Meglepő felvételeket küldött a Merkúrról a Messenger űrszonda

Nem hasonlít a Holdhoz © AP

A szonda most "első nekifutásra" 1213 felvételt továbbított haza. Az elemzők ezek egyikén egy pókszerű felszíni képződményt fedeztek fel. Ez valószínűleg egy szabályos becsapódási kráter, de a tudósok különösen érdekesnek tartják a 40 kilométer átmérőjű kráter központjából kisugárzó sávrendszert, amelyet nem kizárt, hogy valamiféle tektonikus tevékenység hozott létre. Mindenesetre már most erősen feltételezhető, hogy a Merkúr, amely méretét tekintve mintegy harmada a Földnek, felszíni alakzatait tekintve nem kifejezetten a Hold mása, mint azt korábban gondolták. 

A Pók-kráter a Merkúr Caloris medencéjének a közepén helyezkedik el, és a több mint harminc évvel ezelőtt készített fényképek alapján készített becslésekkel szemben ez a medence is legalább 300 kilométerrel kiterjedtebb. A Messenger mostani fotója viszont arra mutat, hogy a Caloris-medence legalább 1550 kilométer széles.

A Merkúnál eddig először és utoljára 1975-ben a Mariner-10 amerikai űrszonda járt. Ez az űreszköz is küldött fényképeket, de a Messenger mostani és később készülő felvételei jóval több részletet tárnak fel a ma meg rejtélyesnek tartott Merkúrról.

A Messenger még kétszer, az idén októberben és 2009 szeptemberében suhan el a Merkúr mellett, majd 2011-ben a bolygó körüli pályára áll. Tudományos munkájának java tulajdonképpen ekkor veszi kezdetét. Nemcsak a Merkúr felszínének teljes feltérképezése lesz a feladata, hanem például műszereinek a mérései alapján feltárja a bolygó mágneses terének jellemzőit. Emellett  például a Merkúr meglehetősen ritka légkörének az összetevőire is fényt deríthet. A Merkúrnak a szó hagyományos értelmében tulajdonképpen nincs is légköre, mivel a közeli Nap forró sugárzása elfújna minden gázhalmazállapotú anyagot. Ezért csak egy, a felszínből kiáramló atomok alkotta exoszféra veszi körül.