szerint mindenkinek érdemes meghagyni a szabadságát ebben. De miért van mostanában annyi ADHD-val és autizmussal élő ember? Mit jelent a neruodiverzitás? És igaza van-e annak, aki „divatdiagnózisról” vagy „szupererőről” beszél?