Rossz lehet most Matolcsy Györgynek lenni, sajnálom már szegényt. Az álmatlan éjszakák, a szorongás, a bepisilések. És bizton készülhet a további sorscsapásokra. Például hogy végül a nyakába varrják az egészet. Pedig az elkúrás nemcsak az ő műve, a bóvli minősítést nem egyedül harcolta ki.
Egy minisztercsere nem a világ. Megesik minden kormánnyal. Éppen ezért hihetetlen ostobaság egy kormányfőtől, ha ezt előre kizárja. A nagypofájú kinyilatkoztatásokból sorra zsákutca lett.
Végül minden jóra fordult. Ha szerencsénk van, ideérnek a szövetséges ejtőernyősök, átveszik az ország irányítását, Matolcsy Györgyöt pedig a strasbourgi bíróság tiltja el mindenféle közgazdasági tevékenységtől, ha addig meg nem pattan Argentínába. Nem örömhír önmagában az idegen felügyelet, de a függetlenség sem mindig áldás. Például ha egy ország saját, bennszülött kormánya látványosan képtelen egy büfé vezetésére is, akkor ahhoz képest a külföldi beavatkozás egyenesen üdvözlendő. Ezért fogadták ovációval a líbiai felkelők a francia bombázókat. Ők sem voltak hazaárulók, csak új típusú együttműködést alakítottak ki.
Ritkán kapom magamat azon, hogy jó egészséget, kitartást és még hosszú kormányzást kívánok a miniszterelnök úrnak. Az eddigi Rocky Horror Show után szinte soha. De ha véletlenül a parlamenti ellenzékre téved a tekintetünk, ez a jókívánság előbb-utóbb megfogalmazódik.
A kilencvenes évek jellegzetes jelenete volt a BKV-pénztárnál vagy újságárusnál megtorpanó sor, a türelmetlen topogás, kíváncsiskodás, aminek a végén mindig kiderült, hogy egy vállalkozó van éppen soron. Áfás számlát kért a buszjegyről, illetve a Popó magazinról, utóbbit nyilván nyomtatványként iktatták. És még le kellett betűznie az Eksztra 2000 Bt. nevét, és a Kosciuszko utcát. Benne volt az egész vadkapitalizmus, amely abban az értelemben volt vad, hogy közénk hajították a kólásüveget, és még nem jöttünk rá, hogyan kell használni.
A gyorsnaszádnak a vitathatatlan előnyei mellett van néhány hátránya is a tengerjáróhoz, vagy a miniszterelnöki kikiáltó szavaival, anyahajóhoz képest. Az egyik, hogy ha az anyahajón nem figyelnek, akkor két másodperc alatt gyűrik a tenger alá a rossz helyen lábatlankodó gyorsnaszádot. A másik, hogy az ilyen fürge kis hajókból hamar kifogy a nafta, és akkor be kell sorolniuk a tankhajó mellé, különben nincs továbbmenet. Éppen ezért a könnyű hajók kapitányai tisztelettudóan viselkednek a tankerek személyzetével, és véletlenül sem mutogatják feléjük a seggüket.
Magyarország nem tudja és nem akarja megfizetni az orvosait. Tök természetes, hogy akkor Magyarországnak nem lesz ennyi orvosa. Ahol az egészség nem üzlet, ott az egészségügy nem pálya.
Azt hiszem, a Minótauruszt könnyebb volt megszülni, mint az MSZP-nek Gyurcsány pártját. Egy év tolófájás, toporgás, vad víziók a térdig érő vérről, aztán veszett rikácsolás. De most végre megszületett. Fiú, és egészséges. Egészséges? Egy Gyurcsány-párt? Hogyne. Történelmi szükségszerűség, nemzeti jelleg, szerves fejlődés eredménye. Tájba illik, mint a balatoni hekk.
Teljesen készen vannak a szittyák attól, hogy kábé 1:100 arányban kisebbségben maradtak tegnap az utcán.
Hé, Böszörményi főosztályvezető úr! Itt a selyemzsinór Szij- és Zsinorjártó Pétertől, ni!
Mit ad isten, az UTV Szabad sajtó úti kamerája már megint beszart. Úgy látszik, nemzeti ünnepeken sohasem működik.
Alig várom a KDNP párkapcsolati tanácsait!
Másfél éve keresi az ország a megfelelő leírást az új gazdaságpolitikára. Kóvályog, mint gólyafos a levegőben? Úgy megy, mint az ökörhúgy? Elöl harap, hátul rúg? Nem véletlen, hogy nincs nélküle állami ünnep, a Kárpátok Géniusza végre megmondta a megfejtést: egy gyorsnaszádban ülünk. Már megint egy lovastengerész.
Nemcsak Orbán, de Schmitt és Kövér is elhagyja az országot október 23-án. Ezek tudnak valamit?
Nagyon aranyos hisztit nyomott tegnap a Magyar Nemzetben Megyeri Dávid.
Napi seggszáj: ingatlanadó. Orbán Viktor 2009-ben.
Orbán igenis fejlődőképes amúgy. Idén március 15-én még arról ordibált, hogy BRÜSSZEL NEKÜNK NEM DIKTÁL.
Tényleg nincs a Fideszben két-három ember, aki vinné a boltot, ha Orbánnak ki kell mennie vécére?
Van végre gyurcsányista hetihetes, amely az első adásával újra megmutatta Gyurcsány Ferenc tragédiáját: a sleppje mindig sokkal bénább és unalmasabb, mint ő maga.
Igen, A ZSIDÓK járták ki az amerikai pecsétes intőt - tárja fel a Magyar Hírlap.
