„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A Jupiter a NASA felvételén. © NASA |
Pierre-Simon Laplace francia csillagász után az Oroszország által is erősített űrprogramot csak Laplace-programnak nevezték el. A tervek szerint az Európát fedő vastag jégréteg egyik repedésében landolna egy űrrepülő, asztronautái pedig megolvasztanák a jégréteg egy részét, majd az alatta levő óceánból vennének mintát és azt vizsgálnák meg életjeleket keresve. "Ahol van óceán, ott nagy eséllyel akadhat élet is. Ebből a szempontból a Mars után az Európa a naprendszer legizgalmasabb pontja", árulta el Zeljonij, aki szerint "a fő feladat az, hogy feltárjuk az Európát, amelyen a vastag jégréteg alatt vizes óceánt találtunk".
A Laplace-programmal Oroszországnak nagy esélye van arra, hogy újraélessze űrkutatási programját, amelyről az ESA és a moszkvai érintettek több megbeszélést folytattak már. Az mindenesetre biztos, hogy év végén a francia-guyanai Kourou szigetéről lőnek majd fel egy továbbfejlesztett Szojuz műholdat, illetve még tavaly októberben írt alá Moszkva egy szerződést Washingtonnal, miszerint olyan eszközökkel fogják támogatni a NASA-t, amelyekkel vizet kereshetnek a Holdon és a Marson.
