Az űrsikló közép-európai idő szerint csütörtök hajnali 1 óra 39 perckor érte el a leszállópályát. Eredetileg mintegy kilencven perccel korábban kellett volna landolnia, de akkor még nem kapta meg a leszállási engedélyt a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Így miután még egy kört megtett a Föld körül, próbálkozott meg a landolással.

Az Endeavourt március 11-én indították a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az űrsikló rakterében egy japán kutató modul első elemét és egy kanadai robotkart szállított a Föld körül mintegy 350 kilométer magasságban keringő űrbázisra.

Az űrhajósok összesen öt alkalommal léptek ki a nyílt világűrbe, és ennek során a helyére illesztették a modulelemet és a robotkart, ellenőrizték űrsiklójuk külső állapotát, és hőcsempe-javítási gyakorlatokat is végeztek, valaminr egy olyan szerkezetet helyeztek el az űrállomás külső burkán, amely majd a későbbi űrsikló-küldetésekkor fogja lézerkamerájával alaposan átpásztázni az űrrepülőgépek burkolatát, hogy észlelje a hővédő-csempék esetleges sérülését.  Az Endeavour 16 napos útja az amerikai űrrepülőgépek történetében a leghosszabb volt a ISS esetében.