Napi tízezer állatot menthet meg © BBC News

A vegyianyagok toxicitását eddig úgy határozták meg, hogy azokat laboratóriumi állatokba adták be, majd figyelték, hogy azok mennyire betegszenek meg és milyen szimptómákat mutatnak, ezek után pedig szöveteiket vizsgálták meg a mikroszkóp alatt. Míg ez a megközelítés fontos információkat fedhet fel, drága, időigényes, nagy számban használja fel az állatokat és nem derül ki belőle, hogy az állatokra hatástalan vegyianyagok károsnak bizonyulhatnak-e az emberek számára.

"A végső kérdés igazából csak annyi, hogy a szóbanforgó vegyianyag mennyire károsítja a sejteket", mondta el a kutatásért felelős Dr. Francis Collins, a NIH Nemzeti Egészségügyi Intézet genomkutató intézetének igazgatója. "Ahelyett, hogy a teljes állati szervezetre gyakorolt hatását vizsgálnánk, egyszerűbb, ha a különféle állati szervezetekből kinyert egyedi sejteket tesztelünk az anyagok különféle koncentrációival". Az NIH és a Környezetvédelmi Ügynökség összefogásából születő projektet egy ötéves program keretén belül vizsgálják. MIndehhez egy olyan nagysebességű automata vizsgálórendszert alkalmaznak, amellyel naponta 10 ezer vizsgálatot tudnak végrehajtani sejteken és molekulákon. Az összehasonlítás kedvéért: eddig a teszteken alkalmazott rágcsálókkal általában évi 10-100 vizsgálatot tudtak csak végezni.

A vegyszerek mintáit laborban növesztett emberi és állati sejttenyészetekkel engedik egybe, ezeket pedig különféle biokémiai és genetikai teszteknek vetik alá, jelenleg több mint 2000 anyag hatását vizsgálják emberekből és rágcsálókból nyert sejteken. Míg a fő cél az, hogy a legszigorúbb kritériumoknak is megfelelő toxikológiai teszteket lehessen alkotni, a tudósok szerint sok évnek kell még eltelnie ahhoz, amíg a nem-állati tesztek teljesen elfogadottá válnak.