Nem attól lesz zöld egy háztartás, hogy tíz kulacs sorakozik a konyhaszekrényben

Ha valaki esetleg még nem hallott volna róla, mi ez a program és hogyan indult?

Az ÖkoKör egy háztartás, illetve életmód zöldítő projekt, amelynek alapját az EcoTeams nevű program adja, ami Hollandiából indult az 1990-es években, és amihez később más országok – köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – is csatlakoztak. 2008 környékén egy kollégám egy nemzetközi konferencián találkozott Marilyn Mehlmann-nal, az EcoTeams programot koordináló Global Action Plan International (GPA-I) főtitkárával. Ekkor az egyesületünknek már volt magazinja és online jelenléte, és a követőinktől egyre több olyan visszajelzés érkezett, hogy sok passzív tudást szereztek de hiányzott valami, ami segít ezt a gyakorlatban is alkalmazni, beépíteni a mindennapokba. Rájöttünk, hogy ez a módszer kiválóan alkalmas arra, hogy az elméletet gyakorlati cselekvéssé alakítsa, és valódi segítséget nyújtson az embereknek. Az ő közreműködésével adaptáltuk a programot magyar nyelvre, amely hivatalosan 2009 óta működik.

Lassan akkor húsz éves lesz a program. Ez nagyon hosszú idő, és sok minden történt azóta, ami befolyásolhatta azt, hogyan viszonyulnak az emberek a fenntarthatósághoz, hogy mit tartanak fontosnak, hogy milyen erőforrásaik vannak. Ha csak a Covid-járványt nézzük, azóta válságról válságra bucskázunk.

Amióta elindult, többször is megújult a program, folyamatosan reagálunk az igényekre, a visszajelzések alapján alakítunk, csiszolunk rajta. Az első időszakban mindent lefedtünk, ami a háztartással kapcsolatos lehetett: a pénzügyektől kezdve a kozmetikumokon át egészen a közlekedésig, de a résztvevők kérték, hogy bontsuk szét a programot több egységre. Így született meg a Tiszta otthon, amely arról szól, hogyan lehet környezetbarátabban takarítani, illetve arról is, miként csökkenthetjük a vegyi anyagoknak való kitettséget.

Ezt követte az ÖkoKör Kamra, amelyen keresztül azt lehet megtanulni, hogyan lehet ugyanabból a pénzből egészségesebben, etikusabban és fenntarthatóbban étkezni. Tavaly pedig a GAP Netherlands és a német Baltic Environmental Forum együttműködésével elindult az Egyszerűbb élet program, amely tágabban fedi le a hétköznapjainkat, és magában foglalja a közlekedést, az utazást, a nyaralást, az ünnepeket, a ruházkodást, és – a résztvevők számára talán legizgalmasabb témaként – a digitális világot is.

A repülés nagyobb ökolábnyommal jár

Reviczky Zsolt

Hogyan működnek az ÖkoKörök?

Van egy kétnapos, ingyenes csoportvezető-képzésünk is. Nem kell szuper szervezőnek lenni, ha valaki kipróbálná magát, elég, ha nyitott a zöld életmód iránt, és nem fél megszólalni mások előtt. A képzés során olyan technikákat tanítunk, amelyekkel a vezetők egy kisebb csoportot meg tudnak mozgatni, képesek motiválni, bátorítani, biztatni az embereket. Fontos, hogy a vezetők elfogadó légkört teremtsenek, nem az a cél, hogy földbe döngöljünk valakit azért, mert például még rengeteg adatot tárol a felhőben, hanem hogy segítsük őt a továbblépésben.

Ha ez megvan, akkor a saját munkahelyükön, illetve családtagjaik, barátaik, ismerőseik – vagy akár teljesen ismeretlenek – körében toboroznak 5–8 főt. Az így létrejött csoport ezután hat alkalommal, heti egyszer összeül két órára. Egy-egy foglalkozás tulajdonképpen baráti beszélgetés, de ez egy adott tematika mentén történik, van egy jól felépített keret, és munkafüzetet is biztosítunk a résztvevők számára.

