Novembertől első ízben lehet külön kiállításon megtekinteni a világhírű schöningeni lándzsákat. Régészek 1992-ben bukkantak rá az első 400 ezer éves vadászfegyverekre egy külszíni lignitbányában az alsó-szászországi Schöningennél.
A tudományos szenzációként értékelt leletek, a világ legrégibb lándzsái bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az ősemberek közösségben vadásztak és eközben képesek voltak kommunikálni egymással.
Korábban a kutatók döghúsevőnek tartották a homo erectust, amely szerintük nem rendelkezett különösebb szellemi képességekkel. "A leletek megváltoztatták az emberré válásról alkotott képünket" - jelentette ki a Lutz Stratmann alsó-szászországi kulturális miniszter.
Az alsó-szászországi Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal, amely a még folyamatban lévő ásatásokért felelős, előzetes ízelítőt adott a novemberben megnyíló kiállításból. November 24-től a braunschweigi Tartományi Múzeumban három hónapon át megtekinthető a "A schöningeni lándzsák. Ember és vadászat 400 ezer évvel ezelőtt" elnevezésű kiállítás, amely azután jövő tavasszal Hannoverbe vándorol.
Az igényes, multimédiás kiállítás megrendezését 600 ezer euróval támogatta a tartomány. Középpontjában a négy legjobb állapotban fennmarad lándzsa áll. Ezek az egyenként 2 méter 30 centiméter hosszú vadászfegyverek struktúrájukat tekintve nem különböznek lényegesen a mai atlétikában használt könnyű gerelyektől. A kiállítás célja kőkorszakbeli időutazásra vinni a látogatókat, miközben azok kereshetik a választ arra a kérdésre, hogy "ki is volt a homo erectus"?
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
