Az interneten is közvetített eszmecserében felszólaló magyar képviselők közül Herczog Edit (MSZP) üdvözölte, hogy a hetedik kutatási keretprogramban olyan ágazatok szerepelnek előkelő helyen, mint a határkutatás, a széndioxidmentes energiatermelés, a nanotechnológia és a társadalomtudományok.

Barsiné Pataky Etelka (Fidesz-MPSZ) szerint a programnak kiemelten kell koncentrálnia a kutatók közötti hálózatépítésre, és arra, hogy a strukturális alapokat jobban bevonják a kutatási infrastruktúra fejlesztésébe. Barsiné, valamint írásos hozzászólásában Harangozó Gábor (MSZP) leszögezte, a cél az, hogy a kis- és középvállalkozások könnyebben hozzáférhessenek a keretprogram által kínált lehetőségekhez. A képviselők 50 milliárd 521 millió euróban véglegesítették keretprogramra rendelkezésre álló összeget.

Az EP szoros arányban, de elutasította azt a módosító indítványt, amely megtiltotta volna, hogy olyan projekteket támogassanak a programból, amelyekben embriókat, illetve embrionális sejteket használnak kutatási célokra. Elfogadott viszont egy módosítást, amely szerint „valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelvekkel összhangban kell végezni”. Nem finanszírozható a programból emberi embriók klónozására irányuló kutatási tevékenység, de a keretprogramból a felnőtt vagy embrionális őssejteken végzett kutatások igen „a tudományos javaslat és az érintett tagállam jogrendszerének függvényében".

Herczog Edit kiemelte: a társadalomtudományoknak, melyek fokozott támogatást élveznek a keretprogramban, különösen nagy jelentőségük lesz a digitális életmód jelentette mély szociális átalakulásoknak a követésében. Az ezzel összefüggő életmódváltozásokat épp a modern kutatás és technológiai fejlődés idézi elő. Fontosnak nevezte, hogy „különösen a komoly szaktudással, de szűkös eszközökkel rendelkező új tagállamok számára, hogy a strukturális és kohéziós forrásokból is jusson a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére”.

Barsiné egyetértett azzal, hogy a támogathatóság alapjának a kiválóságnak kell lennie, mert az teszi Európát valóban versenyképessé. Szerinte az előrelépéshez három feltétel szükséges: a hozzáférés, a hálózatépítés biztosítása, a strukturális alapok jobb bevonása a kutatásfejlesztési infrastruktúrák építésébe, illetve széleskörű konzorciumok kialakítása, „hogy valóban létrejöjjön az Európai Kutatási Tér, és kutatóink ne Amerikában vagy másutt dolgozzanak”.

Harangozó Gábor írásos hozzászólásában egyebek között kiemelte, a kisvállalkozások segítése érdekében a pályázati eljárást egyszerűvé és gyorssá kell tenni, úgy, hogy ne kívánjon jelentős költségeket és időt a vállalkozásoktól.