Tapasztalataink szerint a csoportokban akkor is baráti, bizalmi közösség alakul ki, ha a résztvevők korábban nem ismerték egymást. És ez a lényeg, egy támogató közösség sokkal jobban motiválja az embereket arra, hogy új szokásokat alakítsanak ki, hogy belevágjanak valamibe, ami már régóta foglalkoztatja őket, és kifejezetten hasznos, hogy mindenki mást tud hozzátenni. Természetesen a csoport együttléte magával hoz egyfajta pozitív számonkérést is: ha egyszer megígértem valamit, akkor legközelebb arról be kell számolni a többieknek.

Hogyan mérik azt, hogy mennyire működik, mennyire sikeres a program, hogy vannak-e számszerűsíthető változások?

A munkafüzetben van egy „ökotükör” kérdőív, amit a résztvevőknek a hat alkalom legelején és a legvégén is ki kell töltenie. Ebben például kérdezünk rá, hogy hetente hányszor ülnek autóba egy ötperces útra, milyen gyakran ellenőrzik a felhőben tárolt adataik mennyiségét, hány ruhát vásárolnak. Az első és a második alkalommal adott válaszaikból kapjuk meg azokat az adatokat, amelyeket kifelé is tudunk kommunikálni, illetve amelyekkel személyre szabott visszajelzést tudunk adni a résztvevőknek.

Az ökológiai lábnyom, illetve azon belül is a karbonlábnyom az, amit sokan használnak, de ha azt mondom valakinek, hogy „12 kilogrammal csökkent a szén-dioxid-kibocsátásod”, akkor azt nehéz elképzelni. Ezért mi igyekszünk átkonvertálni ezeket az adatokat, például azt, hogy ez mekkora autóútnak felel meg, ez már könnyebben megfogható mindenki számára.

A digitális jelenlét karbonlábnyoma persze még nagyon friss téma, ott még kevés a pontos mérés, de ennek ellenére megpróbáltunk utánajárni. A felhőben tárolt fotók, videók miatt a felhőszolgáltatások adatközpontjai jelenleg a globális áramfogyasztás több mint 4 százalékát teszik ki, és 2028-ra ez megduplázódhat. Egyes prognózisok szerint pedig 2030-ra az adatközpontok globális áramfogyasztása elérheti Japán jelenlegi teljes villamosenergia-felhasználását.

Ha már utazás. Az Oxfam szerint a leggazdagabb 1 százalék tíz nap alatt fel is használta a 2026-ban rájuk jutó igazságos szén-dioxid mennyiséget. Az ilyen és ehhez hasonló hírek mennyire tudják kedvét szegni az embereknek a tapasztalataitok szerint?

Sokan, főleg a szkeptikusok, gyakran azzal söprik le azt, hogy „zöld dolgokkal” foglalkozzanak, hogy a nagy cégek és a politika mellett az egyéni tettek nem számítanak. Úgy tűnik, a politikára valóban kevés ráhatásunk van, és a nagyvállalatokra sem túl sok, de azért ne felejtsük el, hogy a cégek azt termelik, amit mi megvásárolunk, az igények összeadódnak, és a sok egyéni vásárlás – vagy éppen a nem vásárlás – alakítja a piacot.

Ezért is mutatjuk meg a kérdőívekből kinyert számokat a résztvevőknek, érezzék, igenis számít, mit tesz egy egyén. A sajtóközleményekben adatokat pedig azért 100 főre vetítve mutattuk be, mert így szemléletesebb, könnyebb kiszámolni, hogyha a 100 ember ennyit ért el hat hét alatt, akkor az mit jelentene, ha mondjuk egy Kecskemét vagy akár Budapest teljes lakossága csinálná ugyanezt egy éven keresztül. Ez jól jelképezi azt az elvet, hogy a sok kicsi valóban sokra megy.

Ha valaki elszánja magát a változásra, és teljesít egy kihívást vagy éppen egy olyan programot, amilyen az Ökokör is, lehet, hogy a hétköznapokba visszatérve elakad, visszatér a régi szokásaihoz. Sokan viccelődnek ugye azzal, hogy január végén újra kiürülnek az edzőtermek. Hogyan lehet fenntartani a jó szokásokat akár akkor is, amikor életünk egy nehezebb szakaszába érünk, nincs annyi időnk, energiánk, mentális erőforrásunk, elkedvetlenítettek az esetleges kudarcok?

Az újévi fogadalom valóban egy jó példa, mindent megígérünk, és január végére ezek nagy része el is bukik. Ezzel az a baj, hogy ha valaki nem tud végigvinni egy túl nagy vállalást, az könnyen elveszi a kedvét a további próbálkozástól. Az ötperces autóutakat is ezért találtuk ki. Meggyőzni valakit arról, hogy adja el az autóját, vagy ne menjen autóval nyaralni, elég radikális változás lenne. Sokkal könnyebb viszont lemondani a rövidebb utakról, amikor „csak elugrom a gyerekkel edzésre”, „gyorsan elviszem a szülinapra”, vagy „most már nem megyek gyalog a boltig, inkább beülök az autóba”. A csoportvezetőket is arra biztatjuk, hogy abban segítsék a résztvevőket, hogy legalább egy-két kisebb vállalást biztosan meg tudjanak valósítani, mert már ezek is olyan sikerélményt adnak, amely lendületet ad a folytatáshoz.

https://hvg.hu/elet/20190712_Muanyagmentes_feljulius_kirpobaltuk_elbuktuk

A munkafüzet lefedi a hat hét alatt bekövetkezett változásokat, de vannak adatok arról, egy vagy akár több éves távlatban mennyire tartós a szemléletváltás?

Az Egyszerűbb élet egy új program, így erről még nincsenek eredményeink. A másik két témánál viszont fél évvel és egy évvel később is méréseket végzünk. Az ÖkoKör Kamránál például azt nézzük, hogy mennyi ételt dobnak ki egy héten, mennyi húsmentes ételt fogyasztanak, illetve mennyi zöldséget és gyümölcsöt esznek. Az eredmények szerint a kidobott étel mennyisége átlagosan 50 százalékkal csökken, ami nem meglepő, mert ez a legkönnyebben megfogható változás. Emellett körülbelül 25 százalékkal nő a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, és több mint tíz százalékkal csökken a húsfogyasztás. Ez utóbbinál azért kisebb a változás, mert sokan már eleve vegetáriánusként vágnak bele a programba.

Egy évvel az ÖkoKör után persze látszik némi lanyhulás, de így is érzékelhető a különbség az ÖkoKör előtti életmódhoz képest, vagyis egy hosszú távú, tartós magatartásváltozás az eredmény. A Tiszta otthon programnál is hasonló adataink vannak. Ami a még nagyobb távlatot illeti, egy szakdolgozó olyan embereket keresett meg, akik három-négy évvel korábban csatlakoztak valamelyik ÖkoKörhöz. Bár nem minden szokás maradt meg, több olyan gyakorlat is volt, amelyet ennyi idő elteltével is sikerült megtartaniuk.

Melyek a legnépszerűbb témakörök, mik azok a zöldítési területek, kérdések, amikben az emberek úgy érzik, jól jön a plusz tudás, amelyek esetleg még azok számára is kihívást jelentenek, akik már fenntarthatóbban, illetve környezettudatosabban élnek?

Egyértelműen a digitális karbonlábnyom egy nagyon új és mindenkit érintő témakör. Még keveset lehet hallani arról, hogy felhőbe „feldobott” adatok tárolásához a szerverparkok működtetése mennyi energiát és vizet igényel. Viszont jó hír, hogy tényleg egyszerű lépésekkel, „online takarítással”, drasztikusan csökkenthetjük a digitális karbonlábnyomunkat.

https://hvg.hu/zhvg/20250528_digitalis-karbonlabnyom-kibocsatas-fenntarthatosag-Huszics-Gyorgy-carboncrane-zcast-podcast